Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Negyedik évfolyam - 1888-12-15 / 5. szám
Xe gyc d i k év fo1y a m 5. szám Pápa, 1888. deczember 15. PAPAI IFJÚSÁGI LAP. Megjelen minden hó io-én,okt.nov. és márcz. hónapoknak régén is. • Előfizetési <1 j.j ctSY oj^esz iskolai évre 1 frt r»0 ki'.; . Az Ifjúsági lvé|r/i)tái'sul;it k í szellemi j»;"»ríío.ii;ás;i mellett. Szerkeszt őség: A főiskolai uj épületben. — Es lón, hogy kiáltás hangzók a pusztában: „Térjelek meg, merI elközelgetI a menyiig ekn eh o rs z dg a." Kiáltás hangzók — felverő a némaságot, ébresztő az álomból, íiadó a tétleneknek, vezérhang a jobbulni vágyóknak. Keljetek fel. Az Ur napja közeleg. Vétkezzétek le az elszakadt öltönyöket, hagyjatok fel a sötétségnek cselekedeteivel. Öltözzetek világosság ruháiba, hogy annak fejedelmét illően fogadhassátok. Térjetek meg, térjetek meg; a polyva az örök tűzre m egyen. 8 a hang egyre zeng, mint mennydörgés borús éjszakában. l)e a fásult keblek sziklái még erősen állanak. Visszhangja: boszu a próféta ellen. Hol Van az öröm-riadás? Nem fogadja az eljövendőt lelkesült hozsánna ? Feljött a karácsonyi csillag. Ki az ott a betlehemi jászolban, az az édesen szendergő kis csecsemő, kinek születésén a földiek közül oly kevesen örülnek ? Oh, nem földi király, — annak születését ágyúdörgések hirdetik! De ime csodás hangok zendülnek meg, mikhez földiek nem hasonlíthatók. Fény száll a földre dicsőség sugaraiból s ebből hangzik szél y Ível az öröm-ének. Dicsőség, dicsőség a magas mennyben Istennek! S kik azok az egyszerű emberek a betlehemi mezőben, kik csodálva látják a jeleket •s szivükben rémülve hallják a zengő szózatot: Hirdetek nagy örömöt, mely az egész népnek öröme lészen. A kisded: minden szentek reménysége; a dicsőség fényében éneklők: angyalok kara; az őket hallgatók: bethlehemi pásztorok. Dicsőség a magas mennyben Istennek! Eljött az idő teljessége. Megszületett az idvesség kútfeje, ki megnyitja a világtalanok szemeit, szabadulást hirdet a raboknak. A hit fejedelme, a remény erős vára. a szeretet kiapadhatatlan forrása. Áldjátok az Ur nevét! Mi nem láthatjuk Jézust, mint kisdedet. Előttünk feltámadása fényében tündöklik. A hit legyen hát szivünkben a legszebb, karácsonyi csillag, mely nem csak fénylik, de melegít is. Nem mehetünk a betlehemi jászolhoz; de hisz szivünkben kell az ő bölcsőjének lenni. Nem hallhatjuk az égi karok énekét; de a helyett magunk énekelhetjük lelkesült örömmel: Dicsőség a magasságban Istennek! . Óh zengjen hát minden ajkon az öröin,ének Megváltónk születésének emlékünnepén. Ne maradjon el senkisem. 0 maga hívogat idvességre gazdagot és szegényt egyaránt. Ki nem óhajtja pedig azt, ki non akar örülni az örülőkkel s vigasztalást nyerni a hivők seregében ? Oly megható a közöröm, a szivek lelkes felbuzdulása, a hit szárnyam felemelkedés az Ur zsámolyához! 8 nem egyik legszebb alkalom-e erre Jézus születésének ; ünneplése? Óh, áldott, a ki jött az Urnák nevében!FÜLÖP JÓZSEF. • Az idö teljessége.
