Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-05-05 / 18. szám

tésére. (A kirándulás oda-vissza naponként 60 krba kerül.) junius lió 29-én reggel 8 órakor indulás Londonból Newhawenen és Dieppen keresztül este 8 órakor érkezés Párisba. Junius hó 30-ától junius 7-éig tartózkodás Parisban, a franczia kiállítás megtekintése; részvétel a julius 4-én megnyitandó nemzetközi gazdacongressuson. Visszafelé utazás tetszés szerinti időben, a jegyek 20 napig ér" vényben maradnak a Basel, ÍSalczburg, Grátzi irányban. Az uton tolmácsok állnak rendelkezésre azoknak, kik az egyes nemzetek nyelvet nem értenék. — Felhívjuk ez uton is a gazdaközönséget, hogy használja fel az alkalmat egy olyan tanulmányi ut megtételére, a melyet a véletlen csoportosított csak az élelmes tanulni vágyó kihasználására. Bejelentéseket elfogad a kirándulás rendező-bizottsága (Budapest, Köztelek) junius hó 5-éig; ugyanaddig az utazási költségből 100 frt szintén fenti czimre küldendő. A rendező bizottság: Ordódy Lajos, Baranyay István, Szemere Huba, Baross Károly, Lázár Pál s. k. = Ujonczozás megyénkben. A sorozóbizottság május hó 8-án jön Veszprémbe; 9-en utaznak Enyingre, hol megkezdődik az ujonczozás 10—15-ig. Polgári elnök: Fischer Károly m. bizottsági tag; orvos dr. Kerényi Károly m. főorvos. Az enyingi sorozó-járás ban 62b katona-köteles van. — A veszprém városi sorozó-járásban az ujonczozás lesz május hó 16- 17-ig Polgári einök : Kolozsváry József m. főjegyző; orvos dr. Kerényi Károly m. főorvos. A hadkötelesek száma 260. — A veszprémi sorozó-járásban május hó 18—23-ig tart. Polgári elnök: Kolozsváry József m. főjegyző ; orvos: dr. Kerényi Karoly in. főorvos. A hadkötelesek száma 910. — A zirczi sorozó-jarásban május hó 24—31-ig tart. Polgári einök: Véghely Dezső m. alispán; orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. A hadkötelesek száma 1037. — A devecseri sorozó-járásban jun. hó 1—7-ig tart. Polgári elnök: Ihász Lajos m. biz. tag; orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos, A hadkötelesek száma 970. —A pápa városi sorozó-járásban junius 8 — 11-ig tart. Polgári elnök : Véghely Dezső m. alispán: orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. A hadkötelesek száma 337. — A pápai sorozó-járásban juuius 12 — 17-ig tart. Polgári elnök: Véghely Dezső m. alispán; orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. A hadkötelesek száma 1061.— Azutóáííitás Enying, Veszprém város és Veszprém sorozó-járás részére junius hó 18-án; Devecser, Pápaváros, Pápa sorozó-járás és Zircz sorozójárás részére pedig az utóállitás junius 19-én lesz. Ezzel befejeztetik az évi ujonczozás. Kettős gyilkosság és öngyilkosság. — Eredeti tudósítás. — Veszprém, május 1. Veszprém városában óriási izgatottságot keltett április 30-án egy gyilkossági kísérlet, melynek dr. L a k y Kristóf, cs. és kir. kamarás, törvényszéki elnök iíju, szép felesége is csaknem áldozatul esett. Az eset a következőképen történt: Kertész József, berhidai születésü kocsist már évekkel ezelőtt elhagyta felesége és a veszprémi törvényszéki elnöknél mint szakácsnő szolgálatba állott. Kertész már számtalanszor felszólította a feleségét, hogy hogyja el a szolgálatot és térjen vissza hozzá, de az asszony, született Ihász Mária, mindig elutasította férjét e kérésével. Keddeu délután fel 2 órakor Kertész József beállított a törvényszéki elnök lakására és a konyhában feleségével újra elkezdte a tárgyalásokat arra nézve, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony, a ki már épen három' esztendeje szolgál Lakyéknál, most is — mint azelőtt többször -- azt felelte férjének, hogy kérelmét nem teljesítheti azért, mert mostani helyzetével nagyon meg van elégedve, de meg a férje ugy sem tudna őt tisztességesen eltartani keresetéből. Ezen elutasító válasz után a kocsis bement a konyha mellett levő szobában időző Laky Kristófnéhoz és arra kérte, hogy utasítsa az ő feleségét arra, hogy hagyja el a szolgálatot. A törvényszéki elnökné a betolakodó kocsist egyszerűen kiutasította a szobából azzal, hogy végezze el a dolgát a feleségével. Kertész erre ki is ment a konyhába, ott újra szóváltásba elegyeledett a feleségével s eközben zsebéből hirtelen forgópisztolyt vont elő és abból kétszer rá lőtt az asszonyra. Az aszszonyt mind a két lövés találta s a boldogtalan egy sikoltással összerogyott. A mint Kertész látta, hogy a felesége összeesik, berontott újra a konyhával szomszédos szobába = Gazdasági tanulmányul Magdeburg-, London- es Parisoa. Felkérettünk a következő sorok közlésére: A magyar gazdák a magdeburgi-, londoni- és párisi kiállítások összeeső idejet egy felette érdekes tanulmányut rendezésere használják fel. A kirándulásban az orsz. m. gazdasági egyesület tagjai s azoknak felnőtt asaládtagjai (nők is) — ama gazdák pedig, kik az orsz. m. gazdasági egyesületnek nem tagjai, az egyesületbe való beltpésük után — vehetnek részt.—A kirándulás tart junius hó 18-ától julius 6-áig s az egész uton az utazás és ellátás költségeinek fedezésére a rendező bizottságnál lefizetendő összeg" 230 — 250 frt közötti lesz. Az étke^es utazas közben közösen (table d'hote) történik, útközben azonban csak ebedről gondoskodik a rendezőség a befizetett díjért; reggeliről és vacsoráról az utasok maguk gondoskodnak. Nagyobb varosokbani megálláskor a kirándulók megjelölt 8—10 első rangú vendéglőben reggeli és 6 órai ebéddel tetszésük szerint lathatják el magukat, a fizetéseket a rendező bizottságtól nyert szelvényekkel fogják eszközölni: Ugyancsak ilyen szelvények alapján fognak szintén első rangú szállodákban szállásban részesíttetni (2 személy egy szobában.) Az utazás után fennmaradt szelvények a rendezőség által' készpénz fizetés elleneben fognak visszaváltatni. Vasúton az ut 2-ik osztályon, hajón 1-ső osztályon megy végbe kényelmes elhelyezéssel, nőknek külön kupé illetőleg kajüt állván rendelkezésre. A kik vasuten 1-ső osztályon óhajtanak utazni, 20"/

0 körüli felülfizetéssel 1-só osztályú kocsikon helyeztetnek el. Az ut progiammja a következő: Junius no 18-an déli 12 órakor indulás Budapestről. Junius hó 19-én reggeii 6 urakor Bécsen és Bodenbachon keresztül érkezés Drezdába. Junius hó 19-én d. u, 1 órakor indulás Magdeburgba, ugyanoda érkezés d. u. 5 órakor. Junius hó üO —21-én tartózkodás Magdeburgban, ounet indulás 21-én d. u. 5 órakor. Jumus hó 22-én reggel 6 órakor érkezes Vlissingenbe, hajóra szállás, 8 órai tengeri ut után d. u. 4 órakor érkezés Sherrnessbe, onnét vasúton továbbutazás és este 8 órakor érkezés Londonba. Jumus hó 22—29-éig tartózkodás Londonban és naponként kirándulás Windsorba, az angol gazdasági egyesület 50 éves jubileuma alkalmából rendezett gazdasági kiállítás megtekinA görögöknél a házasság nem volt egyéb egy jogpolitikai intézménynél, melynek egeszben véve az volt a czelja, hogy az állam polgárokat nyerjen. Szellemi együttélés, szerelem férj és feleség közt ismeretlenek voltak és tekintve, hogy a mik szellemi képzésére, mivelésere legkevesebb figyelem sem fordíttatott, nem is voltak kepesek a görög dámák férjüket eféle tulajdonsággal magukhoz vonzani, illetőleg becsülésüket kivívni. A fehérnépek helyzete a görögöknél legkevésbé sem volt irigylendő. Görög ország fénykorában annyira elidegenkedtek a férfiak a nősüléstől, hogy a legszigorúbb állami rendszabályokat kellett loganatba venni; a

u agglegényeket kíméletlen báuásmódban részesítették, a nyilvános játékok látogathatása tőlük megvonatott, a tisztességes társaságból kizárattak, sőt a nőtlenség bűne miatt perbe is vonathattak. A hozomány mennyisége törvény által mérsékeltetett, hogy ekkép a szegényebb leányok is férjhez mehessenek és a vagyonosak törvény által köteleztettek, hogy a családjukban lévő szegény leányokat önköltségükön férjhez adják, a gyermektelen házasságokat fel kellett oldani es a hosszabb szabadságvesztésre ítélt férj köteles volt büntetés idejének tartama alatt maga helyébe helyettest állítani, liokonsági viszony házassági akadályul nem szolgálhatott és csak is a szülők és gyermekeik közötti házasság volt tilos. , Kómában 3 féle házasság divott u. m. a törvényes házasság, mely csak polgárok ós polgárnők között köttethetett, ezt nevezték connubiumnak; azon házasságot, amely szabadok és nem szabadok, vagy a lex canuleja meghozataláig plebejusok és patríciusok között jött létre contuberniumuak neveztetett; a házasság 3-ik formája pedig a concubinatus volt, mely nálunk sem egészen ismeretlen. A házassági ígéret zálogául a vőlegény menyaszszonyáuakjegygyűrűt (annulus pronubust) adott és az esküvőt mindig az ünnepélyes eljegyzés előzte meg. A házasság megkötésének módja a rómaiaknál három-féle volt, az első coemtio vagyis színleges vétel, melynél a vőlegény egy Kis aprópénzt nyújtott át a leány atyjának, vagy gyámjának bizonyos forma szerinti szavak kiejtése mellett és ez által a leány férjévé lett. Az ünnepélyes házasság kötés módja a covaíarreatió volt vallásos szertartás mellett és a pontifex maximus főpap, valamint 10 tauu és a haruspices (jósnok) jelenlétében. Ekkor egy juh leöletett, a vőlegény és menyasszony a juh bőrével bevont két széken foglaltak helyet, letakart fővel és liszt, viz és sóból összetákolt lepényt ettek. Ezen czeremonia által a leány atyja hatalmából férje hatalmába került és domina domus háziasszonya lett. Kevesebb teketoriával járt a házasság megkötésének 3-ik módja az usus, vagyis elbirtoklás. Ugyanis azon nó', aki szülőinek beleegyezésével és tudtával valamely férfiúval egy éven át együtt élt, ezáltal hitvestársi jogokat szerzett; ha azonban a nő férjének házát el" hagyva, három nap alatt vissza nem tért, ugy hitvestársi jogainak elvesztése mellett ismét szüleinek hatalmába került és a férj uem volt köteles többé őt feleségének elismerni. A házasság kérdésével kapcsolatban lehet foglalkozni a nők helyzetével. A nők társadalmi helyzete és sorsa, ama fogalomtól függ, melyet az illető nép vagy kor férfiai a nőnemnek értékéről alkotnak magoknak, vagyis a nőnek társadalmi helyzete annál súlyosabb, minél miveletlenebb az illető nép. Az ó korban a nőnek társadalmi helyzete sok tekintetben eltért a mai szervezettől. A Hébereknél a nő, a nomád sátornak egy külön osztályát lakta ugyan, de fátyol nélkül, gondját viselte a háztartás mindeu ügyének bajának és idegenekkel szemben is látható volt; később midőn a patriarchalis idők megváltoztak és a házban lakók uem képezték mind egy és ugyanazon családnak tagjait, akkor változott meg a nőnek a házban viselt szerepe is ; a szegényebb sorsuaknál a nó'k és férfiak ezután is vegyest laktak, az előkelők ellenben már akkor a nőket külön választották, hárembe, csukták ahol szigorúan őriztettek és csak nyilvános lakomák és népünnepélyek alkalmával jelenhettek meg a férfiak körében ; foglalkozásuk volt a házi életnek ezer gondja és a család igényeinek kielégítése. Különben a nőt becsületre emelte a sok gyermek és azt, aki férjének fiu gyermeket szült, kétszeres becsületben tartották. Görögországban a nők sorsa nem sokat különbözött a rabokétól. Vétel Yagy rablás

t