Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1887-06-15 / 12. szám

Má s o d i k é v f o 1 y a m. 12 szám. Pápa, 1887. junius 15. Megjelenik minden hó t-i-én^ október és márcziusban 31-én is. Előfizetési clij egy egész iskolai évre 1 frt 50 kr. Az „Ifjusági képzötársulnt" pártfogása mellett. Szerkesztősig: A főiskolai uj épületben. Lapunk a jelen számmal második év­folyamát futja meg. Szives olvasóink ha fi­gyelemmel kisérték munkálkodásunkat, úgy hiszem elismerik, hogy törekedtünk megfe­lelni és meg is feleltünk azon elveknek, me­lyeket az első számban főbb körvonalakban felállítottunk. Ugv hiszem, elismerik, hogy az ifjúság egyeseitől közölt munkák, mint kezdő irók elme termékei, többé kevésbé megütöt­ték azon mértéket, hogy ha maradandó be­csüek nem is, de elolvasásra érdemesek vol­tak, — s talán egyben-egyben eredeti tehet­ség csirái is valának felfedezhetők. Hiszem, hogy az ifjúság törekvései iránt melegen ér­deklődők s azokat méltányolni tudók lelki örömmel olvasták át apróbb hiányaik daczára is a lapokat. Hiszem, hogy elismerik, misze­rint az ifjúság érdekeit, beléletére vonatkozó mozgalmait hiven képviseltük s a nevezete­sebb ifjusági és iskolai mozzanatokról elég kimeritő tudósításokat közöltünk. Ennyit beszámolásképen, melyből elég világosan kitűnik az, hogy e kis lapnak meg­van a létjogosultsága, főleg ha tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy — mint e két évi fennállás is bizonyitja — van az if­júságban annyi szellemi erő, oly buzgó tevé­kenység, hogy a képzőtársulatok által meg­követelt önmunkásságon kivül, még egy la­pot is el tud látni élvezhető olvasmányt nvujtó termékekkel; különösen pedig, ha fon­tolóra vesszük, hogy ez az önmunkásságra buzditő eszközök között egyik legczélrave­zetőbb s hogy a nagy közönség, főiskolánk vezérférfiai, szóval az érdeklődők ez által vehetnek tudomást időnként az ifjúság szel­lemi és mindennemű mozgalmairól s az is­kolai eseményekről. E nemes fa, melynek gyökerei az ifjú­ság meleg kebelében nyerhetik vala táplálé­kukat, ez évben másodszor virágzott és ho­zott gyümölcsöket. Azért most is, — midőn az utolsó számot adjuk s első sorban az anyagilag pártolóknak s egyes szellemileg is támogatóknak, azután az igen tisztelt munkatársaknak fejezem ki őszinte köszöne­temet, •— azon óhajomat nyilvánítom egy­szersmind, vajha jövőre is, továbbra is ápolná ezt az ifjúság, hogy virágozzék, gyümölcsöz­zék s vajha ekkor a közönség részéről is még nagyobb támogatásban, pártfogásban részesülne. Adja Isten, hogy úgy legyen! FÜLÖP JÓZSEF. felelős szerk. Lapunk jelen számálioz le Jiv inel 1 oklet van osTatolva. J 2

Next

/
Thumbnails
Contents