Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-12-11 / 64. szám

Gyorgyházy János ügyvéd, Wirthl Károly épűletfakereskedő, Uifi Sándor borméro, Lakner Sándor városi számtiszt, Hébeiiing Ferencz vendéglős, Józsa József kovács, Kuppenthal Lajos polgári iskolai tanár, Kuszák József reáítanár, Apfel Fülöp lisztkereskedő, idb. Monlovits István gazdálkodó, Staáb Lénárd zenetanár, Schőn Antal czukrász, Fekete Gyula megyei árvaszéki elnök, Falb Mátyás vendéglős, Stumpf Dózsa Lloyd-titkár, Keserű József gyógyszerész, Fábián Sándor röföskereskedő, Lacsny Dezső füszerkereskedő, Zink János háztulajdonos, Szentmihályi Kálmán földbirtokos, Fillinger Ferencz vaskereskedő, Czelter János gazdálkodó, ifj. Nirnsee Ferencz sertéskereskedő, Hatsek Jakab könyvvivő, Apfel Jakab könyvvivő, Fieischmann Mihály kereskedő, Hrrváth Lajos ügyvéd, Domonkos Ferencz háztulajdonos, Winkler Izidor könyvvivő, Varga Miklós sütő, Odor Jenő mészáros, Auer János kávés, dr. Deáky Zsigmond ügyvéd. 1X1. évnegyed. Müller Imre gazdálkodó, Huber Ferencz mázoló, Weisz Hermann síódagyáros,, Molnár József reáltanár, Mtyer Gyula órás,, Littomericzky János tanitó, Szalay Imre gazdálkodó, Fésű János kőműves, Benedek Adolf tanitó, Prettenhoffer Imre lakatos, Stach György szűcs, Romanek Ferencz kékfestő, dr. Szalacsy Lajos Kábasz«bályozási igazgató, Szabó István gazdílkodó, Bosenzweig Adolf üvegen, Puntigám Rudolf fűszeres, Kletzár Ágoston városi tanácsnok, Sző bei Antal röföskereskedő, Theodrovits Milán könyvvivő, Cigler János gazdálkodó, Nits Samu lakatos, Petho Kálmán gazdálkodó, Jakab István csizmadia, Csepreghi Endre képezdei tanár, Ott Ernő háztulajdonos, Bezerédi Ödön állomásfőnök, Kiss Ferencz városi főjegyző, Pakrócz Nándor kefekötő, Reichenfeld Lipót gabnakereskedő, Leszlényi Arthur lisztkereskedő, Szabó József molnár, Vörös István bérkocsis, Lengyel Elek pamutkereskedő, Kaszás Lajos szabó, Surányi János nyomdász. IV. évnegyed. Leltner Antal sütő, Szendrői Mór iparkamarai másodtitkár, Litubek Ferencz háztulajdonos, Sjiálh G^ula földbirtokos, Macher Sáudor gazdálkodó, Mihálkovich Tivadar közjegyző, dr. Bánóczy Gyula orvos, Brmer Lajos gőzmalmi ügynők, Hajak Antal megyei árvaszéki elnök, Bulkó Ferencz ácsmester, Lóránt Józséí csizmadia, Szagala János csizmadia, Mencs Ignácz korcsmáros, Hets István fakereskedő, Stirling Károly gyógyszerész, Hollós Gyula reáltanár, Hauzer György rézműves, Magyary József fazekas, Drobni Antal üveges, Strausz Kornél gazdálkodó, Jilg Ede tanitó, §chüchter £ajos építés?;. Kardos Antal borméro, Kozma Kálmán háztulajdonos, Eőry Káimán asztalos, Salcer Miksa gabnakereskedő, dr. Beliczay Elek ügyvéd, Breuner Elek vaskereskedő, Hauczinger Ádám hentes, Peregi Mihály háztulajdonos, Gaszner Ede háztulajdonos, dr. Riesz Ignácz orvos, Fügi Ágoston városi tanácsos, Kárpáty Endre nyugalmazott igazgató, Zierwein József háztulajdonos, itj. Kreszta Károly köteles, Kőnig Mór gabnakereskedő. Hogyan védjük gyermekeinket dif­teritis ellen ? Miután a fertőzés leginkább a leve­gőben szállongó difteritis csir belégzése folytán jön létre, a mondottak után min­den anya befogja látni, miszerint a sike­res védekezés első sorban abban fog ál­lani, hogy a szájüreg ápolására kiváló gondot kell forditani, továbbá, hogy %'X naponkint alaposan megtekintsük. 1. A szájüreg gondozása abban áll, hogy a 4 éven alóli gyermekeknek száját minden étkezés után egy három százalé­kos (3%) sósvizbe mártott tiszta vászon ­darabkával kimossuk, idősebb gyermekek pedig kiöblítik. 2. A gyermek fogait gyakran meg kell vizsgálnuuk, mert beteg fogak a száj­üreg egészséges voltára nagy befolyással birnak, igy éles fogak megkarczolhatják a nyálkahártyát és ez által sebet ütnek rajta. 3. A szájüreg megtekintése a kö­vetkező módon történik: Valaki a gyer­meket öl he veszi s vele ablakkal szemben foglal helyet. Az anya egy kissé élő ós lefelé tekintő arczczal a gyermek elé áll, tehát háttal az ablak felé. A gyermek száját felnyittatja s most legelébb a po­fák belső felszínét vizsgálja meg akkép, hogy azokat a jobb kezében levő kávés­kanál nyelével oldalt és kifelé tolja. A szájüreg hátsó részének megtekin­tése előtt meghagyjuk a gyermeknek, hogy 2—3-szor egymásután és hangosan az „A" betűt ejtse ki; e közben az anya a kávéskanál nyelével a nyelv előrészét mérsékelten lenyomja — ezáltal a száj­üreget alaposan megtekintheti. Először felfelé tekint s megnézi a kemény száj­padlást, ezt egyenletes halvány veresnek lógja látni, azután előbbre a rózsaszínű lágy szájpadlást és az ugyanoly szintt alácsüngő nyelvcsapot látjuk; két oldalt a kevéssé kiugró, érdes felületi! halvány­vörös mandulákat; a nyelvcsap mögött pedig a halványvörös garatfalat, a melyen néha kis sárgás nyálkamirigyek is vannak. Ekkép kell a száj üreget minden reggel mosdás után megtekinteni, mindenesetre azonban reggelizés előtt ; mert ezután a nyálkahártyához netán tapadt z»emlye­morzsa vagy tej föle igen kellemetlen té­vedésekre szolgáltathatnak okot. 5. A difteritist a legyek is átültet­hetik, jóllehet ebben még nem kell oly veszélyt látni, hogy ezért minden legyet ellenségnek tekintsünk, de feltételeznünk kell azt, hogy ha a fertőzésre más kut­forrást nem találhatunk, a már emiitett módon történt legyek által a fertőzés. Hogy ennek lehetőségét megakadá­lyozhassuk, meghagyom, hogy a gyermek bölcsőjét vagy ágyát tüll függönyökkel lássák el, egyszerűbb azonban magát a gyermek arczát megfelelő méretű tüllda­rabbal betakarni ; ez nem akadályozza a légzést ós a gyermek inkább megszokja ezt, minthogy álmában zavarják a legyek. 6. A legbiztosabb védelmet a kö­vetkező eljárás szolgáltatja : a gyermek száj üregét száraz tölgy fakóregből készült oldattal, a melyhez egy kevés tiszta spi­ritust adunk, 3-szor naponta mossuk, il­letőleg gargalizáltatjuk, (Az oldat készítését alább leirom.) Legbiztosabbnak mondtam e véde­kezést azért, mert orvosi gyakorlatomban száz meg száz esetben azt tapasztaltam, hogy a fertőzés, a száj üregnek ezen ol­dattal való kimosása, illetőleg gargarizá­lása után, uiég ott is a legritkább ese­tekben fordultelő, a hol a gyermekek egy difteriíisben megbetegedett gyermek­kel több napig egy ós ugyanazon kis szo­bában együtt voltak. Az oldatot következőképen kell ké­szteni : V 4 kilogramm (250 gramm) szá­raz tölgyfa kérget (héját) 2 liter hideg vizzel keverve forralunk fel, azután né­hány (3—4) órára száraz helyre téve, állani hagyjuk, a folyadékot azután egy másik üvegedénybe öntjük a csapadék nélkül, ehhez 100 gramm tiszta bor­szeszt (96%-os absolut alkoholt) adunk, s ezzel a folyadékot jól összerázzuk. Az oldat ezek után már használható. Járvány idejében 7-2 pohlr vizbe 2 evő­kanálnyit öntök a folyadékból és megha­gyom, hogy ezzel naponta 3-szor garga­rizáljanak a gyermekek, vagy kisebbek­nél ki mosatni ; előbb azonban mindenkor sós vizzel (V2 káváskanál sót téve egy pohár vízbe) kell a szájüreget kiöblíteni. Oiyan gyermekek száj üregét, a kik még gargarizálni nem képesek, ezen ol­datokba (előbb sós vizbe, azután tölgy­fakéreg-spiritus oldatba) mártott, s az­után kissé kicsavart tiszta vászondara­bokkal mossuk ki, illetve törüljük ki nap« jában 3-szor. Hi nincs járvány, a sós vizet nem keli ha^znaini, elegendő a tölgyfakéreg­ből készült oldat. Azon gyermekek, a kiket a difteri­tis beteg gyermektől nem lehet elkülö­níteni (szegénység miatt) nappal 4-szer, éjjel 1-szer gargarizáljanak, mert meg­lehet, hogy ezek, habár látszólag egész­ségesek, a difteritis csirt magukoan hord­ják már. A győri tosMeM és iprtaarától. I. A györí pótvásár. 4110/1892. A kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter ur megengedte, hogy Győr szab. kir. városban a folyó évi november hó 21., 22-ére esett, de a kolera miatt betiltott országos vásár helyett f. évi deczember hó 12. és 13-ik napjain pótvásár tar­tassek. 2. Pályázat sinok és kapcsoló szerek szállítására. 4126/1892. A m. kir. államvasutak Bpest-bal­parti és szegedi Ozletvezetős%ei a voaa-

Next

/
Thumbnails
Contents