Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1886-10-31 / 3. szám

sága miatt nem jelenhetik meg, Véghely Dezső conventi tag választatott. Az első ülés legnagyobb részét a konventi tagok miként való választása felett folyt vita vette igénybe. A zsinati törvény azt rendeli, hogy a konventi képviselők az egyházkerület altal ugyanazon módon választassanak; de nem mondja ki határozottan, hogy a presbyterium vagy az egyházkerületi gyűlés által történjék-e ezen választás, miért a zsinati törvény egy ugyanazon pontját kétféleképen magyarázzák és alkalmazzák. Hogy ezen kétféleként való értelmezésnek eleje vétessék, ezen pont ujitás végett a zsinat számára elöjegyeztetett. A verificatio felett folyt hosszas vita eldöntése után fenn maradt időt a tárgysorozat megállapítására fordították. A második napi ülés tárgysorozata az egyes szakbizottságok megalakulásával kezdődött. A közigazgatási bizottság elnöke: Vályi János, előadó: Fejes István. A közjogi bizottságnál elnök: Kerkápoly Károly, előadó: Kolozsvári Sándor. Az iskolaügyi bizottságnál elnök: Kis Aron, előadó: Dr. Kovács Ödön. A missióügyi bizottságnál elnök: Tisza Lajos gr. előadó: Körmendy Sándor. Az egyetemes nyugdijalap bizottságnál elnök: Kerkápoly Károly, előadó: Szél Kálmán. Ezek után 19 bírósági tag választatott, kik esküvel kötelezték magukat, hogy az egyházi törvények értelmében igazságosan és lelkiismeretesen fognak ítélni a peres ügyekben. Dr. Kovács Ödön felolvassa a pénztár állását, mely a tavalyi vagyon állásánál kedvezőbb, amennyiben az utóbbi évek hátralékai a lefolyt évben mind befolytak s igy a konvent mintegy 71394 frt felett rendelkezik; ezután felolvassa az egyes tagok részéről tett alapítványokat és az ebből még hátralékban levő részleteket. Majd a 124548 frt értéket képviselő Jordan-féle hagyaték ügye került szőnyegre. Ezen szőlőből, épületekből, szántó földekből és erdőből álló birtok eladása elhatároztatott; a kivitel a végrehajtó bizottságra lett bizva. A vagyon feletti gondnokság ügyvédre bízatott azon meghagyással, hogy az alapítványból semmiféle czélra, semmi mennyiség fel nem használható. Ezután a domesticai évi járadékról szóló kérdés következett. Elhatároztatott, hogy az oly alapítvány, mely az évenként befizetendő váltságnak 20 szorosát meghaladja és már befizettetett: tekinthető a váltság megváltásának. A harmadik és negyedik napon az ülés tárgyát az egyes egyházak és lelkészek segélyezése képezte. A dunamelléki egyházkerület községei számára 6630 frt szavaztatott meg; tehát 250 frttal több mint tavaly. Többek között Szabadkának templomépitéséhez 500 frt segély szavaztatott. A közalapból ez évben az egyes egyházak részére összesen 35560 frt, szegénysorsu lelkészek részére pedig 17030 frt osztatott ki. Az ülés ötödik napján a missio-ügy ii.t íztetett el. A dunántúli egyházkerületre nézve tett jelentéseit és javaslatait a missioügyi bizottságnak legnagyobb részben elfogadta a convent; csupán Göcsej és Őrségre nézve mondta ki, hogy mivel kérvényök kellőleg nincs felszerelve, kérelmok elhalasztatik jövőre. Missiói állomások felállítására 18804 frt osztaj tott ki. Ugyanezen ülésen olvastatott fel a lelkészek és özvegyi gyámintézetekről szóló jegyzőkönyv, mit a közjogi bizottságnak foként a vadházasságokról szóló előadása követett. Végül a beadott vallási sérelmek elintézése került szőnyegre, s a közoktatásügyi minister ez ügyben komoly intézkedésre felhivatni rendeltetett. A hatodik ülésen Szász Károly a k övetkezo — rnissioi bizottságra vonatkozó — javaslatát adta elő: »Az egyetemes convent a missioi czélokra megszavazott összegeket a püspökök kezéhez szolgáltatván, első sorban legyének felelősek arról, hogy azok az illető czélokra forditassanak. Arról pedig, hogy időközönkint miként használtattak, illetőleg mikre forditattak, rendes napló vezettessék; az építkezésekre fordított összegeknél a nyugták is mellékeltessenek. A missió-ügyet folytonos figyelemmel kisérjék, arra vonatkozó intézkedésekről és tanácskozásokról az egyeteme?. conventhez jelentéseket és javaslatokat nyújtsanak be. E végből a missiói lelkészek utasitandók, hogy utazásaikról rendes naplót vezessenek, hogy hol és mennyi időt töltöttek. Első sorban felelős, akinek közvetlenül kezében van a pénz, t. i. a püspökök veszik fel a pénzt és ők utalványozzák ki. A mennyiben a lelkészek a püspököknek vagy espereseknek vannak alárendelve: a felvett összegekről és azoknak hova fordításáról számot adni, azonkívül évi jelentést intézni az egyetemes conventhez köteleztetnek.« Majd az iskolaügyi bizottság jelentése és javaslata olvastatott fel az iskolai könyvek használata és szükségessége körül. Ezek után javasoltatott egy »Protestans irodalmi társulat« létesítése; mely javaslat élénk helyeslésre talált. Az utolsó ülés okt. 23-án délután tartatott. Ez alkalommal olvastattak a tiszáninneni és dunamelléki egyházkerületekből beterjesztett vélemények, hogy a tanítók is segélyeztessenek. Majd felolvastatik Bogodi Lajos folyamodványa, melyben énekes könyve kinyomatását és pártoltatását kéri: áttétetett ügye az ének ügyi bizottsághoz. Fejes István ajánlja, hogy a névtárba — mely november végére készen lesz — csatoltassék be az újonnan rendezett missioi hálózat térképe. Az egyházkerületek névtárának újból kinyomatása is szükségessé válván, elhatároztatott, miszerint, hogy £tóbben megvásárolhassák, kisebb és olcsóbb alakban kell ki nyomatni , ez utóbbi kiadásból a függelék elmarad. Legvégül a theologiai és lelkészi vizsgálatokról