Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-01-15 / 6. szám

Önképzés nemtöje. Fel ifjúság! jövő remérye, Munkálni mig e kor derül! Szent lelkesültség tiszta fénye Övezze arczotok körül! Dolgozni fel-fel a jövőnek, Tanulni, tudni vágyjatok, Késő lesz ez már hogyha jőnek Derült helyett borús napok! Könyelmüség. Munka nélkül jó az élet, Könyebb igy, ha csak henyélek! Lelkesités küzdelemre: Nem egyébb mint szóvirág, — En hát mit se hajtok erre, Nekem áll a szép világ! Komolyság. S 1 ía ifjú napjaid letűntek, Hol lészen a gyümölcs leszedni? Ha majd feléd de mindenünnet Egy-egy kóró fog integetni . . . . Oh, vesd le, vesd le ezt a leplet, S előre! lásd mások sietnek! Hanyagság. Holnap is nap, mért sietni S megragadni minden perczet? Csak a balga birja ezt ki, Vinni folyton e keresztet! Bizony-bizony szép a munka, Mig a lelkem meg nem unta, Gondolok is olykor rája, Ámde mindig mégse járja! Szigorúság. Ne hagyd a munkát balga lélek! Miért hanyagsággal cserélned ? — Ha benned él a munka kedve, Ne légyen annak óh szünetjel T&RCZA. Ifjúkor. — Cantata. — j Munkálj éjjel és nappalon, j Halld mit beszél a szorgalom! Szorgalom. Lelkemnek egv, csak egy a vágya, Mely lelkesítve felhevít: ' Keresni nyilván és magányba I Az ismeretnek gyöngyeit. Oh nincsen mása a gyönyörnek, Ha, mit kerestem, fellelem — S hogy igy használok a jövőnek: ! Már megjutalmaz a jelen. — Ellj izakodotfság. Eh, mit a munka és rajongás ! Az önképzésért énnekem! — Jobban tudok mindent, miként más, Mástól tanulnom képtelen! A józanész mindenre megtanít, Miért hallgatnám más tanácsait?! Alázatosság. Hogyha már mint ifjú magad Egy tudósnak véled, i Kevély hited hová ragad, Ha férfi kort éred? ; Majd késő megbánás tőre hat keresztül: Hogyha az a képzelt nagy hegy egeret szül! Ifjúkor nemtöje. ! Forrasszon össze bennetek Óh ifjak egy szent érzelem! ! Munkálva mindenek felett, ! Mit nyújt elétek a jelen! Segitse az erős a gyengét, Változzon át, ki volt hanyag, Könyelmüség egy czifra rongy csak, Az elbizottság föld-salak! Tulajdonok együtt. Oh ébredünk, óh ébredünk im! Szíven talált ez intelem,