Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-10-16 / 56. szám

tegoriájából legveszedelmesebb a lábra kapott kozmopolitikus munka, s ezzel szemben egyedül hasznos — nemzeti szempontból — a nemzeti munka. A nemzeti munkának alapja a haza szebb és boldogabb jövője iránt lángoló nemes ideál, s igy bárki legyen is az, ki a munkát végzi, nemzeti munkát végez, ha nemzeti géniuszának ideálja lelkesíti. Most mídön nemzetünk ezredéves fennállását országos kiállítással ünnepeljük meg, meg fogjuk mutatni a világ előtt, hogy minő helyet foglalunk el Európa kultur állama között, s minő módon teljesítjük azon missziót, melyet csak a „nemzeti munka tud teljesíteni. Haladjunk ezen uton tovább is s nemzetünk joggal fogja kürtölhetni nagy hazánkfia Széchenyi István mondását, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz." Yivat, crescat, floreat ! Megtettük kötelességünket. Örömmel konstatálhatjuk, hogy az ázsiai kolera városunkban eddigelé nem mutatkozott, sőt tekintve az egészségügyi viszonyainkat, — kedvezőnek mondható. Nem akarjuk ugyan egyedül magunknak vindikálni az eddig elert sikert, de mindenesetre nagy befolyással volt múltkori közleményünk, a melyben a városi hatóságot felhívtuk a járvány elleni óvintézkedésekre. A hatóság megtette a preventív intézkedéseket. A járvány bizottság permanentiában van, a Budapestről érkező utasokat inspektiós orvos desinficiálja, falragaszok a város lakosságát az óvintézkedésekre utalja, annak gyors és sürgős végrehajtásával pedig a járvány csirájában való elfojtását nagy mértékben elősegítette. A modern orvosi tudomány kifürkészte a járvány mibenlétét — védelmi eszközöket is talált ellene. Ezen védelmi eszközök alkalmazása mentett meg eddigelé Kint laktak a gyönyörű fekvésű erdő koszorúzta kis tengeri fürdőn. A nyár teljes pompájában volt, kellemes napokut s estéket nyújtva. E két munkához, fáradsághoz szokott lénynek, bizony nagyon különösnek tetszett, a sok henyélni való idő. És azután az a bizalmas együtlét 1 Sokszor ugy lopva egymásra néztek, mint mikor valakit megnézünk, ki régen elment, s most megint vissza jött. Hosszú sétákat tetteK együtt, nap lementével vissza térve, ilyenkor történt egyszer, — az erdőn mentek keresztül; a lenyugvó nap sugarai megaranyozták, a hársfa lombjait, csudálatos fényt terjesztve mindenre — igy történt, hogy egyszerre csak megállott a férj, nejének erczába nézett. És ez a tekintet ugy át volt hatva a legnagyobb szerelemtől, oly mély érzelem, vágyakozás sugárzott ki belőle

1 oly valami — ami újra fiatallá tette őt. „Emlékzzel még kérdé hirtelenül. S e szavak feltámasztották a nő szivében minden kedves emlékűt. Mint mátkapár édes auyjáva! ós nővéreivel voltak e helyen együtt Ezen az uton jöttek naplementével vissza, s akkor ép ugy mint most, megaranyozták a lenyugvó nap sugarai, arczát, termetét. Ők ketten hátramaradtak a többiektől, s újra meg újra megnézték egymást, mig egyszerre forrón megcsókolta vőlegénye, s elragadtatva — ezek alkalmazása teszi majd lehetővé városunkban azt, hogy ha a járványt teljességgel vissza nem is tudjuk szorítani — de mindenesetre a minimumra fogjuk redukál hatni. Megnyugtathat bennünket már az a tünet is, hogy a kolera a fővárosban lokálisáivá van, s bár a veszély még mindig iiuinens, a járványszerü pusztítások megszűntnek tekinthetők. Szerencsénkre eddig nálunk még gyanús megbetegedést nem észleltünk, a mi mindenesetre, annak a dicséretes köteles* ség tudásnak tulaj donitható ; melyet városunk rendőrkapitánya és orvosai a rendszabályok ós óvintézkedések szigorú megtartásánál tanúsítanak. Ennek a lelkiismeretes kötelességérzetnek fenn kell maradnia tovább is, ha meg akarunk szabadulni e rémtől, nehogy a főváros sorsára jussunk. Őrködjüuk tehát, mert nekünk kétszeres óvatósságra van szükségünk. Nálunk, hol iható vizünk nincs, talajunk szennyes, levegőnk nem a legjobb, utczáink piszkosak : ha ily helyen beveszi magát a járvány, az nem oly hamar küszöbölhető ki. A mit tisztaság tekintetében meglehet tenni, tegyük meg, kísérjük figyelemmel a kiadott óvintézkedésekről szóló rendeleteket, annak pontos betartását pedig valjuk kötelességünknek. Ily auspiciumok mellett remélhetjük, hogy nálunk nem lesz mit keresni a fekete asszonyságnak. Hiszszük ós reméljük, hogy a gondviselés meg fog óvni bennünket e veszedelmes rémtől. Az idei szőlővesszőK. Általános a panasz, hogy az idén az ültetések nem sikerültek. Azok, akik vásárolt vesszőket ültettek, ezen körülményt leginkább az eladók hátrányára tüntetik fel. Mások az ültetési eljárás körül keresik a hibát ; végre vannak, de kevesen, akik ezt a mult évi rendszertelen időjárás ós peronospora föllépésének tulajdonítják. Ha a gazda az igazi okot nem tudja, • - - - --. mondá. „Mily szép vagy te." S ő erre nevetett oly boldogan, szívből mint ahogy csak 18 évvel lehet. .Emlékszel még ?• Egy keskeny ösvány vezetett fel a magasltara, kéz kézbe mentek. A magaslaton megállottak; előttük az esti fénytől ragyogó tenger, körülőttők az illatos fenyők, s mindenen a legmélyebb csend. S fokkor egymás szemeibe nézett e két ember kiknek szivük, telve voit egymásiránti szerelemtől — hanem a gondok, a mik a szivet megnehezítik, setét árnyékukkal einomályositották az Ő szellmüket is, s földre tiporták. De most megint előjött, oly nagyon, oly fenségesen. Sokára ugyan, de még sem későn, mikor is jön a szerelem későn ? Akkor tán vidámabb volt, — tisztább, szebb, nem 1 A férj kezébe vette kezecskéit, ő pedig fejét mellére hajtá, mint abban az órában midőn az erős ember ő előtte térdelt, s kérte, hogy legyen nejévé. „Emlékszel még?" „Emlékszel még?" óh a gondok mind elmultak, az ő számukra most már csak Ünnep napok léteznek, ünnep mind a két szivnek. Körös-körül csudálatos csend, messziről hangzik csak a harang zúgása, az ünnep elő estéjére harangoznak be. Urm Mágtfa. következetesen több-több hibát köyet el. Azért tehát minden hibánál az okot kell keresni. A szőlővesszők eredésére nézve az amerikai vesszőket két osztályba kell sorozni. Az egyik rész rendesen ered, a másik rész nehezen. A gazda tehát midőn az eredmény fölött mond ítéletet, tudnia kell a vessző eredési tulajdonságát. A nehezen eredő vesszők a direkttermők között vannak. A Ilyenek a Jaqóz, a Herbemont, s kevésbé a York-Madeira. A többi direkttermő s alanyul használni szokott amerikai szőlővesszők rendes viszonyok és kellő gondozás mellett elég jől erednek. A jó eredós első és főföltétele az egészséges szőlővesszőnek ; azután következik : a kezelés, gondozás és elbánás. Egészségtelen vesszővel bajlódani nem érdemes: mert az már a halál csiráját hordja magában ; s mielőtt hivatásszerűen életre kelne : elhal, de ha életre kelt is, csenevész lesz, hitványán tengődik, végre mép-js elhal. A mult évi időjárás hazánkban kevés kivétellel olyan abnormis volt, hogy a mellett a szőlővessző beérését várni alig lehetett. A vessző beóréséhez állandó meleg napos időjárás kívántatik, Ez azonban a mult évben hiányzott. Ellenkezőleg örökös csapadékos időnk volt, s ősszel váratlanul korán köszöntött be a hideg, mely igaz, hogy csak egy pár napig tartott, de éppen elég volt arra, hogy az éretlen vesszőt megrontotta s igy útját állta annak, hogy az esetleges hosszú, meleg ősz, a hiányt némileg pótolta volna. Az igaz, hogy az őszi fagy az emelkedett helyen levő vesszőket nem rontotta meg, s az ősz némileg pótolta az érés hiányát, s az ily helyen termelt jobb eredményt is adott, de a laposabb helyeken a vesszőket teljesen tönkre tette. Leginkább ártott a lapos homokon levő európai szőlőfajoknak, de ártott általiban minden fajnak, a mely nem légáramlatos emelkedett helyen volt ültetve. Eme rendszertelen időjárás szaporította a rendkívül nagy mérvben föllépett peronosporát, mely romboló hatásával a szőlőtőkét, levelétől megfosztotta. Mivel pedig a legalkalmasabb időjárás sem képes megérlelni a szőlő fáját, ha az levelétől megfosztatik, annál kevésbé érhetik be a csapadékos időjárás mellett a levelétől megfosztott szőlővessző. Tehát a mult évi szőlővessző hibásságára vezethető vissza azon silány eredmény, mely az idén a szőlőültetéseknél tapasztaltatottA jelen év azonban egészen ellentéte a mult évinek. Az állandó meleg, mondhatni forró időjárás egyáltalában nem adott tápot a peronosporának. Ahol fellépett, még ott is elveszett s igy a szőlő tő teljes dús levélzetével fejlődött. A kedvező időjárás mellett a szőlő vesszője már eddig szépen beérett s elmondhatjuk, hogy a jelen évben hazánkban igen egészséges szőlővesszőket nyerünk. Ezen körülményt kívánom tisztelt olvasóim becses figyelmébe hozni s ajánlani, hogy aki a szőlőszettel kiván fog1M j 8 jelJi évi, hazában