Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Negyedik évfolyam - 1888-10-31 / 2. szám

~ ; ' l^ábíó tört' Ró^sa szobájába.- ^o;,,-. Béla egyszerre talpon yo/t, fegyveréhez' kapott s rohant azon irányban .a honnan a zajt hallá. Arablót épen küzködve találta Rózsával. Egy pillanat müve megragadni a rablót, mit az észreveven, elbocsátja az ájuldozó hajadont s kezd viaskodni Bélával. Izmos erős. alak, megpróbálta az ifjú erejét. Béla lá.tvárhegy egyenlő erőre talált: a rabló szándékát megelőzve, egy gyors mozdulattal keresztül szúrta. Mire á várbeliek a zajra összetódultak, már a gonosz betörő kiadta lelkét. - : rabló-a vidéket környező rengeteg .':.egyik rablAvárának ura volt. Társai a hallott zajra e!menekülték^ Kanisai könnyes sz eme k k e 1, m eg i n d t'ilr á n fejezte ki köszönetét Bélának, majd a magahoz térő Rózsa is reszkető kézzel ragadta meg kezét s rebegve mondott köszönetet-megmentéseért. . - : Még néhány nap időztek az ifjak Tokajban/ — Azután elindultak a bizonytalan, .útra Lengyelország felé, érzékeny bucsut véve a várbeliektől-. í {Vége kÖV.) • •..:•>;••; --r. ; • .fez—ö. Kleist Henrik és .,Ber zerbrochene Krug" cz. vígjátéka. (Folytatás.) . , , Drezdában Kleist meglehetősen kedvező viszonyok közt élt mindaddig, mig egy barátjával Schweizon keresztül Milanóba," innen pedig Párisba nem ment. Kedélyhangulatán azonban ez utazás legkevesebbet sem változtatott s barátjával is meghasonlva útra kelt és minden ezél nélküli utazás után ismét Németország területére: Mainzba érkezett, hol halálus betegség által ágyhoz szegezve feküdt mintegy 6 hőig. Fellábadozván e betegségből, engedett övéi óhajának s egész idejét oly ismeretek gyűjtésére fordította, melyek révén valami állást remélt elnyerhetni. 1804. telén csakugyan kapott is állást s ezt elfoglalandó Kőnigsbergbe utazott; de sokáig itt sem maradt, mert feljebbvalóit minden tekintetben alatta áh lóknak ismervén fel, a huzamosabb hivatalnokoskodás kiállhatatlanná lőn reá nézve. Lehangoltsága, mely a hazáját 1806-ban ért szerencsétlenség láttára elkeseredéssé fajult, a költészetben keresett menedéket és vigasztalást s állásáról lemondva ,,Der zerbrochene Krug" cz. régebbi művét dolgozta át, azonkivül az „Amphitryon"-ba kezdett belé Moliére után. 1807-ben Berlinbe szándékozván menni, miután útlevele nem volt a Írancziák által clfo-: gatott s Fort de Jouxbay majd Chalons sur Marne-ba vitetett. Fogságából csak egy év initlva szabadulhatott s ekkor Drezdába ment, hol mint iró igyekezett magát fenntartani, mivel vagyonikig .niár teljesen tönk-rejutott.. A • Müller Ádám társaságában; ínéginditott „Phőbus-^ azonban-egy- évtlolyam le* teltével megszűnt "-s Kleist lÖÖíMxm Prágába mént, hogy tollával tegyen szolgálatot bazár jának, a írancziák. ellen időközben kitört háborúban. Midőn pedig e tekintetben semmit sem tehetett s'a Németország újra felvirágzása iránt táplált remények a megkötött békével dugába dőltek: ismét Berlinbén találjuk őt, még pedig épen nem kedvező viszonyok között. Az általa kiadott „Abendblátter": cz. hetiközlöny ugyanis kevés támogatásra talált s midőn lapja számára hivatalos segélyt kért, az a Müller Ádámmal való összeköttetésénél fogva megtagadtatott tőle. Ugyan ez idő tájban ismerkedett még Kleist rosz nemtője Müller révén egy nővel, ki gyógyithatlan betegség által gyötörve .szüntelen öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott, mely gondolat különben már Kleist keblében is gyökeret vert. Midőn tehát az 'említett nő felszőlitá őt, hogy fossza meg életétől, néni sokáig habozott s az 1811. évi, november 21én két holttestet találtak Potsdam közelében; melyeket azután ugyanazon helyen adtak át egymás mellett fekvő sir nyugalmának *). Ime igy végzé be életét a tehetséges, de saját értékét félreismert és a szükség által szorongatott költő

:, ki a romantikus iskola drámairól közül talán legtöbb elismerést érdemel. II. " 'V,,^; p - - ; Mint ín ár az életrájzbóh is láttuk, Kleist „Dér zerbrööh'énc Krug" cz. "müve első kisérlete ,a vígjáték s második , | általában a *) L. Henrik Kurz. Gesehichte <W deuf sclién Lítératur IIF. - •