Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-11-04 / 26. szám

Előfizetési árak: Egész évre . 6 frt - kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negjedévre . . i „ 50 „ Egyes szám ára 15 kr. Kiadóhivatal: Pápa, Közép-utcza 91. sz. hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­lamlások inte'zendők. PÁPAI HIRLA Megjeleli minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Közép-utcza 91. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem ^adatnak Hirdetések és nyiltterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petit-sor 6 kr. Nyiittér petitsora 20 kr. Kincstári ille­ték külön 30 kr. Felnőttek oktatása. Pápa, nov. 4. Kiírtuk társadalmunk lobogójára ezt a merész szót: haladjunk és sok kísértés után ott vagyunk, ahol a mádi zsidód Táisadalmunk beteg, bizonyos sorvasztó tespedtség vehető észre ideg­rendszerében. Es e betegség operáci­óra vár. Mert a közeledő tél álomra szolit s ez megöleje a társadalom­nak. Csaruokot emeltünk a nyelvnek, iskolát szándékozunk építeni a föld­művelésnek s megfeledkezünk azoK képzésérő, kiknek kezében a jólét vau, kiknek boldogulásától függ erkölcsi és anyagi boldogulásunk. Értjük ezalatt iparosaink és ke­reskedőink kiképzését. Nem a normális iskoláztatást ezé­lozzuk, mert hisz e tekintetben eledet ' o tesz a város, eleget az ügy buzgó ipar­testület. Nagy anyagi áldozatok árán tartják fenn virágzásban az iparisko­lát, hol az iparos-tanonczok nyernek dicséretre méltó kiképzést, melyről fényes bizonyságot az évi vizsgálatok és az iparos-tanonczok munkakiállitása nyújt. Nem régi intézmény az iparos­tanulók kiképzése. Az iparosoknak iíju nemzedéke, kiknek kezében iparunk jövője van, nem részesült tanonczkorában iskolai oktatásban. Ha tudatlanság nem is, de bizo­nyos tájékozatlanság a tudományok­ban, elég akadály a haladás előtt, mely akadály ledöntése mielőbb kí­vánatos. Es ezt legkönnyebben a felnőttek oktatásával érhetjük el. Nem a Gönczi-féle abéczénél kez­dődik ez, hanem a felsőbb ismeretek­nél. Mert tagadhatatlan tény az, bár sajnálattal kell konstatálnunk, hogy városunk iparosai, kereskedői, valamint egyéb néposztály között igen sokan vannak azok, akik az általános és szükséges ismeretek fogalmával sem birnak. Mert régi időtől fogva az a szo­kás volt az apáknál, hogy fiaikat, akik a tudomány elsajátítására haj­iammal nem bírtak, azokat adták mesterségre, holott az ijjar mai hala­dása szükségképen megköveteli, hogy úgy az iparosok, mint a kereskedők, ezen ismereteknek nemcsak fogalmá­val legyenek tisztában, hanem azok­ban bizonyos tájékozottsággal is bír­janak. A veszprémi kegyes tanitórend évek hosszú sora óta tart a felnőttek számára oktatást, amelyeken nemcsak az iparosok, kereskedők, hanem az értelmiség is szép számmal szokott megjelenni. A felnőttek oktatását életbe lép­tetni volna kívánatos PápánJis. A Szent-Benedek rendiek pápai társházának tudós tanári kara nieg­hálálhatatlan jótéteménynyel járulna beteg társadalmunk meggyógyitásához, ha megkezdené ezt a nem nagy fá­radsággal járó munkát. Az irodalom, a természettüne­mények ismertetése elég tárgyat nyúj­tanak a felnőttek oktatására. Már pe­dig épen e két tudomány az, melyek­ből a középosztály épen legkevesebb ismerettel bir. Közeledik a tél s beállnak az unalmas vasárnapi délutánok. A de­rék gymnasiumi tanári kar tagjainak nem kerül külön fáradtságába, ha va­sárnap délutánonkint egy órát szentel­nek e nemes czélra. A város közönség örömmel fo­gadja a kezdeményezést és a városi képviselet is, szeretjük hinni, szívesen engedi át e czélra a város nagytermét. Fogadja szívesen az eszme meg­penditését a derék tanári kar is és kezdje meg mielőbb a felnőttek okta­tásáta „PAPAI HIRLAP" TÁRCZAJA. Élelem. Szenvedni, tűrni az én végzetem, tízivem a kíntól meg nem védhetem. Oh annyi seb, oh annyi fájdalom Kisére eddig minden utamon. Ha néha láttam egy kis csillagot, Kevés reményt, a mely még mutatott, Gyorsan boriták el a fellegek . . . S ösvényem jobban elsötétedett. Előttem olykor nyílott kis virág De azt is védte tépő tövis-ág. S ha érte nyujtám reszkető kezem, Kigyót fogott, mely megmart mérgesen. Barátim voltak s vettenek körül — Testvér, barátnak a 3ziv ugy örül — Es kértem tőlük enyhe meleget S meleg helyett mit nyertem ? Csak jeget! Tévelygve járok utam úttalan, Oh életemnek csak is átka van, Multam borús, jövőm reménytelel És a jelen? ugy vág, tép szüntelen. Napraforgó. Ifjúságom. Hova lettél lelkem ifjúsága: Nem izlelt csak álmodott tavasz ? Eltünél, mint puszták délibábja S a helyen kopárság van csak — — az! Mért, óh mért nem nyilt virágod nékem, Rózsád: az a piros szerelem? Egy borús ég, az íjjeszt sötéten, Ifjúságom ilyen volt nekem ! Mennyi vágygyal léptem én e korba 1 Rózsás színben látszott a világ, Lelkemet a mámor elsodorta, Mintha nyilt von' százezer virág. Elbűvölt a berek csalogánya Rúzsaerdő volt a ligeten, ~ Hajh I de árnyék is borult reája, Iljuságom ilyen volt nekem. Alom volt csak, álom ifjúságom, Karja közt édesen riugató, Melynek multán, mint egy puszta várrom, Ott setétlett a sivár való. A virágok láznak képe voltak, Ej viharja halUtt énekem S ébredéssel mind-mind szét foszoltak — Ifjúságom ilyen volt nekem ! Nem !.. nem ... itt vagy szép kor a szivembe Csak csalódtam — s az már elmulék! - Óh a kedves lány, ha még szeretne, A kiért szerelmem lánggal ég 1 A boldogság lenne szép virágom, A szerelem: édes énekem, — Jer teremtsd meg lányka új világom És tied a lelkem, életem! Fülöp József. ISTőI Tooszú. — A „Pápai Hírlap" eredeti tárczája. — Irta: Tábory Róbert. Őszinte és leplezetlen bámulat tükröző­dött a biró arczában, mikor a törvényszéki szolga a perlekedő feleket bevezette. Jóllehet mint biró csaknem folyton az ellentétek vilá­gában állt, ilyen ellentét még nem találkozott hosszú praxisában: Mister Grabdy, a panaszos, léczhosszuságu, monumentális soványságu, uri ember volt, aki bármikor pénzen mutogathatta volna magát, mint „zörgő csontváz." Miss Brown ellenben, a panaszlott, oly gömbölyű volt ós kövér, hogy inkább gurult, amint be­jött a tárgyalási terembe. Biró: Mister Grabdy öné a szó: adja elő panaszát. Gabdy: Olyan röviden nem megy az biró ur. Engedje meg, hogy előbb egy törté­netet mondjak önnek el. Biró: Máskor szívesen hallgatom önt, öabdy ur, de most még annyi a teendőm, s ön beláthatja . . . öabdy: De kérem, ez a történet alapját képezi panaszomnak; kiderül belőle; hogyan, miért és miként károsított engem még Miss Brown gonosz boszuvágyból a legrutabb mó­don. Miss Brown (rendkívül kövér hangon:) Kérem biró ur, ne engedje, hogy panaszos sértegessen! Biró: Majd lesz gondom rá. Most pedig halljuk a történetet. Mai számunk 8 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents