Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Negyedik évfolyam - 1888-11-15 / 3. szám

Élet az életért, — Beszély. — — Vége. — III. Három hosszú év telt et ezen időtől fogva. Sokváltozás történt ez alatt. Az agg király helyét elfoglaló Péter viszálykodásba keveredvén a nemzettel, elűzetett s a trónra a kedvelt Aba Sámuelt helyezték. Az elmenekült berezegek közül Endre és Levente Oroszországba mentek , Béla pedig II. Boleszláv lengyel király vendégszerető udvaraban tartózkodott. Itt is kimutatta hősiességét, legyőzvén pálbajban egy lovagot, mely győzelmének dija a király leánya Ion. Tokaj várában most szokatlan sürgés-forgás látható. A vár ünnepélyes szint öltött. Lobogók lenge- j rtek a vár bástyáin, zöld gályáktól díszlenek a falak. Díszruhába öltözött alakok járnak-kelnek a vár udva- j rán. Gyulay Sándor tartja esküvőjét Rózsával. Majd megcsendülnek a vár kápolnájának ezüst csengésű harangjai s bevonul az ünneplő sereg öröm arczulattal, hogy tanú legyen az egymást forrón szerető { párnak az Ur oltára előtt tett esküjénél. Dobogó szívvel, reszketöen tárták ők egymáséban kezeiket, mig elhangzott az édes „holtomiglan, holtodiglan." Nagy lakoma követte a lélekemelő ünnepélyt; fénylett minden arczon az öröm, a kedv. Majd deli párok lejtettek a fényes várteremben, nemes méltósággal járva a nemzeti tánezot. Tüz villogott az ifjak szemeiben; dobogott a sziv, feszült a mell, pirult j a leány. Közben pihenőt tartva, üriték a leventék a i vért forraló nedűt. Az öröm, a lelkesülés folyton növekszik. A hevülő ifjak csoportba gyűlnek s egyszerre, mintha új gondolata támadna, kérdezi a többitől egyik : — Hol vao Ozuba, az ösz dalnok, miért nem jő közénk, hogy hallhatnánk tőle egy szép dalt lantján pengetni ? — Jer Elemér — szól egy karcsú szöki ifju a szólóhoz, keressük fel őt s hívjuk ide hozzánk. Pár perez múlva karjukon vezették az ősz dalnokot a kipirult daliák. Bő talár takará testét, haja hófehér volt, arczán nemes nyugodtság honolt: kezében hangszerével, mosolyogva üdvozlé a rea váró ifjakat. — Zengj nekünk — szóltak hozzá néhányan a csoportból — kedves Ozuba, valami szépet, hadd lel- I kesüljünk énekeden. — Egy nemzeti dalt — egésziték ki többen. Csend lett a- teremben, — az ifjak, kik még ed- í dig elvegyülve voltak a vendégsereg között, hozza j csoportosultak, — sőt elnémult az öregebbeknek is a j haza körül forgó lelkesült beszélgetése. Az ösz Ozuba megpendité hangszerét és érzés teljesen igy énekelt: Sirba szállt mar nagy királyunk, Hajh! ki védi nemzetünket r Pártviszályok dúlnak egyre, Zsarnokunk az idegen. Árpád-vérü hős leventék Bujdokolnak messzeföldön; — Isten átka sújt a népre, Ha igy üldi véreit. — Ne, óh ne zengj ily szomorú dalt, —• szakítják félbe többen az ihletett ősz dalnokot, — zengj lelkesítőt, hogy mi is lelkesüljünk, — megvan a szomorúságnak is az ideje. — Szerelmi dalt — szól az épen oda lépő Gyulai, keblére ölelvén Rózsát. Az agg Ozuba fájdalmas arcza erre szelídebb kifejezést öltött. Az ifju párra szegezvén tekintetét, igy kezdé: Ifjúkornak szcp virága : Boldogság a hü szivekben — És a boldogság miből kél ? — Forrása a szerelem. Szép virág a hü szerelem, Nem töri le szél viharja, Virág hozzá nincs hasonló, S ez tietek ifju pár. Hangos éljen kiáltás harsogja erre keresztül a termeket. Gyulai lelkesülten öleli át menyasszonyát, s a felharsanó zenére tanezra perdül. Példáját követi a vigadó vendégsereg is. A lakoma másnap délig tartott. Az új par még néhány nap Tokajban időzött; aztán Szekes-Eehervárra ment, a hol ekkor a királyi udvar tartózkodott, melynél Gyulai ekkor már a testörségnek egyik tekintélyes tisztje volt. A hü szerelem édes tápláléka lett boldogságuknak 1046-ban vagyunk. A trónt másodízben elnyerő Péter ismét nemzetellenes tetteket vitt véghez, söt Henrik nemet császarnak hűbéri esküt tón. A főurak ezen tettén felháborodván, elhatarozak, hogy a bujdoso herczegeket behívják. Egy követség csakugyan teljesité ezt, a mennyiben Endre és Levente meghivasara Oroszországba indultak. A kovetseg eredménye lón, hogy Endre kisebb tesrvérével bejött orosz fegyveres csapattal. Péter mindent elkövetett trónja visszaszerzésere s midőn törekvéseit romba dőlni latta, menekülni akart, de elfogtak s megvakittatvan fogságban hunyt el. Mikor a herczegek behívásának híre általános lett, megindultak róluk a regék. A kegyes képzelet sok szépet ruházott a bujdosó ifjakra. Ajkrol-ajkra szállt a hir, hogy mily hősi tetteket vittek végheZj mily kedvenczei voltak a környezetnek, hol tartóz-