Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-04-20 / 16. szám

besztercebányai, az egri, a fiumei, az ipolysági, a kalocsai, a kecskeméti, a pestvidéki, a székesfehérvári és a szolnoki; a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületéhez : a debreczeni, a máramarosszigetí, a nyíregyházai, a szatmár németii és a zilahi ; a győri kir, Ítélőtábla kerületéhez : a győri, a komáromi, a soproni, a szombathelyi, a veszprémi és a zalaegerszegi ; a kassai kir. Ítélőtábla kerületéhez; a beregszászi, az eperjesi, a kassai, a lőcsei, a tniskolczi, a rimaszombati, a rózsahegyi és a sátoraljaújhelyi ; a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerületéhez : a beszterczei, a deési, a dévai, a gyulafehérvári, a kolozsvári, a nagyszebeni és a tordai ; a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a brassói, a csíkszeredai, az erzsébetvárosi, a kézdi-vásárhelyi, a marosvásárhelyi és a székely-udvarhelyi ; a nagyváradi kir. Ítélőtábla kerületéhez : az aradi, a békésgyulai és a nagyváradi ; a pécsi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a kaposvári, a nagykanizsai, a pécsi és a szegszárdi ; a pozsonyi kir. itélőlábla kerületétéhez : az aranyos-maróthi, a uyitrai, a pozsonyi és a trencsényi ; a szegedi kir. ítélőtábla kerületéhez: a nagybecskereki, a nagykikindai, a szabadkai, a szegedi, az újvidéki és zombori; a temesvári kir. ítélőtábla kerületéhez : a fejértemplomi, a karánsebesi, a logosi, a pancsovai és a temesvári királyi törvényszékek területei tartoznak. Addig, mig a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok területeit törvény nem szertelen féltékenység arra vitte, hogy be!opódzék a szobájába. Könnyű volt neki, megmondta Bugyinak az inasnak, hogy a kalkulns-könyvért küldte haza a nagytiszteletQ ur. Addig kutatott, keresgélt, mig egyszer csakugyan rátalált a Magyikára s kinyitotta. A szellemek csörtetve ronantak elő : — Mit parancsolsz, ? — Hozzátok nekem elő rögtön a főbíró ék Fruzinkáját. Alig, hogy kimondta, nyomban ott termett előtte a szép leány, de bánatos volt az arcza, nem mosolygó, a fejét is elfordította a diáktól s a helyett a Hatvani faion függő arczképének nézésébe merült el. A szellemek /vem hagytak időt Butykainak e fölött szomorkodni. — Mit parancsolsz? kérdék újólag. Mit tudta azt a diák, hogy lehetetlenséget kell kérni. — Törjetek és szaggassatok itt össze mindent — rendelé a képre gondolva. Egy perez alatt össze volt törve es szaggatva minden, minden — a bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai is. Mikor a professor hazajött a nagy pusztulásra, mindjárt megértett mindent, sirva borult a földre, a Fruzinká testére. Azután összeszedte a dirib-darabokat, külön a Fruzinkáét, külön a Butykaiét, tüzet rakott ós elégette. A Butykai teste hamuvá vált. A Fruzinkáéból egy hófehér galamb szállt ki, egy darabig ott kóvályogva a tanár feje körül, majd kirepült az összetört ablakon át, föl a juagasba. állapítja meg, a minisztérium valamely járásbíróságnak akár egész területét, akár egyrészét rendelettel más kir. ítélőtábla kerületéhez tartozó törvényszék, illetőleg járásbíróság területéhez is csatolhatja. A veszprémmegyei jegyző-egylet körétől. Jegyzőkönyv. Felvétetett Veszprémben 1890. évi február hó 21-én, a Veszprém megye.i községi és körjegyzők egyletének rendkiviili közgyűlésében. Jelen vannak : Schill János elnök, Kukorelly Ferencz főjegyző, Holler András pénztárnok, Lipovetz Antal, Szántó Lajos, Dörgicsei János, Bakonyváry Dániel, Dörögdi Benő, Kollin Antal, Horváth Elek, Moharos Kálmán, Yiucze Ignácz, Eidődy Károly, Mészáros Imre, Matisz Gyula és Ikray Károly egyleti tagok. Igazoltan távol maradtak : Stefáu Rezső, Piringer Gyula, Makkay József és Schill Lajos. Tárgy. A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egyletének elnöksége 1199/89 számú átirata kapcsán megküldi a községi és körjegyzők kinevezése, minősítésük felemelése, fizetésük javítása és nyugdij ügyük rendezése tárgyában szerkesztett emlékirat tervezetét. Schill János egyl. elnök az ülést megnyitja s mielőtt a jelzett emlékirat tervezet tárgyalásába bocsátkoznék, — legnagyobb sajnálkozásának ad kifejezést a fölött, miszerint ezen rendkívüli gyűlésen, — mely oly mélyre ható alap elvek megvitatása czéljából hivatott egybe, — az egyleti tagok oly csekély számmal jelentek meg. A jelenlevő egyleti tagokat meleg szavakkal üdvözli. I) Egyleti elnök szomorú hazafiúi kötelességet vél teljesíteni akkor, midőn ujjá született alkotmányunk első miniszter elnöke és a honvédség megalapítója Gróf Andrássy Gyulának elhunyta feletti részvétének jegyzőA nagy tudomáuyu ember e naptól kezdve szomorú lett és folytoa sorvadt. Nem volt az ő bajára patika még a Mágyikában sem. Hej, jó lett volna azt a könyvet tűzbe vetni, amikor Fruzinka mondta! Szegény leány talán előre érezte . . . Nem is nyúlt a Mágyikához többé Hatvani, elutálta. A következő nyáron súlyosan megbetegedett s csakhamar híre ment a városbau, hogy halálán van. Magyariué asszonyom ápolta, mikor haldokolt. Az egész magisztrátus ott ült az ágya körül. S ezalatt kün a ház tetején, mig ő itt vívódók a halállal, egy holló és egy fehér galamb kerekedett egymással. Egyszer a holló, másszor a galamb kerekedett felül. Az emberek, akik alulról nézték, messziről hallhatták a csőreik kopogását. Hosszasan tartott a viaskodás. Egyszer ugy látszott mintha a holló győzne ... de nini, a szegény fehér galamb, újra erőre kap.. . hajrá, hajrá fehér galamb ! Szívszorongva várták a Szent-Anna utcabeliek a harc végét. Mig végre — jaj hála istennek — megölte a galamb a fekete hollót. És ekkor megszűnt ott bent a Hatvani vívódása is — pilláit csendesen lecsukta s lelke elhagyta porhüvelyét örökre. Hogy a „Mágyika" hova lett s hol van most nem tudom : de ha tudnám sem mondanám meg. könyvi megörökítését a közgyűlésnek indítványozza. Feleslegesnek tartja ebbeli indítványát bővebben indokol íi, mert minden igaz magyar hazafi elégg tudatában van annak, hogy a boldugultbnn rr. iy önzetlen, lángelméjü jeles állam férfiút vesztettünk. A közgyűlés az elnök eme indítványát közholyesléssel elfogadja, és az egyletnek Grf. Andrássy Gyula elhunyta feletti részvétének jegyzőkönyvi megörökítését elhatározza. 2) Hasonlókép szomorú kötelességet teljesít az egyleti elnök akkor, mikor Vágó Ferencz Bánd község jegyzőjének elhunyta feletti részvétnek is jegyzőkönyvi megörökítését inditváuyozza. Nevezett Vágó Ferencz felejthetlen érdemeket szerzett ama ténye által, hogy az orsz. központi jegyzői egylet megalapításánál vezér szerepet vitt, azon egyletnek egészen végkimerüléséig ügybuzgó főjegyzője volt, s mint ilyeu a legtevékenyebbeu közre működött az érdemben, hogy az országos jegyzői egyl. s következéskep a jegyzői kar tekintélye a jelen niveaura emelkedett. A közgyűlés az elnök eme indítványát Í3 közhelyesléssel elfogadja és az orsz. jegyzői egylet boldogult főjegyzője Vágó Ferencz elhunyta feletti részvétnek, ugy az országos jegyzői egylet felvirágoztatása körül szerzett felejthetlen érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését elhatározza. Egyleti elnök ezek után tárgyalásra bocsájtja az emlékirat tervezetét, melyet a közgyűlés tekintve az abban foglalt korszerű indítványokat, de tekintve, hogy a közigazgatásnak ily értelemben leendő gyökeres megváltoztása nemcsak a községi és körjegyzők, de a nagy ós kis községekben lakó állam polgárok összesége s igy az állampolgárok zöme érdekében is fölötte Kívánatos s már már elkerülhetlenül szükséges, — őrömmel elfogadott s egészben magáévá tett. Az emlékirat tervezetbe, a közgyűlés a következőket véli pótlólag felvenni : ad I. „Ne 100 frton, hanem az 500 frton felüli adófizetők tartozzanak adójukat közvetlenül lefizetni." Igaz, hogy az által a községi és körjegyzőkre egy uj teendő hárul, de méltányosnak tartjuk ezt azon okból, hogy a nagyobb adózók, kik adójuk nagyságánál fogva a község terheihez úgyis nagyobb mórtéken járulnak a m. kir. adóhivatalok 20—40 kilómeter távolsága miatt felmerülő kiadások alól felmentessenek. ad II. „A bélyeg és jogilletékek 10 frtig kivétel nélkül a községek által legyenek behajtandók, ós 20 frtig is engedtessék meg a részleteken való törlesztés." ad IV. „ Cselédügyi első fokú hatáskörrel a községi, illetve körjegyző közreműködése mellett minden község ruháztassák fel." ad VI. „A községi, illetve körjegyzők 1000 frton aluli hagyatékok tárgyalásával megbizandók legyenek." Mert egyrészt a községi és körjegyzők az emlékirat tervezetben jelelt magasabb qualificatió foljtán erre kivétol nélkül képesítve lesznek, másrészt pedig a kir. közjegyzői székhelyről leginkább távol lakó közönség érdekében felette kívánatos, hogy a szegény nép a tetemes utazási költségektől megkíméltessék. Miután a törvényhatóságoknál a magán munkálatokért szedhető dijak megállapításánál mindenütt eltérések vannak, a közgyűlés felveendőnek véli az emlékirat tervezetbe azt, hogy a magán munkálatokért szedhető dijak, a törvényhozás által állapitassanak meg. Midőn a közgyűlés az emlékirat tervezetben foglaltakat egészben elfogadja és magáévá teszi, — helytelitenie kell azon körülményt, hogy az emlékirat tervezetben mindenütt csak „nagy községekről" van szó, hol jogok kibővítése, esetleg uj jogok szerzése inditványoztatik. A körjegyző ugyan azon minősitéssel