Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.
1888-10-07 / 22. szám
Előfizetési árak: Egész évre . 6 írt - kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 r Egjes szam ára 15 kr. Kiadóhivatál: Pápa, Közép-utcia 91. sz. hová az előfizetések és a lap szétküldése re vonatkozó felszólamlások iutézendők. PÁPAI Megjelen minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Közáp-utcza 91. sz; li.oy:í .1 l.ap szellemi : részét il <Ho minden közlemény iiitézetvl). Iv-'zií ;|..ti>k vissza nem í.ulatnak ^Hirdetések "éá'iijilttere'k a kiadóhivatalbaii vétetnek fel. Egy petit-sor. Ö kr.. Njiittér petitsbra 20 kr. Kincstári illeték külön oÜ.kiv (H-) Az áldásos jó sziv dobbanása megszűnt, magyarország első miniszterelnökének, a nemzet vértanujának özvegye behányta örökre szemeit, hogy viszont lássa az egekben a legjobb férjet, kit félistenként imád a magyar. Midőn a harminczkilencz esztendős fájdalmak megújulnak és rémségesen felhangzik a gyilkos fegyverek dörrenése, a gyászoló nemzet fájdalmát ujabb csapás éri. A dák ai gróíilak gyászbaborult. A nemes család nagy fájdalmában jelentékenyen osztozik a nemzet. Kibékülve az élettel, visszavonultan, a jótékonyság igaz nemtőjeként, özvegyen élte át a négy hosszú századot. Itt megtörött a szellem s már nem tudta bevárni az október 6-iki gyásznap évfordulóját. Tegnap mult épen harmincz kilencz esztendeje ama szomorú gyásznak, midőn az uj épületben dobpergés között végrehajtották a halálos ítéletet. Az óngolyó talált. Magyarország első miniszterelnöke összeesett. Lelke vértanúként szállt a menybe. Lelke, sokáig itt j árt közöttünk a nemes özvegyben, láttuk őt gyakran Pápán is, midőn a nyomor enyhítéséről volt szó, midőn a szenvedők könyeit öröm könyekké kellet változtatni. Nemes szive nem várta az elismerést, most mégis megjött magától. A nemes sziv dobbanása a csendes dákai grófilakból kiha,ngzott az uralkodóházig s ott visszhangra talált. Lelke nem felejtett. Hoszszu szenvedés között viselte a egy nemzet szivében ujitja fel a nagy fájdalmakat. És ma a két isteni lélek, egyik a nemzet vértanuja, a másik a jótékonyság nemtője, az igazak országában ölelkezik egymással s. folyton őrködik felettünk. Az a lélek, melynek porhüvelye a dákai kápolna hajójában ma imádat tárgya, égre tört és intő példaként ragyog glóriában a nemzet honleányai előtt. Könnyeket ejtenek érte a szűkölködők, gyászbaborul a Magyarhaza. Mert a félistennek szent özvegyét siratjuk nagy halottunkban. Legyen nyugalma csendes, őrködjék felettünk s a női erények fölött, vegyék mintaképül őt honleányaink, imádják siient porait áhítattal, amint megér,demeite. Batthyány Antónia grófnő glóriája dicsőséggel árasztja el a gyászbaborult nemzetet és lelke az igazi honleány dicsőségét mutatja be az ur zsámolyánál. Legyen neki könnyű a föld, melyen oly kimond, hatatlan sokat szenvedett. Az örök világosság fényeskedjék neki! gyászt, Özv. gróf Batthyány Lajosné. 1816—1888 mely éven kint Ozv. gróf Batthyányi Lajosné, szül. gr. Zichy Antónia, 1816. julius 14-én született. Atyja gróf Zichy Károly, Vasmegye egykori főispáni helytartója volt, anyja pedig szül. gróf Batthyány Antónia. A nemes hölgy unokája volt a dúsgazdag gr. Batthyány Jánosnak, a kit magyar Kroezusnak neveztek .s rokona volt egyszeri férjének is. A boldogult ugyanis anyja után harniadizbeni rokonságban állott férjével, Batthyányi Lajossal. Nővérével, Karolinával együtt, ki gróf Károlyi Györgyhöz ment nőül, éveken át versenyzett a. nemes tettekben s Magyarországon egykor állandóan együtt emlegették a testvér-pár nevét, mint a jótékonyság valóságos nemtőit. 1834. deczember 3-án gróf Zichy Antónia nőül ment Magyarország első miniszter elnökéhez, gróf Batthyány Lajoshoz. Férjét határtalanul szerette. Büszke volt annak észtehetségeire s még inkább jellemére, büszke a szerepre, melyet a fiatal mágnás betölteni bekezdett s melyet előreláthatólag- még teljesebben töltendő volt. Köztudomás szerint Batthyány nem igen tudott jól magyarul cz időben; legalább annyira nem, liogy nyilvános szónokul fölléphessen. A grófné a szó szoros értelmében magyar érzelmű volt; magyar hazat vitt, magyar társalgást és kört gyűjtött maga köré, ugy hogy férjének bő alkalma nyílt a politial életben való szereplés gyakorlásara. Az ő s szintoly Velkes és eszes nővére,, gr. Károlyi György né* szalonjaik gyupontjává lettek a szabadelvű s nemzeties érzelmit politikai társaságnak. S kiváltkép az 1839—40-iki pozsonyi országgyűlésen ők ketten tettek legtöbbet -a főrendi ellenzék megalakulására, melynek feje és vezé re Batthyány Lajos volt, de tulajdonkép eni teremtője éí 4 összetartója Mai számunk 8 oldalra terjed.