Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1887-06-15 / 12. szám

V Részlet, A Toldi trilógiában szereplő nő és férfi alakok jellemei" czimü jutalmat nyert irod. értekezésből. Toldi Miklós és Toldi Miklós. A trilógia főszemélye Toldi Miklós, ki életének három: ifjú, férfi és agg korában jelenik meg előttünk. Mindhárom korában főjél!eme a hősiesség, e középkori lovag jellem. E hősiesség érzete benne mint ifjúban a Laczfi nádor hadának látásakor ébred fel s nyilatkozik először az által, hogy egy nagy rúddal mutatja meg a Budára vezető utat. Majd akkor, midőn bátyjának őtingeilő cselédsége közé malomkövet hajit, továbbá midőn az őt megtámadó farkasokat legyőzi: később Budán az elszabadult bikának elfogásakor, végre a cseh bajnok legyőzése alkalmával s akkor nyeri el a „lovag" nevezetet is. Úgyde e név megköveteli a mocsoktalan jellemet s Toldi, mint férfiú ez ellen vétkezik, midőn egy olyan leánynyal akarnák öszszekötni, a kit még nem is ismert. Megküzd Tar Lőrincz helyett Rozgonyi Piroskáért. vAzt gondoltam, hátha megcserélnék veled fölvenném sisakod, pánczélod, fegyvered Bizd rám. Az alatt te bújj el és légy vesz[leg.

u 1\ sz. II. Ezen ajánlatában rejlik bűnének forrása A lovagi törvény ellen vét s a vétség érzése annál kinosabb, mivel bajvivás közben megismeri Piroskát s heves szerelemre gyullad iránta, de már minden késő. Pillanatnyi tévedése gyászos bonyodalmak tömkelegébe sodorja; de lelkének tisztasága megmarad, mint bizonyítja-a buja Jodownának visszautasítása, jóllehet élete van kérdésben. Majd elveszti a király kegyelmét, lovagi czimét, Piroska pedig elátkozza, kolostorban vezekli bűneit mint alacsony szolga, száműzve bolyong három országban, ostorozza magát, küzd magával és a világgal; de e szenvedések nem leverik, hanem megnemesitik' Hibája majdnem egy Siegfriedével, bujdosik, de többet szenved, mint Parcival. Hősiessége, akaratereje Achillesé. Mint ez a belső szenRozgonyi Piroska. vedések, úgy Toldi a belső és külső küzdelmek. között megtisztulván, akkor lép fel a csatában, midőn nagy a veszély s elkerülhetetlen a romlás. Eldönti a csata sorsát, megmenti kétszer is királyát; igy lovagi jelleme teljesen megtisztul s visszavivja előbbi helyzetét, nyugalomra vergődik. Hősi jellemének végső fellobbanása akkor nyilvánul, midőn a királylyal történt öszszeütközése s a királyi udvar elhagyása után otthon Nagyfáluban tesped, sőt sirját is megássa és ekkor hirül viszik neki, hogy az ország czimer idegen kézbe került. „ Vén sas ifjodjál meg, nem érsz rá meg\ halni" T. e. /, továbbá az olasz bajnok legyőzése alkalmával s végre, midőn a királyi palotában az őt gúnyoló ifjonczokra ráront: . „Másszor megfeddenéd apró kölykeidet Hogy meg ne csúfolnák vitéz vén fejemel" T. [e. V. ériek. Jellemének e hősiesség és lovagiassága mellett szép vonása azon tősgyökeres puritán magyar érzés, mely a legkisebb idegen szellemtől is gyűlölettel fordul el, melynek következése lőn épen a királyival történt meghasonlás, ki előtt gáncsolta a királyi udvar olaszos fényét és puha kényét. Ezen érzületről tanúskodik a királylyal folytatott beszélgetése is haldoklása közben: „Szeresd a magyart, de ne faragd le — szóla Erejét, formáját, durva kérgét róla: Mert mi haszna simább, ha jól megfaragják Nehezebb eltörni a faragatlan fát." T. e. VI. é. Szóval Toldi egy középkori lovag typusnak a megtestesülése. Szép jellemvonása továbbá azon gyöngéd szeretet, melylyel édes anyjához ragaszkodott. Midőn testvére ellen felháborodott s ütésre emeli kezét: az édes anyja iránt való tekintetből ereszti le karját. Midőn kiüldözik