Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Negyedik évfolyam - 1888-10-15 / 1. szám

külföldre indult s Belgium több egyetemét látogatta meg. — Leidában az ékesszólásáról hires theologusnak FridericusSpanhemiusnak tanitván}

7a lön s rövid idö alatt oly haladást tett a Polemika Theölogiában, hogy az idegenek elismerését is sikerült megnyernie. — Hasonló szépeikért ért el a héber és görög nyelvek tanulásában is. 1647-ben haza jővén, a kassai reformata iskola igazgatásával bizták meg s egyszersmind segéd volt Régéczi András lelkész mellett, Jeles pi'édikáeziói, melyekben szónoki tehetségét is ragyogtatta, csakhamar széles körben ismertté s közkedveltségiivé tették őt, úgy hogy rövid idő alatt a tályai virágzó gyülekezet hivta meg lelkészének s ide már mint nős ember költözött. Itt mindeneknek tetszésére 4 évig lelkészkedett, a mikor Lorántffy Susánna fejedelem-asszony közbenj arasara a beregszászi gyülekezetnek sikerült megnyernie. De itt csak égy évig lehetett, nagyobb nyáj hiván meg pásztorának, t. i. az őt már előbb, is oly forróan szerető kassai gyülekezet 1653-ban. Épen ily fáradhatatlan munkás, kitűnő erőre volt e gyülekezetben szükség, mert itt az ellenfél is nagy hatalommal rendelkezett s nem is szűnt meg ennek élét gyalázásokkal, gúny-nyál s minden módon vele éreztetni. — De Czeglédi is résen állt hatalmas tanításai és majdnem testi erejét m'égháladó munkálkodásával, úgy hogy egésségi állapota meggyengült s haja — mint a fehér .galamb, — megőszült. A rajta elkövetett sok méltatlanság közül felemlíti Köleséri a következőt: Egy vásári alkalommal 1670-ben égy vidéki prédikátor bemenvén Kassára, találkozik az utczán két baráttal, kik vele vitatkozásba bocsátkoznak. A szóváltás mind hevesebbé lőn s végre a tettlegességig megy. Az egyik barát véres orral Csáki Ferencz generálishoz fut panaszra s öz Czeglédihez ízen, hogy vagy a prédikátort állítsa elő, vagy szerezzen elégtétélt Czeglédi ártatlansága ,érzetében keményén hangsúlyozza,,hogy ő esperes nem lévén, nem áll ez hatalmában; de igéri hogy az abauji esperest ez ügyben1Megkérési 'fevelével. Irt is az esperesnek, de az már akkorra több prédikátorral együtt az üldözés elől elmenekült. Igy végre is Czeglédi volt kénytelen ártatlansága daczára a rá-rótt 200 forint pénzbüntetést megfizetni, mel}

7 sajátjából ki nem telvén, másoktól kelle kölcsön szereznie. — De némsoká maradt nyugté, mert még ugyanezen évben, midőn a generális az evang. főrendek közül többeket elfogatott, Czeglédi sem kerülte ki a vádat, azt fogván rá, hogy Erdélybe lázítani ment, holott a kassai egyház és' iskola 'ügyében járt és pedig sikerrel. Igy történt, hogy ez év szept, 18-án egy német tiszt néhányad magával Czeglédihez megy, — azon ürügy alatt kérve őt követésére, hogy egy rab főembert kellend vigasztalnia. Azonban fogva maradt s 10 nap múlva, 28-án, miután a raboknak istenitiszteletet tartott volna, verések közben elkísérték egy magán házhoz (Tárkányiné házának említtetik) s ott egy bnzás boltba zárták, a hol 14 hétig fegyveres őrizet alatt sanyargattatott. Majd 10 ezer forint kezesség mellett kiszabadittatván— 1671. május haváig saját házánál sinlődött. Végre május hó 27-én megérkezett Pozsonyból az idézés — s daczára betegeskedésének hallgatói keserves sírásától kisérve, útnak indíttatott s követte őt hűséges felesége is.— Az indulástól számítva 11-ik napon, jun. 5-én azonban megtört testi ereje's Nagy-Szombat határában a nemes lélek elhagyta porhüvelyét, életének 51-ik, kassai predikátorságának 19-ik esztendejében. . . Temetését N.-Szombatban nem engedték meg, hanem Pozsonyba kelle vinni, hol megvizsgálta előbb a kamara fiseüsa, hogy valósággal Czeglédi-e? Végre junius 7-ik napján megadatott a temetési engedély s minden külső szertartás nélkül, a megidézett evang, főrendek által kisérve, tétetett a pozsonyi köztemetőben örök nyugalomra Boííis Fe

u rencz mellé. Igy végezte futását a hitét mindvégig megtartó s azt szóval és igásban lel,ké^én, védelmező,,. munkás lel ki pá sztor. . (Folyt, kö v.) ©ZSEF.