Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-04-15 / 10. szám

tassék, keresztre feszítessék; elküldötte, hogy ő általa az ő kegyelmének részesei lehessünk. Tudni azt, hogy a földi lét után bekövetkező halál nem lesz örök; de egy dicső feltámadás után örök élet, örök boldogság leend elkészitve számunkra. Mi vigasztalná, ha nem az a remény, a földi élet vándorát, mi bátorítaná a csüggedőt, mi emelné fel az elesettet, mi adna vigaszt a szegénynek, ha nem az, hogy küzdelmei után majdan egykor örök dicsőségnek leend részesévé? Tudni azt, hogy az igazság végre győzelmet arat, hogy az Isten a bünt büntetlenül nem hagyja, hogy — habár a gonosz egy időre győzelmi ünnepet tart is az igazság felett, —• végre mégis ez utóbbi lengeti amannak porbatiprásával, semmivé tételével diadalmi zászlóját ! Ezen megnyugtató s vigasztaló eseményeknek és igazságoknak emléknapjai a bekövetkező nagypéntek és húsvéti ünnepek. Kívánom, hog}

7 mindenki lelki nyugalommal, vigaszt és örömet merítve ülje meg e nagy emléknapok ünnepeit. A gyorsirászat rövid története s fontossága. (Folytatá Hazánkban a gyorsirási mozgalom a jelen század első éveiben indult meg (latin nyelven) Tiro rendszerének utánzásával és az angol Taylor rendszerének Danzer által latin nyelvre áttett fordításával; azonban a gyorsirászat hazánkban nyilvánosan először csak az 1832-ik évi pozsonyi országgyűlésen alkalmaztatott. A kifejlett alkotmányos élet daczára hazánkban az országgyűlés tárgyalásairól a hírlapok csak rövid hiányos tudósításokat közölhettek és a történelem számára is csak a jegyzőkönyvek és ily hiányos féljegyzések maradtak fenn. Némely lelkes nagyjaink, mint Deák Ferencz, Andrássy György, Károlyi György grófok és többen érezték a helyzet állhatatlanságát, ismerték a szomszédos Ausztriában és Németországban használatban levő gyorsírászati rendszerek czélszerüségét: dijakat tűztek tehát ki a gyorsírás fejlesztői számára és egy jó rendszer feltalálój ának megj utalmazására. Ezen pályázati hirdetésnek látszólag lett is eredménye, mert rövid idő alatt, különösen a Taylor féle gyorsírászati rendszernek több átdolgozója akadt, mint Borsos, Dobrosy és Gyurits. Ez utóbbi nemcsak Taylor, hanem Nowach gyorsírászati elveit is szem előtt tartva alkotta meg saját rendszerét. Azonban ezen rendszerek közül még egyik sem felelt meg ügy, mint várni lehetett a kívánalmaknak és rövid idő alatt ki is mentek a használatból. De végre akadt egy fáradhatlan munkásságú, önzetlen buzgalmű férfiú, a ki ugy szólván élet feladatul tűzte ki hazánkban meghonosítani a gyorsirászatot, aki határt nem ismerő szorgalma által czélját el is érte és ez a magyar gyorsírók nestora Hajnik Károly volt (1806—1866). Pozsonyban született, atyja egyetemi jogtanárrá lett, miért is tanulmányait egész az ügyvédi vizsgálatig Pesten végezte. Ő lépett föl az 1832-ik évi pozsonyi országgyűlésen, mint pályatörő első magyar gyorsíró és ettőlfogva egész 1866-ig ő szerkesztette valamennyi magyarországi és erdélyi országgyűlés gyorsirási naplóit. Eleinte kevés pártolásra talált és csaknem minden jutalom * nélkül dolgozott ; ez azonban nem csüggesztette őt nemes czélja: a gyorsirászat meghonosításának kivitelében. A negyvenes években ébredt fel hazánkban a gyorsirászat ügye iránt az érdeklődés teljes mértékben, ekkor talált fontossága kellő méltánylásra. A felső táblán többen, továbbá Zalában Deák Ferencz tette azon inditványt, hogy a gyorsírás honunkban országos pártolás alá vétessék és annak honunkban megalapítója Hajnik országos gyorsíróvá neveztessék ki. Az 1843—44-iki magyar országgyűlésen József nádor meghagyásá folytán