Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-04-15 / 10. szám

ő szerkesztette mind a két tábla naplóját és mint még akkor egyedüli képzett magyar gyorsiró: minden ülést sajátkezüleg volt kén}^telen jegyezni. A történelmi nevezetességű 47—48-ik évi pozson}

7i országgyűlés alatt is ö vitte a napló szerkesztését. 1848—60-ig eső időközben a politikai szomorú viszonyok miatt a gyorsirás leszorult a nyilvános életről; de Hajnikot vas szorgalma ezen idő alatt sem engedte pihenni, hanem most tehetségét az irodalomnak szentelte: szerkesztője volt a „Vasárnapi Könyvtár"-nak „Hírmondó" és „Képes Újság" czimő néplapokban stb. A politikai hullámzások csillapodtával ismét lábra kapott a gyorsirászat a nyilvá- ; nosság terén, úgy hogy az 1861-ben meg- | nyilt országgyűlésen négy rendszer lett képviselve u. . m. a Taylor , Taylor—Nowack, Gabelsberger és Stolze rendszere, eme különböző rendszerek összetalálkozása az „első általános gyorsiró egylet" keletkezését vonta maga után. Mivel azonban ezen egylet nem egy rendszer ápolását tűzte ki határozott feladatul, pár év múlva letűnt a felszínről; de azért egyes tagjai folytatták működésüket. Igy Gászner, aki Gabelsberger és Stolze rendszerét iparkodott egyesíteni, de mivel igy létrejött uj rendszere az előbbi rendszerek hiányait nehézségeit kipótolni, czélszerü oldalait egyesíteni nem volt képes és igy tökéletességben nem tudott a másik kettő fölé ! emelkedni, rövid idő alatt oda hagyták, és mind a két rendszer külön-külön művelőkre talált, Igy keletkezett hazánkban a jelenleg j használatban levő és legjobbnak bizonyult kétféle rendszer t, i. Gabelsberger-Markovits és Stolze-Fenyvessy féle. Mindkettő 1863-ban került először a nyilvánosság elé, megjelenésük hasonló volt a naphoz, melynek feltűnésével a többi csillagok — az eddigi rendszerek — elhomályosulása van összeköttetésben. Ezen rendszerek szilárdul kiállották a gyakorlati tüzpróbát és biztosították a gyorsirászatnak hazánkban is a fényes jövőt, úgy, hogy többé e tekintetben hazánk nem utánna. hanem Németország kivételével minden egyéb országoknak előtte áll. Eleinte Fenyvessy rendszere volt jobban elterjedve, ő és zászlósa Kónyi Manó voltak ezelőtt 21 évvel megalapítói a magyar országgyűlés jelenlegi gyorsirodájának. Hogyha azonban a két rendszer statistikai kimutatását szemléljük, mig a Stolze-Fenyvessy rendszer követői számán évről-évre maradást, sőt hanyatlást tapasztalunk, addig azt láthatjuk, hogy Markovits hivei folytonosan rohamosan szaporodnak. Az eredmény tekintetében mindkét rendszer egyenlően jónak bizonyult. Mi az oka mégis, hogy Markovits hivei jobban szaporodnak ? rendszeréhez jobban simulnak ? Hogy ezen kérdésekre megfelelhessünk, vizsgálnunk kell a két különböző rendszer természetét és csakhamar rájövünk, hogy Markovits rendszere gyakorlatilag, Fenyvessyé pedig elméletileg jobb; úgy de a gyorsirászat practikus tudomány levén, nem csodálhatjuk, ha mindenki szivesebben választja a könnyebb és természetesebb Markovits féle gyorsírást mint a nehezebb és mesterkéltebb Fenyvessy félét, A gyorsiró előtt a fődolog a gyakorlati kivihetőség, tehát az, hogy minél egyszerűbben és könnyebben gyorsírhasson, nem pedig az, hogy komplikált szabályokon elmélkedjék. Markovits rendszere gyakorlatilag jobbnak bizonyult, tehát a két jó rendszer közül, mivel az övé könnyebb: tehát jobb is. Különben e mellett bizonyít, az, hogy mig a Fenyvessy iskola alig 5—6 tanfolyamot és összesen 33 megvizsgált tanárt képes felmutatni: addig Markovics műve 135 tanfolyamban taníttatik és 150 tanár képesittetett a a miniszteri vizsgáló bizottság előtt annak tánitására. Mig a Stolze-Fenyvessy féle rendszer tankönyvének alig volt szüksége eddig egypár kiadásra: addig Markovicsnak saját tankönyve eddig 10 kiadást ért, ezenkívül ugyancsak az ő rendszerét terjesztő Nagy Sándor, Forrai Soma, Hegedűs Ferencz által kiadott tankönyvek is több kiadást értek. Továbbá mig Fenyvessy rendszerét csak egy hivatalos közlöny terjeszti: addig Markovitsét eddig négy, közülök a „Gyorsírászati Lapok" czimü már a 24-ik évfolyamát járja. A Gabelsberger-Markovits féle gyorsirászattal irott könyvek és folyóiratokból már eddig is egész kis könyvtárt lehetne összeállítani. A szigorú, de igazságos kritika úgy az egyik, mint a másik gyorsírászati rendszerben fedezett fel az előnyös oldalok mellett 10*