Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Negyedik évfolyam - 1888-11-30 / 4. szám
áll néha egy időre a verselési betegség. Majdnem itt is ugyanazokat lehet mondani. Ki tilthatja meg valakinek, hogy szive .érzelmeit ki ne fejezze, — hát még iíju embernek? Igaz. IS itt már azt sem mondom, hogy jó verset irni nem mindenkinek adatott. Fejezze ki szive érzelmeit mindenki, énekeljen bújáról, öröméről kiki, a hogy tud. De azt már tagadom, hogy szivünk érzelmeinek kifejezésén kivül egyébre ne lenne szükségünk. Az az iskolai leczke csak Ízleltető azokból, a miket magunknak kell kikutatnunk; csak lámpa, mely elvezet a forráshoz, honnan bőven meríthetünk. Azt mondhatja valaki, hogy hátha az ilyen tanulmányozás eredményezte munka sem sikerül? Lehető, — talán -először, másodszor vagy harmadszor sem. De hát a bimbóból is egyszerre lesz gyümölcs? S valyön nincs-e még ekkor is a tanulmányozásból haszon ? Hisz csak a gyűjtött anyag feldolgozása nem sikerült. Nincs szándékom senkit a munkásságtól | visszariasztani. Sőt ellenkezőleg, zengjen a Hant is: hanem a pacsirták cask szorgalmas, komoly munkások nagy seregének énekeljenek. FÜLÖP JÓZSEF. A modern (Szék A modern tlieoíogiáról igen gyakran hallunk kedvező, még gyakrabban kedvezőtlen nyilatkozatokat, a melyek azonban nem tárják lel előttünk annak képét, hanem sokkal inkább bizonytalanságban, homályban hagynak tévelyegnünk; ezen tévelygés nem szűnik meg minden eredmény nélkül, — legyen az ránk nézve hasznos vagy káros, — nem, mert a kíváncsiság által tápláltatván. kellő tájékozás hiányában oly lépésre ragadhat, mely romlásunkat idézheti elő. Hogy e végzetes lépés ránk nézve be ne következzék, igen czélszerünek tartottam, székfoglaló értekezésem tárgyául épen a modern theologiát választani, remélvén, hogy kellő források segítségével sikerülend oly képét adnom a modern theologiának, melyen felismerhetjük azt a maga valóságában. Hogy a modern theologiát annál mélyebben foghassuk fel és Ítélhessük meg hogy kiindulási pontjától, habár rövid vonásokban is, kisérjük hazánkig: szükséges, hogy megnézzük azon előzményeket, melyek ennek létrejöttét előidézték. A modern theologia bölcsője Angolország, itt mint deizmus jelentkezett, de e szónak akkor egészen más jelentése volt, mint theologiáról. foglaló.*} ma van. Cromwell korában mig egyik oldalon a puritánok túloztak, addig másik oldalon a deisták mentek szélsőségbe. Elvetették a kijelentésben és csodákban vetett hitet s minden vallásosság kútfejének ós próbakövének a természetet és észt jálliták. Mintán Anglia a lázt kiállótta, Francziaországon volt a sor; itt e mozgalom jobb földre talált s a franezia könnyelműség a végletekben még tovább is vitte, mint az angol hidegvérüség. Németországban 1885-ik évben ütötte fel ; fejét, Strauss I). Fr. „Jézus élete" cz. munkájával. E mü azonban nem korszakalkotó azon értelemben, hogy belőle éltető erő szárj mázott vagy a theologiának új alapot adott volna. Ellenkezőleg positiv ereje nagyon csekély, de annál nagyobb megrázó, romboló j hatása. E mű inkább válságot, mint korszakot jelöl; zárpontja a régi orthodox theoloI giának. Sok félszegséget és homályosságot eloszlat. 18135-nek a theologiában oly jelentősége van, mint 48-nak az államéletben. 1835-ben és az előtt is uralkodott a rationalismus és supranaturalismus, egymás ellentétei. Mindkettő a dualismus, ezen külső és gépies világnézlet közös alapján nőtt fél. Ezeket háttérbe szorította az újonnan teléb* *) Felolvastatott a theologiai képzütársulatbaii.