Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.
IV. évfolyam - 1948-05-02 / 18. szám
Ma: GYŐZTES TO-TO LISTA! A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapja. AMA: 60 fillér. IV. évf.,18. sz. 1948 május 2 Közel hatvan év óta, május első napján az ipari munkások serege elindult pirosló zászlókkal a városok útvonalain a nagy terek felé, s onnan ki a virágos fák alá, a lombosodó és zöldelő erdők s rétek határtalan és gyönyörű szabadságába. így volt ez szerte az egész világon, nálunk is Magyarországon. Kezdetben kicsi volt a menet, jóbarátok és testvérek meghitt, bátor közösségéből állt össze az első májusi seregiés, itt-ott néha meg is torpant, s mellékutcákba, szűk udvarokba, vagy rejtett falak közé szorult, ha a Herődesek lovasrendőrei és csendó'rei rohanták meg a menetelők d^cos lépteit. Ilyenkor nemcsak a lobogók jelezték az embervér színét, hanem az utcakövek is . . . De a menetelés csak nem állt meg. újra és újra elindult újabb májusi fordulókra. Hogy megnőtt a kicsi mag ! Azóta, hogy megmozdult az első májusi sereglés, a világban jelentős változások történtek. Megváltoztak az erőviszonyok is a dolgozó társadalmak javára. Sokhelyütt a májusi seregek országokat teremtettek, új hazát, a népek boldog otthonát. Hosszú, .keserves küzdelmek után végre Magyarországon is hazatalált, a májusi menet., s honfoglaló lett a saját honában. Szabad a május, nem kell félni többé a Heródesektől. A mostani májusok már nem harci tüntetések. A hazatalált, a honját meglelő nép ezen a virágzó napon a győzedelmet ünnepli, a béke, a szabadság és a munka összhangjának diadalmas jelképét. Az idei májusi menetben, a nemzeti színű zászlókkal megsokasodott tömegek élén már ott magasodik a májusja is, s körötte suhogó ágai alatt ott vonulnak á falvak, a tanyák és a 4 puszták magyarjai is, a szántóföldek robotosai. Az ő jelenlétük teszi teljessé, igazi értelművé május elsejét. Ha már ötven— hatvan évvel ezelőtt is együtt lehettek volna ! Ha a gyárak és a bányák, meg a mezők és űz íróasztalok dolgozói együtt indultak volna el, talán hamarabb, is célba ér a májusi sereg. . De a letűnt uralkadórendszerek érdeke az "-olt, hogy a dolgozók, a gyártelepek munkásai és a földmívesek lehetőy lelkesedéssel, aranyesőben fcnepelte Pápa városa a szabc# május elsejét Május ünnepe Irta: Juhász Gyula A hatalom kiadta a parancsot; Ne legyen iinnep május elsején! Zászló ne lengjen t !s ének ne zengjen, Csak robotoljon csöndben a remény! És jött a május. Ezer orgonának Lila virágja búgott a napon. Min-len bokor virágba öltözött fö' És a paréj is megnőtt szabadon. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel. Hogy itt a május és a diadal! A nap bíborban hunyt el, a vizekben Millió élet nászdalt remegett, Mig a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet! (1914) Borús időben, de a szívekben napsütéssel ünnepelte Pápa városa a 4. Szabad május 1 - ét Már a kora reggeli órákban elkezdett özönleni a nép a gyülekező hely felek Gyalog és feldíszített kocsikon sok ezer ember gomblyukában piros szekfü, kezében .piros zászlócskával, arcán pedig a májusi napfény ragyogott ezen a szabad május elsején. Az ünnepség már pénteken este elkezdődött, amikor zenés takarodóval Tvijtották álomra fejüket a pápaiak. Pontosan reggel 9 órakor elindult a menet a vágóhídtól. Zárt sorokban, a legnagyobb rendben, sorakozott fel az ünneplő közönség, hogy a Himnusz hangjai mellett elkezdődjön^ a nap tulajdonképpeni ünneplése. Az útvonalon végig, amerre az ünneplő menet haladt, szép ízlésesen kivirágozott és díszített ablakok és kapuk fogadták. A Főtérre érve, minden csoport fegyelmezetten elhelyezkedve, várta az iinnep fénypontját, a nap jelentőségének szónokait. KEREKES JÁNOS polgármester a szónoki emelvényen Elsőnek Kerekes János polgármester állt a szónoki emelvény mögé. Rövid, .de tartal mas beszédében kihangsúlyozta a nap jelentőségét. Megemlékezett a régi május elsejékről, amikor ha nem is szabadon, de lélekben aszabadságeszméjében egyesülve mindig kitartott a munkásság és parasztság. Szabó János népi kollégista Ady Endre Május, című versét szavalta, mely után a Dolgozók énekkara Zúgjon Dalunk kezdetű indulót énekelte. Rövid szünet után Závory Zoltán tartotta meg ünnepi beszédét. Mélyenszántó szavai j nyomán sokszor zúgott fel a ; taps. Ezután a VAOSz. énekkara a Köztársaság Dalát intonálta nagy- átérzéssel, majd Polgár Gyula beszélt a parasztság nevében. Kerekes János zárószavai után az internacionálé hangjaival ért véget a délelőtti ünnepségA délutáni majális kitűnő hangulatban zajlott le. A közönség megtöltötte az összes látványos és zeneszámokkal tarkított helyek nézőtereit. A Sporttelepi műsor és tánc zárta be ezt a valóban szabad május elsejét. Pénteken délelőtt az Ipartestület székházában tartotta a Járási Nemzeti Bizottság újjáalakuló gyűlését. Félmillió tégla várja a® építkezés megkezdését 1 tá-rom esztendő telt el a borzalmas háború után, amely sajnos városunkat is komoly mértékben megviselte és sok romot és pusztítást hagyott! maga után. Ha végigmegyünk [ az utcákon, gyakran találko 1 zunk lebombázott, kiégett házakkal, amelyek helyreállítása, illetve felépítése úgy á városszépítéséét, mint a lakáshiány enyhítése szempontjából fontos volna. A téglagyárak teljes üzemmel dolgoznak már, az építőipari munkások várják az alleg ellenségként nézzenek egymásra. A magyar parasztságnak nem j volt idegen a májusi ünnep. Mielőtt a történelmi kézfogás megtörtént volna, a földművelő nép szívében már régen, soksok évszázad óta élt a május 1. mélységes értelme. Egyik legszebb népszokásunk, hogy fiatal nyírfát (májusfát) állítanak május elsejének hajnalán a házkapuk tövébe, legalább olyan idős, mint maga a magyarság a Dunamedencében. Május első napját á magyar kaimat, hogy munkához láthassanak, s csak egy dolog hiányzik, a vállalkozókedv. Eddig csak a város mutatott jó példát,- mert a középítkezésen kívül bizony kevés hajlandóság mutatkozott a romok eltakarítására. Az utóbbi időben a megürült házaknál sok alkalom nyílik az építésre, az anyag és a munkaerő rendelkezésre áll, hiszen, hogy csak egy példát említsünk; Borsosgyőrön több, mint 500.000 tégla tárol, amelyet a város kíván áruba falu már régóta úgy ünnepelte meg, mint az újrazsendülő föld boldogító nagy nyitányát, hoszszú rideg téli hónapok után az újjászülető természet szépséges ünnepét, amikor annak örömére, hogy a halott ugar -újra életbeszökkent és ismét zöldéi a határ és virágba borulnak a kertek, — a falusi nép mindezt határtalan jókedvvel siet | tudtul adni egymásnak, boíclo- j gan viszi házról-házra a jóhiit és májusfát ^llít a kedvese; háza elé. A dolgozók ünnepe volt ez a falvakban is, s ami1 bocsátani. j Ne húzzuk tehát tovább az időt, lássunk munkához, s az I eddig bátortalanul viselkedő pápai háztulajdonosok kezdjenek hozzá végre-a romok eltakarításához ! Járási választmányi gyűlés Pápán Hatalmas érdeklődés kisérte a Független Kisgazdapárt' tavaszi, járási választmányi gyűlését, amelyen teljes számban résztvettek a községi kiküldőt- í tek, hogy tájékozódjanak a : párt legutóbb megtartott Orsz. > Nagy választmányi ülésén hozott határozatokról és állást foglaljanak az ott elhangzott döntésekkel kapcsolatban. A községi vezetők lelkesei? tették magukévá az ott hallottakat és ebben a szellemben indultak haza falujukba, hogy tovább adják azokat a népnek. kor hatvan évvel ezelőtt a világ ipari munkásai ezt a napot választották a munka ünnepéül, nyilván a földmfvelők régi szép májusára gondoltak. Május elsején együtt örül az egész • magyar nép, örvend annak, hogy végre minden dolgozó magyar egymásra talált ebben a sokat szenvedett hazában. Újulj meg hát öreg világ, adj békességet és boldogságot és testvéri- szeretetet az emberiségnek, nemcsak ezen az egyetlen napon. Találjanak egymásra a ma még szembenálló nemzetek és népek is, hogy soha többé ne legyen ereje belső, vagy külső impe| riaíista ármányoknak. Leljék ; meg egymás baráti kezét a | világ összes dolgozói, hogy 1 háború és egyéb SEÖrnyű ronj tás soha többé ne zúdíthassa földünkre az iszonyat újabb poklát. Ehhez a békéhez, ehhez a boldogsághoz segíts bennünket, magyarokat és minden népeket: szépséges Május mindenható ereje! ,