Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-23 / 12. szám

Előfizetési árak : Egész évre ... 0 frt Fél évre . . • • 3 „ Nagyed évre . . 1 „ Egyes szám ára 15 kr. kr. 50 Kiadóhivatal: Pápa, Pósta-utcza 103G ház szám, hová az előfizetési és hirdetési dijak a szerkebztő és lapkiadó M A G Y A K GYULA ezimére küldendők. PÁPAI HIRLA MegjáLen mindea vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Pósta-uicza 1036 ház szám, liová a lap szellemi részét illet > minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések és nyilterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petitsor 0 kr. Nyilttér petitsora 20 kr. — Kincstári illeték külön 30 kr. Láng Lajos és — Pápa. Pápa, márczius 20. Pápa városának országgyűlési képviselője Láng Lajos pénzügyminiszteri államtitkár. Mint volt egyetemi tanált szólították be a minisztériumba, tehát ugy a gyakorlati tudomány terén, mint államtitkári hatáskörében feltétlen tekintéllyel rendelkezik. Nincs jogunk arra, hogy Láng Lajosnak politikai működését mérlegeljük. Ámde e liel}ütt nem is a politikáról, hanem Láng Lajosnak Piípa városáhozi viszonyáról akarunk megemlékezni elrettentésére az elvtagadásoknak és okulásul a jövőre. — A keserű labdacsot gyógyszerül használják s ha egy-kettőt a pápai választó polgárság be vesz belőle, egy kis gyomorémelygésen télül nagyobb bajt nem fog kapni. Magyarországnak valamennyi választó kerületében látjuk, hogy a kerület képviselőjét és a kerület polgárait bizonyos erkölcsi — s tán a pártszenvedélyek lecsillapulta után — tiszteletteljes kötelék fűzi együvé. S ez nagyon természetes is, mert ha a képviselő nem megvesztegetés utján jutott irandatumához; akkor kell, hogy bizonyos hálaérzettel gondoljon választóira és kell, hogy a kezébe adott hatalom, vagy befolyás erejével — választó kerületének, jogos, vagy jogosnak tartott érdekeit szívvel-lélekkel védelmezze, s kerülete felvirágozását előmozdítsa tőle telhetőleg. Ennek a dicséretes igyekezetnek példáit látjuk felcsillámlani az országban itt is — ott is. A kir. táblák elhelyezéséről lévén szó, majd minden nagyobb város képviselője megmozdult, s mindent elkövetett, hogy a küzdelemben kerülete legyen a győzelmes. De nem kell példákért messze mennünk. Ott van Győr városa, ahol a város képviselője Baross Gábor már is oly alkotásokat létesített, melyek érdemessé teszik őt arra, hogy nevét hálával emlegessék. Nagyszabású vasúti építkezéseket létesített, Győr város forgalmát minden uton és módon előmozdítani igyekezett, legutóbb kieszközölte, hogy ezen város lett a kerületi iparkamara székhelye, jövőben gyárakat fog ott létesiteni és kifogja eszközölni azt is, hogy Győr fogja elnyerni az egyik dunántuli kir. táblát is. Nézzük meg Veszprém város képviselőjét dr. Bezerédj Viktort. Tőle el nem vitatható buzgósággal igyekszik e kies és fekvése miatt majdnem hozzáférhetlen város felvirágoztatására. Szegényházat létesít, utczákat rendez, a város forgalmát felemelő vicinális vasutak létesítését tervezi és szóval részt vesz Veszprém város közügyeiben s nincs mozgalom, melyben vezérszerepet ne játszana. Ányos Tivadar és dr. Matkovics Tivadar mindent elkövetnek kerületük érdekében. Az ugodi kerületben Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő arról ismeretes, hogy alig volt polgár, aki hozzá fordult ügyes-bajos dolgában — akin ne segített volna. Veszprém vármegyének csak egy választó kerülete van, ahol a kerület képviselőjének kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a kerület érdekében tenne valamit, — hogy a kisujját is felemelné az anyagi romlás szélén levő kerülete megmentésére, annak felvirágoztatására. — Es ez a választó kerület—Pápa városa. Pápa város orsz. képviselőjét és annak váíasztó kerületét a rideg merevség választja el egymástól, mely ridegséget fokozzák az olyféle kijelentések, hogy nem Láng Lajos büszke arra, hogy Pápa vár§ sát képviselheti, hanem Páp< város legyen büszke arra, hogj őt Láng Lajos képviseli. No, ha mi látjuk azt a törekvést, hogy mit nem követ el egyik-másik képviselő kerülete érdekében és látjuk azt, hogy miként fumigál bennünket a mi követünk; akkor egy csepp büszkeséget sem érezünk magunkban, hanem szégy éljük magunkat, hogy Pápa város választó polgárságának nagy részét több választásnál fokozatosan és csunyául felültették. A PÁPAI HÍRLAP" TÁRCZÁJA. Szerelmem . . . Szivembe vésve képed — és Vele porlad a sirba, Letörleni, kitépni azt Még a halál se birja \ . . . Vele porlad a sirba . . . Imámba foglalom neved ; Csak azt sóhajtja ajkam: Szeress lányka óh ! szeress , . . Könyörülj végre rajtam : . . . Csak azt sóhajtja ajkam . . . Ha majdan kinom eltemet, A vándor esti szellő ; Szerelmemmel repül feléd Amely síromhoz eljő: , . . A vándor esti szellő . . És felkeresvén át ölel Egyetlen egy virágom ; — Elsuttogja mit álmodik Lelkem a más világon . . . » . . Egyetlen egy virágom . . . Ó mért oly későn . . . Ó mért oly későn, levelek hullása, Daru távozása idején: Mért nem találkoztam rózsanyiláskor, Hajnalhasadáskor veled én ? Mért nem hallgathattuk édes-kettesbe A pacsirtát lesbe te meg én? Mért nem találkoztunk a mámor, a vágyak, Az ifjú álmák idején ? ! . . . Kiss József. É király kegyelme. (A Toldi-legenda Alsó Tóidon.) Irta : Mikszáth Kálmán. Kis falu Nográdmegyében Alsó-Told, — mert ha nagyobb lenne, már régen várossá tette volna az oda való nagyszámú nemesség. Privilégiumról álmodoznak a bocskoros nemesek (pépig nem is olvassák az országgyűlési tárgyalásokat), benne van vérükben, mindent maguknak szeretnének a jövőben s minden dicsősség az övék a múltból. Még az erős Toldi Miklós is oda való ember volt. A falu neve alkalmas rá, hogy ezt higyjék. Néhány krónika is beszéli azonfelöl. Az mindegy, hogy Arany máskép irta meg. Nyomatott írás be nem hat, a kalendáriumon kívül. Az is olyan kalendárium, hogy három emberöltőt ellát. Százesztendore való naptárrész van. benne. Az illúziót pedig teljesen emelik egy hajdani erős épületnek a fuudamentomai. Egyegy mélyen leérő falat ásnak ki néha a harangláb környékén. Ott kellett állnia valahol — természetesen kacsalábon — a Toldiak Ősfészkének. Ha nem is volt talán vár, de akkor bizonyosau óriási kastély. Élő lélek azt nem tudja, se nem hallotta, hogy ki lakott abban — tehát okvetlenül Toldi Miklós lakott ott. Ezer mesét tudnak az aggastyánok a vitézi dolgairól. Némelyiket már hallottuk sokszor, csakhogy másokkal történt. Uj is van egy kettő, de ez meg sehogy sem illik össze Toldival. Semmit se hagynak meg rajta, csak a nagy erejét — még azt a virtusát is elveszik, hogy felesége nem volt. Egy tündérszép asszonnyal boldogítják az alsó-toldi mesemondók, — de bizony nincs benne valami nagy köszönet, hanem azért talán meg lehet hallgatni. Laczffy Magdolnának hitták Toldi Miklósnét s Budán lakott férjével az udvarnál, hol is nagy tisztességben valának. Nem Nagy Lajos uralkodott; hanem Mátyás. Hja, ugy van az mig a királyok élnek, sok mindenfélét elvesznek a néptől. Egy cseppet sem veheíik rosz néven, ha haláluk után meg a nép vesz el tőlük sok mindenfélét. Vitéz Toldi Miklóst elveszik Lajostól ós Mátyásnak adják az alsó-toldiak.