Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-23 / 12. szám

a liszt ós gabona ügynökséget is folytathatja. Én nem ismerem ezt a Lőwensteint, hanem kezdem kedélyes orthodoxnak tartani, mert ime kisütötte, hogy aki oly gyakran „utazik isztben* mint Marton I., az foglalkozásánál fogva nagyon j á rt a s és igy kellő jártassággal bir a hitoktatásban is és annak van oly erkölcsi tekintélye, hogy még főiskolai tanulókat is oktathat Mózes vallásában, esetleg a lisztügynökségbenis. Ó, Jehova áld meg Lőwensteint, mert Ábrahám egy fiát, ő meg Marton I. egyszülött lisztügynökét akarja feláldozni! Vannak még egyes jelöltek ós aspiránsok a nevezett állás betöltésére, azonban azok sem jöhetnek szóba, az izr. tanítótestület egyik érdemes tagja Schór Ármin mellett, kinek ugy ekölcsi tekintélye, mint képzettsége teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy mint hitoktató is díszére válik az izr. hitközségnek, annál is inkább, mert az anyakönyvvezetői tisztet eddig is ő töltötte be. Az iskola ós a templom, minden felekezet előtt szent hely, ép azért vallási és iskolai dolgokkól üzérkedést csinálni nem szabad, de ezt tisztességes, lelkiismeretes ember nem is teszi, mert az ellen jobb érzéke tiltakozik. Azért hisszük, hogy az izr. hitközség tagjai és annak elöljárói minden ténykedéseikben a vallásosságot, a lelkiismeretességet és hazafiasságot fogják mindenkor szemük előtt tartani ós ugy cselekesznek, hogy e három szempontbél kiindulva kifogás ellonük nem lesz emelhető. Az ujonczozás Pápán. 1. A sorozó bizottság a Pápa városi sorozó járásban Pápa város ujonczállitási székhelyen 3 nap alatt, ós pedig 1890- márczius hó 31-től április hó 2-ig fogja végezni : Nyugodjék békében, szegény fáradt vitéz. De nem addig van az, gerlicze párom. Tudod-é, min gondolkozom ? Drága kövü násfák és ködöntyük iobbau illenének a te hó nyakadra, patyolat karodra, mint a Forgách Mária szeplős csuklójára. Magdolna szeme csillogott. — Én megölöm azt a vitézt Magdolna — szólt Toldi — ós neked adom a drágaságokat. Az asszony ellenkezett, de olyan módon, hogy még csak jobban tüzelte urát a tett elkövetésére. Toldi kiment zordon arczal ós egy óra múlva az ékszerekkel jött vissza, s egy zsákot cipelt hátán, mely roppant véres volt. — Itt az ékszerek Magdolna. És itt van a vitéz holtteste is. Mit gondolsz, hova rejtsem ? Az asszony egy üres fülkét mutatott oda tették a holttesteit, melyből a vér még most is csepegett, keresztül szivárogva a zsákon. — Hanem most fussunk Magdolna . . . fussunk ! Még pedig menjünk Budára, hogy eszébe se juthasson a királynak ránk gyanakodni, ha e szolgáját keresné. Ott lásson minket Budavárban. Rögtön készülni kezdtek. — Mit vegyünk az útra magunkkal a bérszekerokeu ? Kérdó Magdolna, a) a hadi szolgálatra való képesség megállapítását ; b) a hadképeseknek talált egyének besorozását a közös hadseregbe, a honvédségbe és ezek póttartalékába ; c) a felszólamlások vagyis a törvény értelmében a póttartalékba való besorozás kedvezményére igónynyel bíró családfentartók, illetőleg ezek hozzátartozói, továbbá papnövendókek és papjelöltek, népiskolai tanítók és tanítójelöltek, végre öröklött mezei gazdaságok birtokosai által benyújtott kórvények tárgyalasát ós elintézését : d) a családi tekintetekből vagy a tanitóképezdei tanulmányok befejezhetése czéljából való szabadságolás iránt, valamint végre é) az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének megadása iránt benyújtott kérvények elintézését. 2. A folyó 1890. évi ujonczállltásra az uj vődtörvény értelmében az 1869-ik, 1868-ik, és 1867-ik években született hadkötelesek vannak felhiva. 3. A sorozásra felhívott hadkötelesek közül, a keresetképesség tekintetéből megvizsgálandó férfi rokonokkal együtt, a föntebb kitűzött időszaknak minden egyes napján csak annyian jelenjenek meg, a hányra nézve az ujonczállitási eljárást el lehet végezni ; e czólból a következő napirend állapittatik meg, úgymint : 1890- márczius hó 31-ik napján a büntetésből a korosztály ós sors-szám rendjón kivill az A) lajstrom alapján, továbbá és sorsszám rendje szerint a B) lajstrom alapján állítandó egyéneken kívül az összes első korosztálybelieknek, vagyis 1869-ik évi születósüeknek kell megjelenniük, továbbá azou felmentett védköteleseknek, kiknek hadképessége tekintetében határozat nem hozatott. — Semmit, csak a kis fiamat, meg a vadász kutyámat. Igy mentek el Budára másnap reggel. Mikor a palota e'é értek, Toldi üzent a királynak egy szolgával, hogy immár jön azonképen, ahogy a király rendelé. A király visszaüzente, hogy egész udvarával várja s nézni fogja a tornáczról. Miklós ekkor karjára vette fiacskáját, felesége jobbról ment mellette, a kutyáját pedig egy madzagon vezette balról, rajta tartván ballábát az eb hátán, miközben a másik lábával egyet-egyet ugrott a kutya mellett. Az udvari főurak hangos nevetésre fakadának a jeleneten. Nini a vitéz Toldi Miklós megbolondult, beállott száraz dajkának, gyereket hordoz. Az udvari dámák pedig ezon nevettek, hogy miért ugrándozik komoly ember létére a kutya mellett, tán bizony oda van nőve a Iába a hátához. Csak a király nem tartotta nevetésre valónak a dolgot s homlokát komoly ránezokba szödvö szólott * — Ne bántsátok ti Toldi Miklóst, ügy látom én, okosan cselekszik Ő kegyelme. Nem bolondult az meg, hanem az esze jött meg. Különben majd kikérdezem még. Midőn közel jött Miklós a királyhoz, meghajtván magát előbb, egy korbácsot vett ki a mentéje alul s azzal a kutyát erősen megütötte. A szegény eb yonitva futott el előle. Április hó 1 napján az összes I. és II. korosztálybelieknek. Ápril hó 2-án az elmaradottak, az idegen védkötelesek és azon ifjab fivérek megvizsgálása indokoltatik, kiknek családi fenntartásától függ az idősebb testvérek felmentése, s az állítási lajstrom ok lezárása. Azon védkötelesek számára, kik bármely oknál fogva a fenti napokon meg nem jelenhetnek, f. ó. ápril ho 29-én Veszprémben d. e. 8 órakor utóállitás tartatik. Felhivatnak tehát az összes védkötelesek, hogy a fenti napokon mindenkor 8 órakor a sorozás színhelyén, a „Fehérló" vendégfogadóban annál bizonyosabban megjelenjenek, mert az uj vódtörvény által előirt szigorú büntetéssel fognak sújtatni. Pápa, 1890. február 20-án Osvald Dániel, polgármester. A községek kormányzata. (K. V.) Minden községnek jóléte, vagyoni gyarapodása legelső sorban attól függ, kinek kezében van a kormányzat letéve. Csakis ügyes, buzgó, munkára képes és kitartó vezér tudja a győzelmet kivívni; csakis munkára képes és a közös jót akaró vezér tudja a község jólétét megteremteni, vagy emelni. A község feje a jegyző. Ő az a személy, kinek kezében van letéve a hatalom, a község jóléte, gyarapodása ás haladása, vidéken ez a legfontosabb állás és kell, hogy ezen állások, fontosságuknál fogva, minél képzettebb egyénekkel legyenek betöltve. Régi dolog, hogy holmi választásnál nem a képzettség jő tekintetbe, pedig az az átkozott protekezió hányszor megboszulta már magát és a nép még sem okult azon, Legyen bármely állás betöltendő, a fő a protekezió, a korteskedés. — Nos Toldi Miklós, hol a legjobb barátod ? Nem felelt hírtelen, hanem hízelgő szavakkal liivni kezdte magához a kutyát. Az vissza is jött nyájas farkcsóválgatással és a kezét kezdte nyalni. — íme itt a legjobb barátom felséges uram ! — Valóban az — raondá a király. — Aztán az urakhoz fordult s igy szólt halkabban : — Megütötte s ime mégis visszajött ki» vására. Ekkor Toldi a feleségére pillantot s ekkép feddé meg. — Mit kacsingatsz a királyra ? Tán bizony szeretőd a király ? Az asszony lángba borult arccal kiáltá: — Hogy mersz velem igy beszélni te szemtelen. Erre a szóra megütötte a korbácscsal a szép Laczffy Magdolnát, mire az magánkívül rohant a kastély felé. — Fogjátok el a gazembert, a gyilkost. Tegnap ölte meg a szolgádat uram király! — Ime a legnagyobb ellenségem — szólt ekkor Toldi nyugodtan. Ez az asszony, a kit ugy szerettem, hogy életemet áldoznám érte, most olyan bűnnel vádol, a mit el se követtem. — Megölted szemem láttára — kiáltá újra az aszszony. Vádollak isten ós emberek előtt.