Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-02-23 / 8. szám

Előfizetési árak: Kgész évre . , . <> frt — kr. Fél évre . . . . 3 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egyes szám ára 15 kr. PÁPAI HIRLA Kiadóhivatal: Prijia, Szél-utcza 150. ház szám, hová az e.öfizetési és hirdetési dijak a kiadói teei dokkéi meg- • <• * j r bizott KOCZKA LÁSZLÓ úrhoz 1ILCIJ lOAvAI ÜAUIUOU V MfuCvl Áav^k* küldendők. t Andrássy Syula gróf. 1823-1890. A magyar nemzetnek halottja van —• és a nemzet gyászba borulva, zokogva borul le egyik legnagyobb fiának koporsójánál. Andrássy Gyula gróf meghalt. Ez a szomorú hir járta be a hót folyamán Magyarországot és Európát. Ez a szomorú hir könnyet fakasztott Magyarország királyának, — királynőjének és legegyszerűbb polgárainak szeméből egyformán, mert a királlyal és polgárral közös vesztesége van nemzetünknek. Szomorú hir járt már hetekkel ezelőtt szerte-szét az országban, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke és egykori közös külügyminiszterünk napjai meg vannak számlálva. Nem hittünk a hirnek. Nem mertük hinni, hogy a gondviselés oly hamar elragadja tőlünk ily korán a szellemi és anyagi tökéletesség minta alakjdt, — nemzetének egyik legnagyobb fiát, ki elfeledve azt, hogy egykor osztrák gyűlölet halálra kereste, nevét akasztófára szegezte; ugy állt nemesen boszut, hogy fejedelmének megerősítendő uralmát, a magyar nemzet nemességére appellálva, megerősítette Ausztriát is s a velünk szövetségben ~T fápai hirlapmárczIjT As emancipátió. Felolvasva Dr. Stricker Adolf ügyvéd által a pápai leányegylet javára 1890. évi február hó 16-án. I. „Egyedül jó, okos felvilágosodott és müveit leányokat és anyákat kívánnék tudni hazánkban, mert ez?.el mindent kiváiuám u B. Eötvös József. Évezredeken át csak néhány kiváltságos egyén bitorolt minden jogot, hatalmat és javadalmat, mig a uóp zömo jogtalau volt, de viselt minden terhet a nélkü[, hogy csak védelemben részesülhetett volna. A nagy franczia forradalom az emberiséget lebilincselt Prometheusként találta, de letépte a bilincseket, eltemette évezredek zsarnokságát és kinyilatkoztatá a szabadság, egyenlőség, testvériség szent szavsit és egyetlen éjjelen 1789. évi augusztus 4-én kihirdette az emberi ó'sjogokat ; promulgálta, hogy minden ember szabad és egyenlő, hogy minden kiváltság, előjog megszűnt. Mintha lelhargieus álom lidórcznyomása 2 lul szabadult volna meg az emberiség, kétkedőleg ébred hosszú és mély álmából a narsogó szabadságkürt hangjára. De XIV Lajos gyászos végzete, a győztes franczia hadseregek előrenyomulása eloszlatja a kételyeket és kezdi az emberi nem hinni, hogy csakugyan lévő államnak is egyik legnagyobb férfia lőn. Ma meghalt. Egy nemzedék fényes vezércsillaga hullott le ime egünkről, ezt érezzük, tudjuk mi is, akik politikai ellenfelei voltunk. Meghalt Andrássy Gyula gróf, a legtündöklőbb elme közülünk, fajunk kedves, vonzó és geniális tulajdonságainak ez inkarnációja. A ki mellett, ha fennvirrasztott, nyugodtan alhattak milliók, ma végső álmára hajtotta für tös fejét. A ki igy ir róla, boldog, hogy vele egy korban élhetett. Most vége, meghalt. Neve átadatik a történetnek, teste a földnek, emléke a sziveknek. Oh, de milyen borzasztó halál vetett véget életének! Tudjátok Laokoon történetét? Kígyók jöttek ki a tenger tajtékos medrebői, reáfonódtak és körülcsavarták gyermekeit is és gyilkos öleléssel törték össze a szép testeket. Tenger partján vivta ő is ki halálos tusáját: az Adria mellett. — És gyilkos gyötrelmek, kegyetlen kígyók dúlták, marták belső részeit; névvel nem nevezhető kinok hozzáférhetetlen fészke lett a teste; kétségbeejtő jajszó volt utolsó beszéde a bDlcs ajnknak, melyen annyiszor csüggött Magyarország, hogy a nehéz helyzetekből a szabadság, egyenlőség éltető napsugarai azok, melyek oly jótékony meleget terjesztenek az európai continens fzellemi jégsivatagjaira. És mióta e napsugarak melegítenek, sem szent alliance, sem reactió nem képesek többé az emberiséget a középkori állapotokba visszaterelni; pedig minden eszköz szent volt, mely a szabadság megbénítására alkalmasnak mutatkozott. Minden elkövettetett, hogy ismét a régi állapotok létesites&enek, hogy ismét a kivá'tság uralkodjék a uép milliói felett mint régente, midőn a nép nem volt egyébb, mint adófizető, robotozó szolgacsorda, mely dolgozott véres verejtékkel, hogy zsírján táplálkozzék egy munkakerülő kaszt. Azonban a franczia forradalom nagy vívmányai többé ki nem irthatók sem álbölcsek butító irodaimi termékeivel, sem egyesek reactionárius üzelmeivel ; mert a haladás olyan mint a világüiben mozgásnak indult anjag, mely egyszer mozogni kezdvén, örökké halad a végtelen világűrben örökös törvények szerint. Ezen haladásban elismertetett, hogy az ember szabad és egyenlő ; s a nagy franczia forradalom ezen dicső vívmánya mai nap már minden müveit állam és nemzet közkincsévé vált. Ha ezek daczára a gyakorlati életben azt tapasztaljuk, hogy az emberek sok helyen most sem szabadok és hogy az egyenlőség csak papiron létezik; ugy ezen állapotokat azok teremték, kik a haladás vak ellenségei, ' Szerkesztési iroda: Pápa, Pósía-uicza 1036 ház száin, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések és nyilterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petitsor 6 kr. Nyilttér petitsora 20 kr. — Kincstári illeték külön 30 kr. szabadító varázsigéket róla hallja meg. És hozátartozói reménytelenségükben kezüket tördelve járták be a házat, tehetetlen nézői egy irtóztató küzdelemnek, melyben győztes és szabadító lett végül a halál. Ellenségének sem kiván az ember ily gyötrelmes sorsot. Ezen mérjétek meg azoknak a szenvedéseit, a kik szeretetök tárgyát hetekig látják a borzasztó hatalmakkal vivódni és nem segíthetnek és nem volt szabad jajgatniok s a mint a véghetetlen tengerre néztek, sós könyük némán omlott a sós habokba. Nem hányom fel a sorsnak vesztességünket. Az ég adta nekünk, az ég el is vette; de a mi haszon van alkotásaiban, nagy elméje munkájájában : az a mienk marad; és a mi erő és erkölcs van emlékében: senki sem veheti el tőlünk és unokáink és maradékaink őrizni fogják sok száz éven keresztül. A nyílvessző, melyet Akhilles ereszt el feszült Íjáról, röptében nem egyenesebb, mint jelleme vala; természetes volt, mint maga az okosság és őszinte volt lénye, mint a napsugár. Ésilyen volt pályafutása is. A szerencse megvesztegetve tulajdonságainak felsőbbsége által szegődött társává s karonfogva ment vele át nyilvános életén keresztül, csak a túlsó küszöbön, mikor magáért küzdte ki utolsó tusákik semmit sem tanultak, és semmit sem feledtek, kik a sötéséget kedvelik, mert csak sötétségben lehet kiváltságot halászni. Ma "midőn többé kérdés tárgyát nem is képezheti az, hogy minden ember szabad ós egyenlő ; csupán a nők azok, kik a szabadság és egyenlőség jótéteményeiből nagyobbrészt kizárvák, ugy hogy ma a 19-ik alkonyán a nőknek még mindig a középkor sötét és vak elfogultságával és előítéleteivel kell küzdeni. Mert még mindig azon ázsiai felfogás uralkódik nálunk, hogy a no a férfiúval egyenjogositott nem lehet, hogy a nőt ugyanazon jogokban részesíteni nem lehet. Nem akarunk itt azon érvekkel foglalkozni, melyek a nő szabadsága, egyenlősége e'.leu sikra állíttatnak és melyek részint a nő phisikai életéből, részint szellemi világából merittetnek, melyek azonban közelebbről véve szemügyre, a középkor lomtárából vettettnek mutatkoznak és csupán álokoskodás szüleményei. Mert az erkölcsi parancsok ós örökös igazság törvényei szerint ember és ember között nincs külömbség ; egyiknek ópannyi szabadsága mint a másiknak, legyenek azok akár férfiak, akár nők. Ha a részrehajlatlan, fenkölt szellemek véleményére hallgatunk, e kérdés tisztán áll előttünk. S csakugyan, ha a müveit államok társadalmi és szellemi életviszonyait szemléljük, azt látjuk, hogy a nők lépésről-lépésre ugyau de folyton tért hódítanak a szabadság és