Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-05-09 / 19. szám

a: GYŐ LISTA! !'3K^m3aaB ,fsssti25*aHMB gH3SBBES5K&BSESBfi I Á A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapja. ÁRA: 60 fillér. IV. évf. 19. sz. 1948 május 9. A népi és nemzeti egység felé Magyarország népe hosszú idők óta nem látott akkora hatalmas tömegmegmozdulást, mint az idei május elsejei ün­nepen. Nemcsak a főváros, de a vidék is megmutatta ezen a fenséges napon, hogy össze tud forrni teljes népi és nem­zeti egységbe, ha közös érde­kek: a haza legfőbb üdve és a saját sorsának, az egész nemzetnek boldogulása tartják össze. Nincs senki e hazában, aki kételkedni merne abban, hogy ez az ország most már végérvényesen a dolgozóké. A magyar népé. Aki látta az utcákon és szabad térségeken felvonuló hatalmas tömegek hatalmas, büszke sorait, az unnepiö dolgozók messzi, jö­vőbe tekintő boldog, bizalom teljes, derűs tekintetét, annak meg kellett győződnie arról, hogy a nagy per véglegesen eldőlt. A nemzet, a nép, ezu­tán már a saját sorsának ko­vácsa-, s elszántan szembeszáll minden olyan erővel, amely ebben őt elgáncsolni akadá­lyozni akarja. Nagy tanulságot nyújt mind­nyájunknak ez a hatalmas mé­retekben s a népi nemzeti egység jegyében lezajlott má­jus elsejei ünnep. Első ízben történt az idén, hogy az ün­neplő sorokban ott voltak a munkáspártok tagjaival együtt a Kisgazda Párt tömegei is A történelmi fejlődés népi demokráciánk jövőjének bizto­sítása és az eredményesebb országépítés szabta meg szá­munkra ezt a ma egyedül he­lyes utat. Dobi István töldmi­velésügyi miniszter, pártunk elnöke félreérthetetlenül meg­mondotta a Nemzeti Függet lenségi Frontnak Gyulán tar­tott május elsejei nagygyűlésen, hogy az igazi nemzeti egység megteremtésének előfeltétele a társadalmi és gazdasági vá­laszfalak lebontása és a Füg­getlenségi Front keretében megteremtődő elszakíthatatlan munkás-paraszt szövetséggel mi elvégezzük ezt a munkát és felépítjük az országot magunk­nak, a dolgozó népnek. A magyar népi demokrácia most már nyugodtan folytat­hatja újító és építő munkáját, mert mögötte hatalmas töme­gek — az összes demokratikus pártok megbonthatatlan szö­vetsége — állnak. Ebben a szorosabb pártszövetségben a Független Kisgazda Pártra tör­„ Vágok olyan rendet mint te . . . A Kisgazdapárt helye a munka verseny első sorában van Munkaverseny lázában ég az ország. A gyárak és műhelyek, a szántóföldek és a keitek, valamint az irodák dolgozói egymással versengve igyekez­nek, ki-ki a maga munkaterü* létén, minél többet és jobbat termelni, hogy az ország vala< mennyi dolgozója minél tevé­kenyebben vegye ki részét az ország újjáépítéséből. A jó gazdák mindenütt résztvesznek a munkaversenyben Bennünket, Független Kis­gazdapártot, természetesen a termelési versenyben is eisö sorban a mezőgazdasági mun­kaverseny érdekel és érint leg­közelebbről. Pártunk szerveze­teinek, különösen a községi szervezetek vezetőinek meg kell ragadniok minden alkalmat, hogy párthíveinket a munka­versenyben való erőteljes rész­vételre buzdítsák. De magya rázzák meg mindenkinek, hogy u termelési versenyben a ' gazdák nem mint pártta­gok vesznek részt, hanem mint a földmivelés mesterei, akiknek be kell bizonyítaniok \ a verseny során is, hogy a magyar paraszt nemcsak sze­reti a földet, hanem kitűnően ért is hozzá. Önmagával szemben is kö telessége minden gazdának, hogy a saját gazdaságát men­től belterjesebbé tegye és ezzel minél nagyobb jövedelmet biz­tosítson munkája után önma­gának és családjának, Mert ezen a réven termel többet és teszi gazdagabbá az országot, biztosít nagyobb karaj kenye­ret, nemcsak családja tagjainak, hanem a nép összességének. Éppen ezért pártunk híveinek köteles­sége, hogy résztvegyenek az országos munkaver­senyben, álljanak ki gazdatársaikkal szemben és aki alulmarad a verseny során, kétségkívül az is többet és jobbat fog ter­melni, mint a versenyből ki­maradók, akik lebecsülik a munkát és a földet, hiszen, ha nem becsülnék le, nem vonnák ki magukat a versenyből. Mindenki a minőségi terme­lés eredményeit emeli, aki gazdatársával akár az állattenyésztés, akár a talajművelés, vagy különböző növények és magvak termelése terén áll ki versenyre. jArra kell tehát törekednünk, hogy a gazda, aki például a szarvasmarha tenyésztésben re.iitiici, lá.'újüüCíi .'ágy .-.zom széd községbeli ugyanilyen gazdát hívjon ki versenyre. Másik gazda pedig, aki a talaj termőképességének növelésé­hez ért jobban szomszédainál, azt hívja ki versenyre, akit e téren méltó ellenfelének tart. | Egyszóval keljen versenyre ki ki azzal, akit eddigi munkája és eredményei alapján méltó ver­senytársnak tart, s keljenek versenyre a községek egymás­sal egy-egy vidéken, bármely, a vidéken szokásos termény minősége és mennyisége te­kintetében. A munkaverseny igazi értelme A községi versenybizottsá­gokban vegyenek részt a leg­jobb gazdák, hogy ténylegesen tárgyilagos bírálat alapján jut­teá* .. jő! megérdemeli jííjst a győzteseknek. Tekintettel arra, hogy a versenybizottsá gokban a legjobb gazdákat kell beküldeni, egészen természetes, hogy a bizottságból a Függet len Kisgazdapárt paraszti tag­jai sem hiányozhatnak. Azon­ban — és ez pártszervezeteink feladata — a bizottsági tago­kat fel kell világosítani arról, hogy a versenyzők feletti bírála­tukat mindenféle pártszem­pont jigyelembevéíele nél­kül kell meghozniok. A munkaversenyek győztesei pedig ne érjék be azzal, ha ebben a gazdasági évben érnek el kimagasló eredményt, ha­nem esztendőre igyekezzenek sa» ját eredményüket is túl­szárnyalni munkában. Magyarország csak Jri" t «-ií, r>- ... _ ft^J, Cí.i.WJ •: uiCl/üi! U ^.^IgjWíVÍIt országa, ha a dolgozók való­ban dolgoznak. Dolgozni pe­dik teljes értékűen csak az dol­gozik, aki egyre többet és tgyre jobbat termel. Ez az igazi értelme a munkaver­senynek. Felgyújtott egy házat a villám Áldozócsütörtökön reggel verőfényes tavaszi napra ébredt a város. Még senki sem sej­tette, hogy a kora déli órák­ban viharfelhők tornyosulnak Pápa felett és a felhőszakadás mogyorónyi jeges esőt zúdít a városra. Mintegy tizenöt percig tartó jégeső, dörgés és villámlás ker­gette be az embereket laká­saikba. Egyes helyeken kosár­számra hordták ki a jeget, mely még percekig ott volt a járdák szélén. Sajnos a vihar nem vonult el károkozás nélkül. A tüzet okozó villámlás ezúttal Csáky Imre gazdálkodó házát szemelte ki áldozatul. Déli egy óra táj­ban történt villámcsapás azon­nali tüzet okozott és a ház, melynek egyik fele cserepes a másik fele zsuppfedeles volt nagyrészben leégett. A tűzoltóság azonnal a hely­színre sietett és Süle Zsigmond parancsnoksága alatt a szom­szédok segítségével, mintegy a ház be volt biztosítva, de másfél óra alatt sikerült a j oly csekély összegre, hogy még tüzet lokalízálniok. A lakásban j a kár koránt sem térül meg a lévő bútorok nagyrészét sze- j biztosítási összeggel, rencsésen megmentették. Bár I • — Munkaversenyre hívott Pápa város mérnöki hivatala több dunántúli városi üzemet A munkaversenyek láza, amely az ipari üzemekben és a mezőgazdaság terén egyre fo­kozódik, úgylátszik átterjed minden munkaágra. Erre enged ugyanis következtetni az a tény, hogy Pápa város műszaki hi­vatala versenyre hívta ki Szé­kesfehérvár, Győr és Veszprém városokat, továbbá Siófokot, Balatonalmádi és Balatonfüre­det. A versenyfeltételek között szerepel a háborús károk mie­lőbbi helyreállítása, a csatorna­hálózat bővítése, az üzemren­dezés fenntartási költségeinek j csökkentése, üze'mtisztaság, üzemi dolgozók szociális hely­zetének javítása, üzemi dolgo­zók szakmai továbbképzése, valamint a 3 éves terv május l étől augusztus l-ig terjedő részének rövidített elvégzése. Reméljük, hogy ez a mun­kaverseny a városi üzemeink előrehaladásánál komoly ered­ményt fog jelenteni, s bízunk abban, hogy Pápa város mű­szaki hivatala a verseny befe­jezésével sikerről számolhat be, melynek jótékony hatását a város egész közönsége érezni fogja. ténelmi feladat vár, mint azt pártunk országos nagyválaszt­mánya is megállapította: ráve­zetni földművelő népünket és a még mindig ingadozó, vagy közömbös polgári társadal­munkat arra a helyes útra, amelyet a feltartóztathatatlan történelmi fejlődés és a népi demokrácia kijelölt és meg­szabott egész nemzetünknek. Ezen a közös úton kell ha­ladnunk mindnyájunknak, a dolgozó magyar társadalom valamennyi rétegének, mert csak így juthatunk el hazánk j és nemzetünk felemelkedésé­i hez. Még sok a tennivalónk, sok az elvégezni való ebben a hazában. Nem titkoljuk a nehézségeket sem, s nem is vagyunk elbizakodottak. De abban bizonyosak vagyunk, hogy a dolgozók Magyaror­szága szilárd alapokra épült: magára a dolgozó társadalmi osztályok hatalmas egybeforrott szövetségére És ez a szövet­ség megb . latatlan. Erre ta­nít mindnyájunkat az idén le­zajlott fenséges május elsejei ünnep.

Next

/
Thumbnails
Contents