Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-10-07 / 22. szám

Előfizetési árak: Egész évre . 6 írt - kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 r Egjes szam ára 15 kr. Kiadóhivatál: Pápa, Közép-utcia 91. sz. hová az előfizetések és a lap szétküldése re vonatkozó felszó­lamlások iutézendők. PÁPAI Megjelen minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Közáp-utcza 91. sz; li.oy:í .1 l.ap szellemi : részét il <Ho minden közlemény iiitézetvl). Iv-'zií ;|..ti>k vissza nem í.ulatnak ^Hirdetések "éá'iijilttere'k a kiadóhivatalbaii vétetnek fel. Egy petit-sor. Ö kr.. Njiittér petitsbra 20 kr. Kincstári ille­ték külön oÜ.kiv (H-) Az áldásos jó sziv dobbanása megszűnt, ma­gyarország első miniszterelnökének, a nemzet vértanu­jának özvegye behányta örökre szemeit, hogy viszont lássa az egekben a legjobb férjet, kit félistenként imád a magyar. Midőn a harminczkilencz esztendős fájdalmak meg­újulnak és rémségesen felhangzik a gyilkos fegyverek dörrenése, a gyászoló nemzet fájdalmát ujabb csapás éri. A dák ai gróíilak gyászbaborult. A nemes család nagy fájdalmában jelentékenyen osztozik a nemzet. Kibékülve az élettel, visszavonultan, a jótékonyság igaz nemtőjeként, özvegyen élte át a négy hosszú századot. Itt megtörött a szellem s már nem tudta bevárni az október 6-iki gyásznap évfordulóját. Tegnap mult épen harmincz kilencz esztendeje ama szomo­rú gyásznak, midőn az uj épü­letben dobpergés között vég­rehajtották a halálos ítéletet. Az óngolyó talált. Magyarország első mi­niszterelnöke összeesett. Lel­ke vértanúként szállt a menybe. Lelke, sokáig itt j árt közöttünk a nemes özvegyben, láttuk őt gyakran Pápán is, midőn a nyomor enyhítéséről volt szó, midőn a szenvedők könyeit öröm könyekké kel­let változtatni. Nemes szive nem várta az elismerést, most mégis meg­jött magától. A nemes sziv dobbanása a csendes dákai grófilakból kiha,ngzott az uralkodóházig s ott visszhangra talált. Lelke nem felejtett. Hosz­szu szenvedés között viselte a egy nemzet szivében ujitja fel a nagy fájdalmakat. És ma a két isteni lélek, egyik a nemzet vér­tanuja, a másik a jótékonyság nemtője, az igazak or­szágában ölelkezik egymással s. folyton őrködik felet­tünk. Az a lélek, melynek porhüvelye a dákai kápolna hajójában ma imádat tárgya, égre tört és intő példa­ként ragyog glóriában a nemzet honleányai előtt. Könnyeket ejtenek érte a szűkölködők, gyászba­borul a Magyarhaza. Mert a félistennek szent özvegyét siratjuk nagy halottunkban. Legyen nyugalma csendes, őrködjék felettünk s a női erények fölött, vegyék mintaképül őt honleánya­ink, imádják siient porait áhítattal, amint megér,de­meite. Batthyány Antónia grófnő glóriája dicsőséggel áraszt­ja el a gyászbaborult nemzetet és lelke az igazi hon­leány dicsőségét mutatja be az ur zsámolyánál. Legyen neki könnyű a föld, melyen oly kimond, hatatlan sokat szenvedett. Az örök világosság fényeskedjék neki! gyászt, Özv. gróf Batthyány Lajosné. 1816—1888 mely éven kint Ozv. gróf Batthyányi Lajosné, szül. gr. Zichy Antónia, 1816. julius 14-én született. Atyja gróf Zichy Károly, Vasmegye egykori főispáni helytartója volt, any­ja pedig szül. gróf Batthyány Antónia. A nemes hölgy unokája volt a dúsgaz­dag gr. Batthyány János­nak, a kit magyar Kroe­zusnak neveztek .s rokona volt egyszeri férjének is. A boldogult ugyanis anyja után harniadizbeni rokonság­ban állott férjével, Batthyá­nyi Lajossal. Nővérével, Ka­rolinával együtt, ki gróf Károlyi Györgyhöz ment nőül, éveken át versenyzett a. nemes tettekben s Ma­gyarországon egykor állan­dóan együtt emlegették a testvér-pár nevét, mint a jótékonyság valóságos nem­tőit. 1834. deczember 3-án gróf Zichy Antónia nőül ment Magyarország első miniszter elnökéhez, gróf Batthyány Lajoshoz. Férjét határtalanul szerette. Büsz­ke volt annak észtehetsége­ire s még inkább jellemére, büszke a szerepre, melyet a fiatal mágnás betölteni be­kezdett s melyet előreláthatólag- még teljesebben töltendő volt. Köztudomás szerint Batthyány nem igen tudott jól magyarul cz időben; legalább annyira nem, liogy nyilvános szónokul fölléphessen. A grófné a szó szoros értelmében magyar érzelmű volt; magyar hazat vitt, magyar társalgást és kört gyűjtött maga köré, ugy hogy férjének bő alkalma nyílt a politial életben való szereplés gyakorlásara. Az ő s szintoly Velkes és eszes nővére,, gr. Károlyi György né* szalonjaik gyupontjává lettek a szabadelvű s nemzeties érzelmit politikai tár­saságnak. S kiváltkép az 1839—40-iki pozsonyi or­szággyűlésen ők ketten tettek legtöbbet -a főrendi el­lenzék megalakulására, melynek feje és vezé re Batthyány Lajos volt, de tulajdonkép eni teremtője éí 4 összetartója Mai számunk 8 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents