Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-02 / 9. szám

Pápa, 1890. (3) Márczius 2. baton a kereskedő boltja zárva van, no már most ha a vasárnap reggeli liszihözatalc is betiltják, akkor az a szegény molnár minden héten két három nap megállíthatja malmát. Nem tudjuk ezt aka'-ja-e elérni a tisztelt feljelentő egyén, vagy hatóság, de ha ezt, akkcr kérjük legyen szives a molnárok adóját is leszál.'itatni azon arányban, ahogy munkálkodásukban megakadályoztatnak s akkor még legyen szives a tisztelt feljelentő az összes malommunkásokat arra az időre magához ebédre meginvitálni, mig ezen feljelentések következtében beállandó Iietimuukaszünet tart. A dolod csak igy lesz méltányosan elintézve. De míg az az állapot tart, hogy minden emberfiának szabad terhes, vagy nem terhes kocsival bejönni vasárnap a városba,csak a molnároknak nem,addig ezt az eljárást helytelennek és fölöslegesnek találjuk s az ellen molnár iparos polgártársaink éidekében a nyilvánosság előtt óvást emelünk. A kisdedóvásról. A kisdedóvás szükségességét ugyhiszem mindenki belátja, s igazat fog nekem adni, ha azt állítom, hogy ettől függ a nemzet jövője. Hajói beletekintünk, s vizsgálatunk tárgyául tesszük a kisded nevelést, biz azt tapasztalhatjuk, hogy az nem valami helyes uton halad ; ennek helyes útra való terelése égető szükségessé vált. Az ujabb időben igen sok üdvös dolgok, illetve intézkedések tétettek a kisded nevelés érdekében ; de az ország egyes vidékein hallani sem akarnak erről, ez pedig elég rosszul van igy, mert aki ennek ellensége, — ellensége nemzeti fejlődésünknek. Senki sem tagadhatja, hogy a kisdedgyermeket zsenge korában kell öntudatosan az életnek előkészitni, s neki szellemi, mint testi fejlődését, habár ezt játszva előmozdítani. Tekintsünk egy kissé mélyebben kisdedgyermekeink nevelését illetőleg, s mit tapasztalunk? Ugy-e bár azt, hogy a szülők részéről igen sok muzolini asszony adta elo a bolognai egyetemen a boncztant. Férje beteg levén, helyettesitette és igy lett rendes tanárrá. Még 1810-ben is a bolognai egyetemenMária delle Donne asszony töltötte be a szülészeti tanszéket. Csak néhány év előtt is a bolognai egyetem a boncztani tanszék tanárává Giuseppina Cattani asszonyt választotta. Dr. Lemontoff orosz kisasszony nemrég foglalkozott több német egyetöin vegytani laboratóriumában szakszerű tanulmányokkal és a göttingai egyetem tudorrá avatta. Nálunk Torma Zsófia kisassony aicháologiával foglalkozott. Herschel a híres csillagász uövéro Karolina Lukretia 178G-tv>l 1791-ig kilencz üstököst fedezett fel és munkáját a royal Society angol tudományos akadémia 1797-ben kiadta. A londoni királyi csillagászati társulat 1855-ben tiszteletbeli tagjává, a dublini tudományos akadémia 1838 ban rendes tagjává választotta. Gabriella Emilia, Marquise du Chatelet Lomont asszony hires munkája : , értekezés a tüz természetéről" a párisi íudományos akadémia által 1738-ban megkoronázásban részesült. Sommerville Mária asszony a terinészettüdományok minden ágában otthonos volt és irodalmi tevékenysége kötetekre terjed. Számos tudományos testület tagja volt. Meghalt 1870-ben Nápolyban. Miss Fry Augolhonban a börtönrendszer lasztás történik. Vajmi keveset törődnek gyermekeik zsenge korában való nevelésével : hogy magukat könnyebben érezhessék, hogy megszabaduljanak az ily terhes feladattól, reá bízzák ahlioz nem értő egyénekre, kik azután sok esetben szellemileg, mint testileg ugy tönkre teszik legdrágább kincsünket, hogy a későbbi esetleg jól vezetett nevelés is csak igen nehezen hozhatja helyre a mulasztást. Azért ha gyermekeink e korban való gondozása nehezünkre esik, ne legyünk ellensége azon országos mozgalmaknak, hogy minden község vagyoni erejéhez mérten kisdedóvodát állítson, hol azufáu gyermekeink megvédve vannak minden reájuk káros behatásoktól. Különösen a szegény nép volna erre leginkább reá szorulva, mely minden jóakarata daczára sem felelhet meg szPlői kötelességének ; ő kénytelen mindennapija után menni, s gyermekeit igen sok esetben magára hagyni, ami azután igen veszedelmes szokott lenni. Hány gyermek köszönheti testi fogyatkozásait, s hány szülő tönkre jutását az igy odahaza hagyott gyermek által, kik felügyelet nélkül a leghajineresztőbb dolgokat viszik véghez. Állítsunk óvodákat, s gyermekmenhelyeket, s igy a halandóság is kis mérvet ölt; meg gyermekeink szellemi, mint testi fejlődése örvendetes javulást mutatand, mi azután százszorosan visszafizeti a reá fórditott anyagi áldozatokat.*) |fj. Magda Pál. F e 1 h. i v & s. A földmivelési m. kir. minisztérium felhívást intézett az állandó gazdasági tudósítókhoz, miszerint adjanak részletes *) Fájdalom, hogy a legszebb szavak, intelmek, befolyásos egyének törekvései a legtöbb község lakosságánál siket fülekre találnak akkor, midőn az ország más vidékein a kisdedóvodáknak a nép saját áldozataival veti meg alapját. Itt a legvégső idő, hogy a nép komolyan vegye gyermekeinek nevelését s első sorban azok jövőjéről gondoskodjon, nem várva, mig a törvény ugy is elrendeli. SZERK. reformátorai közé tariozik. Miss Mary Carpenter a börtönrendszer legalaposabb ismerőse. Es mit szóljunk azon számos női költő regényíró, nemzetgazdász és bölcsészről, kik koruknak büszkeségére szolgáltak. Ki ne ismerné Sapphot, Myrtis görög költőnőket, vagy George Sand-ot? Ezen történeti adatok mindannyi fegyverül szolgálnak a női emancipáció mellett Mert ebből is csak azon tanulságot vonhatjuk le, hogy a no miden egyes pálya betöltésére alkalmas és hogy különösen nekünk magyaroknak végtelen kárunkra van, hogy azon nagy értelmi tőke, mely fölött a nők rendelkeznek, gytimölcstelenül megy veszendőbe az által, hogy a nők nem hasznosíthatják tehetségeiket. Mert mily kár a nemzeti vagyonra, hogy több millió nő munkaerejű nem vétetik igénybe a társadalom által. Nem elég, hogy nem vesznek részt a keresetben, sőt a férfiak muukája által szerzett pénz jelentékeny részét is luxustárgyakra, piperékre külföldre juttatják. Pedig ha csupán 3 millió magyar no, a ki most csupán fogyaszt, egyenként csak 500 frtot keresne meg évenkint, akkor egy milliárd 500 millió forintal szaporodnék évenként a nemzeti vagyon. Már pedig nálunk 3 millió nőnek jövedelmező' foglalkoztatása hatalmas tényezőt képezne ; mert épen nálunk egyre súlyosabb lesz a nőnem gazdasági helyzete. Folyton több meg több leány jut oly körülmény közé, hogy önállóan kell megszereznie kenyerét. Másrészről a családfeutartási felvilágosítást vájjon járásukban műtrágya alkalmaztatik-e ? Ez uton van szerencsém felhívni a pápai járásban levő azon igen tisztelt földbirtokos és haszonbérlő urakat, kik műtrágyát alkalmaznak, hogy ugy a műtrágya nemét, valamint annak mennyiségét és felhasználási módozatait velem annál is inkább tudatni szíveskedjenek, miután csakis igy leszek képes a magas minisztérium felhívásának eleget tenni, V a n y o 1 a, 1890. febr. 24-én. Teljes tisztelettel: ífj. Perczel Sándor, áll. gazd. tudósító; Hazánk ezredéves ünnepélyéhez. A hazát igazán szerető minden magyar ember lelkesedéssel üdvözöl téged tö dicső nap! Várjuk megjöttödet, mint a hosszú, sötét éjszakának eltévedt vándora várja a pirkadó lujnal megérkeztét. Együtt, egyet érez az egész nemzet. Miudeu keblet a hazaszeretet szent tüze melegít. Megjelenítjük a multat, kedves emlékei erőt kölcsönöznek a kétes jövő minden eshetőségeihez. Ohajuuk egy és közös: megülni a nagy napot, biztosítani több ilyen nap örveudetesebb megünneplését a késő unokák számára. Az a nép biztosan nézhet jövője elé, mely méltó akar lenni hős elődeihez, mely egy Zrínyit, Dobót szerencsés számítani győzhetlen apáihoz ! Örömünket nem zavarja félelem,mert Kárpátnak szorosait magyar Leonidisok védelmezik . . . ! Jöjj hát te dicső nap, légy a szabadság feltámadásának örökké emlékezetes nagy napja, légy ezredéves ittlakásunknak örömünnepe. Hálátlanság volna a magyar nemzettől e nap iránt közönnyel viseltetni, mert ez által megszentségtelenítené drága őseink emlékét és a jövő nemzedéknek oka volna ránk kicsinylőleg visszagondolni. A mely nép lelkesedni nem tud, kötelességéről könnyelműen megfeledkezik, kihal belőle a biztató remény, méltó arra, hogy a 3zolgaság súlyos igája a föld poráig alacsou)itsa. Nem, a magyar nemzetet nem illetheti ily föltevés. A magyar nemzet ismeri Kötelességét, teljesíteni tudja és akarja aat. Készölj hát nemzetem e terhek növekedése miatt egyre több férfiú szánja el magát a nőtlen életre ; ismét másoldalról a terjedő elszegényedés miatt sajnos mérvben szaporodik a vagyontalan leányok száma. Jogos-e tehát, akadályokat gördíteni a társadalom e mostoha gyermekeinek megélhetése ellen ? Nem kötelessége-e az államnak megóvni a nyomortól az által, hogy megnyitja előttük azon pályákat is, melyeket eddig kizárólag a férfiak aknáznak ki ? Európa minden müveit állama máris belátja ezen viszás állapotot és már is kezd megbarátkozni a szaktanulmányok szükségességével és azzal, hogy a bajon segíteni kell, Só't már Oroszországban is külön tanfolyamok nyitattak a nők részére a pétervári orvosi facultáson. A züiichi és berni egyetemen már számos nő avattatott fel tudorrá és a tanárok csak szépet és dicséreteset tudnak mondani a nőtanulók tehetségéről, szorgalmáról, magaviseletéről. Amerikában pláne nők adnak elő philologiát, nemzetgazdaságtant, statistikát, számtant, mértant, természettant és egyebet. Nálunk csak nemrég folyamodott egy kisasszony az iránt, hogy az érettségi vizsgát letehesse és az egyetemnek hallgatója lehessen. Egyszerűen elutasittatott. Pedig a nők culturális, nemzetgazdasági czéljai az eddigi utakou el nem érhetők. Ezen czélok elérhetésére az első teendő