Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-02-28 / 7. szám

leg szenvednek. -— A zsidók emanczjpátiójának ügyét az üveges zsidó sorsából látjuk érzésünket gúnyoló [őszinteséggel, ki csak rosszat vágy tenni a társadalomnak, melytől mint ember semmit sem kapott, „Szegénység Irlandban" czimü munkájában az ottani szerencsétlenek nyomorából vont tanulságot Taksony megyére alkalmazza, melynek egyik falujában, épen a főbíró lakhelyén Garácson, hasonló eredményekkel találkozhatok az ember: — £ valamint az alsóbb néposztály elnyomatásának igazi példányképe Viola is, kit az igazságtalan föllebbvalók rontanak meg, — azok, akiknek az igazság fáklyáját kellene lobogtatniok. í A „Falu jegyzője" tehát nem csupán a megyei rendszer roszoldalait tünteti föl, bár elsősorban ez a czélja; de benne Eötvös általában rokonszenvünket hivja fel az emberiség nyomoraira. Regényünk cselekvénye kettős; egyik Tengelyi Jónásé és családjáé, a másik pedig Violáé és családjáé. — Nem tagadhatjuk, hogy az utóbbinak cselekvénye sokkal szebben van kidolgozva "mint amazé. — Mert Viola rajzánál, kí feltámad elnyomói ellen emberi méltósága érzetében, szebbet Eötvös költészete nem mutat fel. — 0 ugyan gyilkossá lesz, melyet csak halála engesztelhet ki, de erős hitünk lehet, hogy Istentől bocsánatot nyer. Regényünk személyeit a következőkben j ellem ezhetj ük: A czimhös Tengelyi Jónás, szenvedésekben érett férfin , kire úgy látszik azért szállott ujabb és ujabb csapás, hogy becsületes jelleme méginkább kitűnjék. — Sok szenvedései után mint Tiszaréti jegyző családi körébe zárkózik, de még itt sem hagyták békében, mert nemesi iratait ellopatják és őt nemtelennek nyilvánítják, minek következtében egyedül családja maradt meg, de látszólag itt is csalódik és már családjára átkot készül mondani, midőn leánya kérése áldásra fordítja kezeit. — Majd személyes becsületétől is megfosztják, gyilkossági váddal terhelvén, azonban a véletlen e szenyfolttól megtisztítja és végre boldogsága visszatér. Vándory Boldizsár egyszerű mindenkit vigasztaló, mindenkiről csak jót gondoló lelki ! atya, ki képes lemondani világi javairól és 1 törvényes jogairól. Béty Sámuel hiúsággal telt ember, ki e | gyarló tulajdonáért bármit is kész feláldozni. Kislaky Bálint érőtlen. gyarló lelkű ember, ki megyoződése ellen még Violát is kész halálra itélni. • Nyúzó Pál durva lelkű, hatalmával viszszaélő, elbizakodott személy. Macskaházy A dám rossz lelkű, minden gonoszságra képes, elvetemült jelek: közönséges gazember. Rétyné a rangkórság hatalma alatt állva, érdekeinek feláldozza gyermekeinek szeretetét; tervei kivitelére felhasználja a leggyalázatosabb eszközöket. Kész szövetkezni a leggyalázatosabb emberekkel, s áldozatul hozza becsületét; azonban ezt a körülmények nem indokolják eléggé. — Végre törekvései hajótörést szenvedvén, méreggel vet véget életének s igy ő trag'pediai alak. Réty Ákos és Etelka, Kislaky Kálmán, valamint Tengely iné és leánya Vilma közönséges regényalakok; egyébként Akos szerelmeért mindent feláldozó ifjú, Kálmán pedig jelleme külső oldalaiban határozott ellentéte és némileg kiválik e környezetből. — Tengelyiné, Vilma és Etelka a nemes, szerető lélek szende alakjai. Viola az igazságtalan hatalom által rablóvá lett, de becsületében tiszta jellem, ki önkénytelen fölébreszti becsülésünket és egész életét részvéttel tudjuk kisérni. Zsuzsi, Viola neje, gyenge lény, kinek egész boldogsága az, hogy van kit szeretnie Ezen szerelem tartja fenn, de ez alatt folyton szenved; majd férje halála után ő is kimúlik, mint egy virág hervadás; egyszóval ő szerelmében elhullott virág. Liptákné és Peti czigány kitűnő élénkséggel, határozottan kiválnak a sötét háttérből. (Vége köv.) ' ' a. -eJe—