Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-05-04 / 18. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . . 0 frt kr. 3 „ Fél évre Nagyea évre . . 1 „ Egyes szám ára 15 kr 50 Kiadóhivatal: Pápa, Pósta-utcza 1036 ház szám, hová az előfizetési és hirdetési dijak a szerkesztő és lapkiadó M A G Y A K GYULA czimére küldendők. PÁPAI HÍRLAP Megjeleli minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Pósta-uicza 1036 ház szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések és nyilterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petitsor 6 kr. Nyilttér petit sora 20 kr. — Kincstári illeték külön 30 kr. Hivatalos hazugság. Veszprém vármegy e rendkívüli közgyűlésének azon határozata, mellyel uiegsemmisité a pápai központi választmány választását ugy a közönség körében, mint a hírlapokban megbotránkozás tárgyát képezi. A vármegye hírlapjai, sőt a budapesti napilapok közül is több, — nyilvánosan rosszalja a megye közgyűlésének (?) ezen eljárását. Mi a magunk részéről előre tudtuk, hogy a vármegye igy fog eljárni. Mert, ahol o függetlenségi eszmék elnyomásáról van szó — ott, Veszprém vármegye vezérszerepet visz. Ezen meggyőződésünknek kifejezést adtuuk a múltban és kifejezést adunk ma, midőn azt is kijelentjük, hogy a vármegye közgyűlésének határozata olyan, hogy a tisztviselői tisztesség megóvása érdekében kell, hogy annak alapján fegyelmi vizsgálat indittassék Pápa város polgármestere ellen. A vármegye határozatának indokolásában azt állítja, hogy a központi választmány tagjaira való szavazás alkalmával a szavazók névjegyzéke, vezetve nem lett. Es ezt az állitást Pápa város polgármestere hivatalosan is bizonyítja. Ha Pápa városának polgármestere ezt teszi, ha valótlanságot bizonyít, akkor kell, hogy nyomban fegyelmi vizsgálat indittassék ellene. Mert Gryurácz Ferencz ur a szavazat szedő bizottság elnöke, Saáry Lajos és Szokoly Ignácz szavazat szedő bizottsági tag urak hit alatt is bizonyítják, hogy a szavazók jegyzékét vezették, sőt a Saáry Lajos ur által vezetett jegyzék alapján hirdette ki Martonfalvay h. polgármester a választás eredményét a Szokoly Ign. által vezetett s névaláírásával hitelesített jegyzék pedig Pápa város főjegyzőjének adatott át megőrizés végett. És mindezek daczára hivatalosan bizonyítja, hogy jegyzék nem yezettetett? Hát, hogy tehet ilyent a polgármester ? Hát hol vannak azok a jegyzékek, melyet Saáry Lajos és Szokoly Ignácz urak vezettek ? Hát ilyen dolognak is szabad előfordulni a pápai városházban ? Ennyit még mi sem hittünk volna. Mert sok mindenféle stiklit lehet elkövetni bizonyos párt érdekében, de ezt megköveteli az a lelkiismeret, az a belső kisbíró, az a hártya, amely az arczon van, hogy egy olyan egyén, akit a város j)olgársága kebeléből elsőnek választott, az csak ipazat állítson és a világ semmiféle pártjának érdekéért ne mondjon valótlant. Ezen oknál fogva annak a kiderítésére, hogy hová ttintek el a Szokoly és Saáry urak által vezetett szavazati jegyzékek s hogy azok miért nem csatoltattak a megye szine elé került ügyiratokhoz s hogy a város polgármestere miért állított ki oly bizonyítványt, mely a valóságnak meg nem felel, indítványozzuk, hogy a polgármester s mindazon tisztviselők ellen, kikebbenaz ügybenérintve vannak,haladéktalanul fegyelmi vizsgálat indittassék. Hadd tisztázzák ők is magukat. Alkalmat kell a polgármesternek adni arra, hogy kimutassa azt miszerint ő, ha valótlanságot állított is, ezt tévedésből tette s ha ezt az alkalmat megadjuk neki, nem tételezhetjük fel róla azt, hogy az általa elkövetett hibác helyre ne hozza. S igy mire az ügy a másodsorban beadott felebbezés folytán a belügyminiszter színe elé kerül, hadd legyen tisztában. Nem a Horváth Lajos féle intriquáknak, hanem a tisztességnek és igazságnak kell ebben a városban gy özödel tneskedni. A vármegyei közgyűlés indokolásában kifejti azt is, hogy Pápa várás polgármestere nem tudja beigazolni sem postakönyvvel, sem kézbesítési ivvel, hogy a kérdéses közgyűlésre minden egyes képviselő meghivatott. De, ha meggondoljuk azt, hogy városunkban soha- de soha kézbesítési ivvei,vagy postkvel közgy.senki megnem hivatott, akkor kilátszik ebből az indokolásból is az injuria, mert ha semmis ez a közgyűlés azért, mert sem A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCZÁJA. Elborultt . . . Elborult a lelkem Mint a nyári ég, Es szivemben szenvedélyek Tüz-villáma ég. Minden elhagy : érzem, Senkisem szeret S nem birom én elfeledni Azt az egy nevet. Átkozott az óra, Melybin láttalak, S átkozott a perez a melyben Szerelem fogant. Átkozott a lelked Híítelen leány, S balga én ! hogy úgy futottam Csábszavad után. — Vagy ne . . . mégse\ átok Óh ne trjen el, ''Sz jól tudom a boldogságot Ugy sem éred el. S majdha éppen egykor — Meglehet talán — Szerelemben s a világban Megcsalatkozál : Óh leányka akkor . . . Akkor megtudod, Én lehettem volna neked Éltető napod. — Hát ne érjen átok, Semmi tégedet, 'St átkozódni az szokott csak A ki nem szeret: En pediglen addig Mig dobog szivem, Bánatomban is szeretlek Lányka édesem / Ujváry Sándor. Hogyan lett urrá Sánta János? — Elbeszélés. — — A „Pápai Hírlap" eredeti tárczája. — Irta : Magyar Gyula. Szállj lelkem, szállj, repülj át a Bakony százados rengetegei, romba dűlt várkastélyai bérezés sziklái s a Vértes kopár hegyei felett! Repülj, repülj a szelíd szellővel, repülj oda arra az Istentől megáldott földre, a hol a szőke Tisza habjai csókolgatják a parti virágok kelyheit, a lehajló szomorúfűz ágak lombjait ! . . . És ha majd oda érsz, ahol a rengő' aranykalászok beláthatlan oczeánja terül el szemed előtt, ahol a délibáb mutatja meg neked feöséges csalódásait, ahol fülemüle énekétől zeng az erdő, magyar leány dalától a tanyákbarátságos világa, jóléttől ragyog polgár ember arcza ; akkor az égbe felszálló pacsirtával te is csicseregd el imádat és áld azt, ki a természet e paradicsomkertjét a magyarnak számára megalkotta. Szegedtől kezdve lefelé a Tisza jobb partja a legáidotabb része a két fejedelmi folyó vidékének. A partokat sörü fűzfa, nyárfa, jegenyefa erdők borítják, azokon tul hullámokban reng a tengeri és tiszta buza vetések tengere, — közben-kőzben mintegy sziget barátságosan kiemelkedik közüle egy tanya, füstölgő kéménye őrökké veudéghivóul szolgál utasnak, ismerősnek egyaránt. Ott van az első község az ő igazi magyar nevével s magyarrá vált szerbeivel gyönyörű leányaival, alább az egyik leggazdagabb tiszapaiti város Menta, az ő áldott, becsületes, de magára sokat tartó jó magyar népével s a legmegférhetlenebb s az'elragadt konczért egymással folyton hadilábon álló előkelőségével. Hires föld ez nagyon, sok magyar-, török- ós rácz vér megáztatta azóta honunk e talaja aranyat terem s mert azt terem vigan tenyésznek itt a jó magyar ember keblén rozsda gyanánt a katonaszabaditók, a