Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-06-15 / 12. szám

120 l'Ál'AI IFJÚSÁGr LAP. Dolgos élet nem szoká meg: Jobb annál a föld alatt!... — Már ez aztán tiszta jellem! Megdicséri a divat. Légy üdvöz te oly hatalmas S szörnyűséges szép divat! Néked szolgál a poéta, Á midőn rimet farag. Óh! ha tudnád, hog} r te érted Milyen lánggal ég ez agy!... Hymnusodat zengi ajkam! És követlek •— majd ha fagy! MEDGYASZAY VINCZE. Tanévet bezáró imádság. (Jutalmat nyert pályamű.) Örök Isten, szerető édes atyánk a Jézus­ban! nagy neved imádásával kezdtük meg ez"iskolai évnek munkásságát; tőled kértünk, egyedül csak tőled nyertünk erőt és áldást a sikerhez: tied legyen tehát a hála és ma­gasztalás is, midőn fáradságos munkánk sze­rencsés végzésének örvendezünk. Nem csillogó szavakkal, nem ragyogó nyelvvel kivánunk mi szent zsámolyodhoz emelkedni, hiszen kibeszélhetetlen jótétemé­nyeid, kiapadhatatlan szereteted bizonyságai­nak elősorolására gyarló emberi nyelvünk erőtelen. Szent igédből tudjuk óh Atyánk, hogy te megérted és meghallgatod a téged lélekben ós igazságban imádóknak titkos só­hajtásaikat is; szent igédből tudjuk, hogy a tiszta sziv buzgó fohásza előtted a legked­vesebb áldozat. Gyarlóságunk tudatában is gyermeki bi­zalommal borulunk le azért szent zsámolyod előtt, hogy hálát adjunk mindazon testi és lelki áldásaidért, melyekkel minket, szeretett főiskolánkat és minden közel és távol hozzá tartozókat ez évben is napról-napra elárasz­tál. Érezzük óh jó Atyánk, hogy igen sok­szor érdemetlenek voltunk a te jótétemé­nyeidre. Oh mert hányszor nem voltunk elég serények a te parancsolataidnak teljesí­tésében, hányszor nem volt elég tiszta és hozzád méltó tökéletes az áldozat, melyet a te tiszteletedben neked szentelénk? De tudjuk Atyánk, hogy te igazságos és kegyelmes Istenünk vagy minekünk, nem kí­vánsz te, eltévelyedett, gyarló teremtménye­idtől semmi erőnk felett valót, tökéletest. Áldunk és dicsérünk tégedet, ezen be­lénk csepegtetett boldogító hitért! Áldunk és dicsérünk a te szent Fiad által meggyújtott szövétnekért, melylyel kivezettél bennünket a setétségből, hogy a hitnek világánál ta­nuljuk megismerni a te végetlen jóságodat és tökéletességedet! Áldott légy Atyánk, hogy nemcsak testi, de lelki tápláltatásunkról is gondoskodtál; áldott légy, hogy gondoskod­tál intézetekről, melyekben a te országod leendő tagjaivá neveltetünk és képeztetünk, melyekben naponként előbb haladunk és erős­bödünk a te ismeretedben és félelmedben. Légy velünk óh kérünk! munkálkodá­sunk megszakított idejében is; légy velünk és vezess karoddal addig is, mig tudomá­nyod felkent csarnokától távol, szerető szü­leink körében időzünk. Adj erőt, hogy állha­tatosan megmaradjunk azon az uton, melyre tanáraink kisértek bennünket; adj erőt, liogy a most szerzett ismeretekben megmaradván, ujult erővel folytathassuk majd a már meg­mutatott utat, mely tehozzád vezet ben­nünket. Azokra pedig, kik immár végleg eltá­voznak intézetünk kebeléből, küldd el szent lelkedet, hogy az vezérelje őket életük uj szakaszában. Vezéreld őket szent lelked ere­jével az élet utain eléjök tóduló akadályok és bajok között ; őrizd meg őket a kisérte­tektől, melyek oly gyakran ostromolnak ben-

Next

/
Thumbnails
Contents