Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-10-02 / 54. szám

második évf. Pápa, 1893 október 2. 54. szám. Közérdekű független hetilap. — Megjelenik : minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések Kéziratok viasza nem adatnak. és nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban. Kőszén a Bakonyban. Fejlett iparról álmodozni lehet csak oly vidéken, a melynek talajából hiányzik a fekete gyémánt. E nélkül csak nagy világvárosok boldogulhatnak, hol a többi kívánalmak halomszámra megvannak. A Bakonyvidék nem szűkölködik szén nélkül. A mészhegyeket alkotó eocen-korszakbeli nummulit, hippurit és liasképletek érintkezési helyein és ezek a rétegek között is órák távolságaira fekszenek a külömböző idős szénrétegek. Az egyes helyeken feltárt bányák és furatási próbák beigazolják azt, hogy a Bakony vidékének nemcsak növényés állatvilága gazdag s hogy nemcsak ezeket fordíthatja hasznára a vállalkozó szelllem, hanem hogy az őserdők árnya, a termőföld rögei alatt oly kihasználatlan tőke hever, mely tulajdonosának biztos jóllétet, sőt fényt, gazdagságot is kölcsönözne. A Grerencze, Gr aj a, Bittva, Torna, a három Bakony ere medrei áradáskor a hegyoldalról kimosott széntuskókat hempergetnek rakoncátlan folyásukon végig. A fában gazdag bakonyi falvak lakói kuriózumképpen hordják haza az erdőről a humus felszínére kicsapódott faszenet. Az ajKa-csingervölgyi, szápári, pusztapaíofai széntárnák s a legutóbbi jákói kísérletezések szemlátomást tanúskodnak arról, hogy környékünk ön — ha anthracitban nem is, — de kazánok fülésére, gépek hajtására alkalmas barnaszenekben bővelkedik a talaj. Bakony béltől aligfélórányira a Somhegy nyugati lejtőjén kapavágásnyi mélységben vannak a szénrétegek és hogy ezen tény már e század elején is ismeretes volt, bizonyítja nemcsak a szájhagyomány, de például a pápai gróf' Esterházy uradalom bevételeiről szóló jegyzék 1852-ből, a hol a következő paszBZUS áll : „Máj. 22. Ugodiáktól többekkel kibérlett kőszénbányától 1862-i szt.György naptól a m. Uraságot illető 1 évi fele részbeni haszonbér 250 frt." Eléggé sajátságos, hogy mig hazánk többi vidékein egymás után alakulnak a természeti kincsek kiaknázására egyesült részvénytársaságok és míg a Fölvidéken, Temes- és KrassóSzörény megyékben, valamint Erdélyben magának a kormányhatalomnak kezdeményezésével alakulnak társulatok addig náliÉak a Dunántúl egyes földbirtoktulajdonosoknak kezdetleges kísérleteinél több nem történik. Mert nálunk a tőke, — mint azt jaaár több alkalommal fájdalommal voltunk kénytelenek konstatálni — nem a reális ipari vállalatok felé fordul, hanem hajlászsza a pénzintézetek kétes értékű kegyét. És nekünk prelegáljanak a magokat szakembereknek tartó kapacitások, itt sem a vállalkozási kedv, sem a józan irányeszmék nem hiányoznak, csak az erkölcsi bátorság nincs meg vidékünk pénzintézeteinek vezetőiben, hogy egyszer már az összeharácsolt tőke-erőt a nemzeti vagyon gyarapítására, a munkás kezek foglalkoztatására, egészséges haladásnak inaugurálására és ne a paraszt és kisiparos tönkretételére fordítsa. Ezt a sötét rémet kell elüzniök az uj kor lovagjainak s akkor a Bakonyvidéken is életerős bányászat s ezzel karöltve : tápotadó ipar fog fellendülni. Pióca helyett vér kell a beteg testnek, a melyből táplálkozzék. A megyegyüléseken pedig ilyen eszméket vessen fel valamelyik bizottsági tag s ilyen eszmék dús talaján mutassák ki alkotó képességüket, ne pedig azon kocódjanak, hogy ki mennyit profilírozott a kavicsszállitásnál. # A feketesárga ügy a megyegyűlésen. Nagy tévedésben vannak azok, kik a főispán betegsége végett azt hiszik, hogy a foketesárga zászló ügyo e miatt a vármegye okt. ü-án kezdődő öszi közgyűlésén nem lesz megpendítve. Erre nézve úgy sugalmazzák Veszpémbol a „Pesti Hirlap*-ot, mely f. lió 27-i számaban ezt irja : „Veszprémmegye Őszi közgyűlése okt. 8-án lesz Véghely Dezső alispán elnöklete alatt, mivel Esterházy Móricz gróf főispán súlyos betegen fekszik pápai lakásan. A megyei ellenzéknek tehát ezúttal nem lesz alkalma feketesárga zászló-heczczet inscenirozni, jóllehet liire kelt, hogy Eótuös Károly ós Kri 'dinkovich Aladár meginterpellálják a pápai grófot, hogy koronázási jubileum alkalmával mért tűzött ki várkastélyára feketesárga lobogót. A közgyűlésen a megyei vasutak ügyében várható élénu mozgalom.* Részünkről úgy tudjuk, hogy Eötvös, ha csak lehet, megjelenik a közgyűlésen és éppen az alispánt fogja interpellálni. IScxáratas vag> ieutartás. (**) Az államilag segélyezett községi polgári leányiskoláról akarunk beszelni, melynek helyesebb czime : községi leg segélyezett állami iskola volna. Ugyanegy közgyűlésen (most 24-én) hangzottak el többeknek ajkairól ünnepélyes szavak, melyek jelezték, hogy városunk fejlődésének, a korkivánta intézmények létesítésének uj korszaka kezdődik, melyben minden polgárnak ki kell venni a maga részét — és ugyanazon közgyűlésen olvastatott fel az állandó választmánynak egy olyan véleményes jelentése, a mely megfeledkezni látszik a városok legelső czeljáról: azoknak kulturmiszsziójáról. Szomorkodjunk vagy bámulj unk-e, nem tudjuk. Mert ha tudva és megfontolva hoztak olynemü határozatot, hogy „talán nem is volna hátrányos, ha a polg. leányiskola megszűnnék'

4, akkor egyenesen városunk fejlődésének megakasztására irány zottnak kell azt jeleznünk. De mi jobbhiszemüek vagyunk az állandó választmány elhamarkodott dolga felől, mintsem ők maguk. Elegendőképen végigverte rajtuk a port a közgyűlés, semhogy még a sajtó is rajtuk támadjon. INfem a stagnatiót — a melyértanynyii panaszkodunk fünek-fának, hanem egyenesen a visszafejlődést aposztrofálná a tény, ha elhamarkodott véleményüknek csak egy szemernyi jelentőséget is tulajdonítanánk. Vagy olyan kevés eredményt mutatott fel 1874. év óta a polgári leányiskola, hogy azt az évenkintí csekély összeggel szereplő közkiadás miatt „jó volna" megszüntetni ? A polgárok művelődésére, szellemi fejlődésére sokalná Pápa városa a költséget ? Mert csekélynek mondható az iskola fennállása óta az iskolára fordított 17419 frt 88 kr., mely a 17 évre elosztva évenkint (a tanárok nyugdijalapjára befizetett 60 frttal együtt) 1024 frtot tesz ki. A közoktatási kormány háromannyit fordit ez iskolára és számtalan város örülne, ha az állam ilyen iskolát létesítene ná«luk. Hisz milyen örömzajt csapott Veszprém városa is augusztusban, hogy megkapták a polgári fiúiskolát. Közoktatásügyi ós népnevelési czélokra tett kiadásokat soha sem szabad sokalni, sőt minden erőnkből fokozni kell azt. Bezzeg fájlalja a város a jogakadémia és tanítóképző intézet megszüntet ós most újra felemelné fejet az az átkos párt, mely intézményeinket nemhogy gyarapítaná, hanem még azok kevesbbitésére is odaadja szavazatát ? Ez lehetetlen ! Lehetetlen a keserű tapasztalatok miatt, lehetetlen a város fejlesztésének megállításáért rájuk háramló gyűlölet miatt, lehetetlen saját érdekükben ós mások itéletéban rejlő rosssalásért. Mert nem könynyebb-e egy oly intézetet továbbra—csekély utánjárás és fáradtság árán—fenntartani, a melynek hasznáról, szükségességéről meg vagyunk győződve,®és a melynek látogatására ma mái messze vidékről elhozzák a szülők gyermekeiket, — mint egy. csak a jövőben létezhető iutézmé < nyért szaladgálni alispánhoz, főispánhoz, ministerekhez és tanácsokhoz és — protekeziót koldulni Pápa város részére! Még a jóakarotot sem érdemeljük meg, ha ezt a r é g i b ü n t újra adoptálja a Rontó Pali szeropére vállalkozó áll. választmány. Nem kellett honvédgyalogság, mert „drágább lesz az é}et", nem kellett Ker-