Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Negyedik évfolyam - 1888-11-30 / 4. szám

áll néha egy időre a verselési betegség. Majdnem itt is ugyanazokat lehet mondani. Ki tilthatja meg valakinek, hogy szive .ér­zelmeit ki ne fejezze, — hát még iíju em­bernek? Igaz. IS itt már azt sem mondom, hogy jó verset irni nem mindenkinek ada­tott. Fejezze ki szive érzelmeit mindenki, énekeljen bújáról, öröméről kiki, a hogy tud. De azt már tagadom, hogy szivünk érzel­meinek kifejezésén kivül egyébre ne lenne szükségünk. Az az iskolai leczke csak Ízlel­tető azokból, a miket magunknak kell kiku­tatnunk; csak lámpa, mely elvezet a forrás­hoz, honnan bőven meríthetünk. Azt mond­hatja valaki, hogy hátha az ilyen tanulmá­nyozás eredményezte munka sem sikerül? Lehető, — talán -először, másodszor vagy harmadszor sem. De hát a bimbóból is egy­szerre lesz gyümölcs? S valyön nincs-e még ekkor is a tanulmányozásból haszon ? Hisz csak a gyűjtött anyag feldolgozása nem sikerült. Nincs szándékom senkit a munkásságtól | visszariasztani. Sőt ellenkezőleg, zengjen a Hant is: hanem a pacsirták cask szorgalmas, komoly munkások nagy seregének énekel­jenek. FÜLÖP JÓZSEF. A modern (Szék A modern tlieoíogiáról igen gyakran hallunk kedvező, még gyakrabban kedvezőt­len nyilatkozatokat, a melyek azonban nem tárják lel előttünk annak képét, hanem sok­kal inkább bizonytalanságban, homályban hagynak tévelyegnünk; ezen tévelygés nem szűnik meg minden eredmény nélkül, — le­gyen az ránk nézve hasznos vagy káros, — nem, mert a kíváncsiság által tápláltatván. kellő tájékozás hiányában oly lépésre ragad­hat, mely romlásunkat idézheti elő. Hogy e végzetes lépés ránk nézve be ne következ­zék, igen czélszerünek tartottam, székfoglaló értekezésem tárgyául épen a modern theo­logiát választani, remélvén, hogy kellő források segítségével sikerülend oly képét adnom a modern theologiának, melyen felismerhetjük azt a maga valóságában. Hogy a modern theologiát annál mé­lyebben foghassuk fel és Ítélhessük meg hogy kiindulási pontjától, habár rövid voná­sokban is, kisérjük hazánkig: szükséges, hogy megnézzük azon előzményeket, melyek en­nek létrejöttét előidézték. A modern theologia bölcsője Angolor­szág, itt mint deizmus jelentkezett, de e szó­nak akkor egészen más jelentése volt, mint theologiáról. foglaló.*} ma van. Cromwell korában mig egyik olda­lon a puritánok túloztak, addig másik olda­lon a deisták mentek szélsőségbe. Elvetették a kijelentésben és csodákban vetett hitet s minden vallásosság kútfejének ós próbakövé­nek a természetet és észt jálliták. Mintán Ang­lia a lázt kiállótta, Francziaországon volt a sor; itt e mozgalom jobb földre talált s a franezia könnyelműség a végletekben még tovább is vitte, mint az angol hidegvérüség. Németországban 1885-ik évben ütötte fel ; fejét, Strauss I). Fr. „Jézus élete" cz. mun­kájával. E mü azonban nem korszakalkotó azon értelemben, hogy belőle éltető erő szár­j mázott vagy a theologiának új alapot adott volna. Ellenkezőleg positiv ereje nagyon cse­kély, de annál nagyobb megrázó, romboló j hatása. E mű inkább válságot, mint korsza­kot jelöl; zárpontja a régi orthodox theolo­I giának. Sok félszegséget és homályosságot eloszlat. 18135-nek a theologiában oly jelen­tősége van, mint 48-nak az államéletben. 1835-ben és az előtt is uralkodott a ra­tionalismus és supranaturalismus, egymás el­lentétei. Mindkettő a dualismus, ezen külső és gépies világnézlet közös alapján nőtt fél. Ezeket háttérbe szorította az újonnan teléb* *) Felolvastatott a theologiai képzütársulatbaii.

Next

/
Thumbnails
Contents