Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-04-10 / 15. szám

MEOJELEWIK MINDEM SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22. szám Kiadóhivatal : Anna-tér 2. szám A kiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 2*50. Egyes szám ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Ne törjön eiő egyetlen zúgolódó szó sem azoknak ajkáról, akik mégis csak itthon, a hazai földön aránylag kis nehézségek mellett élték életüket akkor, amikor honvédeink a keleti nagy téli csata keserves küzdelmeit vivták. A hazai tájak távolából nem láttuk és nem ismerjük ennek a kemény küzdelemnek részleteit, csak szófoszlányokból próbálunk képet alkotni magunknak azokról a küzdelmekről, amelyeket honvédeink ellenséges fegyverek támadásaival szemben, az orosz tél hómezőin csikorgó hideg ellen meg-, harcoltak. Ez a harc olyan áldozatokat követelt, akik idegen hantok alatt alusszák nehéz álmaikat, olyan áldozatokat, akik csonkán, bénán, rokkan tan tértek haza. Ezekre gondoljunk elsősorban! S ha mélységes szeretettel, boldog örömmel köszöntjük azokat, akik elcsigázottan, de épségben a hazai földre, városunk falai közé is, — az orosz tájakról megérkeztek, — mégis csak a messze idegenben levő sirokra, az itthon merengő s bánatülte arcokra, a legördülő könnycseppekre, megtépett honvédeinkre tapad tekintetünk. Amíg ezekre a jelenségekre lelkünknek csak egyetlen szála is meg tud rezdülni, addig elégedetlenkedő hang, zúgolódó szó nem törhet fel belőlünk itthon csak azért, mert esetleg hiányzik valami a kényelmünkből, szórakozásunkból, ruházatunkból, étkezésünkből; nem törhet fel csak azért, mert napi életünkben talán itt is, ott is nehézségek!-! kel találkozunk s fegyelmetlenségünk nem tud megállj-t parancsolni szenvedélyeinknek s társadalmunk életéből kiütköző annak a szinte beteges tünetnek, amely a különböző kihatásaiban annyira káros túlzott igényekben jelentkezik. Nem kívánhatjuk senkitől sem azt, hogy lemondjon teljesen az életfenntartásnak még a legelemibb szükségleteiről is, nem kívánhatjuk senkitől sem, hogy a végsőkig sanyargassa önmagát s összeomlott idegekkel, eltompult lélekkel, elernyedt testtel adja meg magát a viharnak! Ezt nem is kívánjuk! De azt kívánjuk és követeljük, hogy senki a másikat átkozódó, szitkozódó, gyűlölködő szavakkal ne illesse; azt a leghatározottabban kívánjuk, hogy a közösség rovására ne akarjon senki olyan szennyes anyagi előnyökhöz jutni, amelyekben a háborús idők hiénái szoktak duskálkodni! Azt is kívánjuk, hogy a nemzeti közösség azon tagjai, akik kevésbbé érzik és szenvedik a háborús idők nehézségeit, — a kormányzat szociálpolitikai vonalán haladva, lássák meg és enyhítsék a nemzeti közösség túlnyomó részének küzködéseit, amelyekkel egymástól elütő vonatkozásokban osztozik a háborús erőfeszítések áldozatos kötelezettségeiben! Ezektől a hősies erőfeszítésektől, áldozatos feladatoktól nem szabad húzódozni, visszariadni senkinek; ezek alól nem válthatja meg magát senki úgy, hogy egymás ellen acsarkodunk s egymásra hárítjuk a felelősséglet s egymásban keressük a reánk nehezedő terhek okait! Mindnyájan — férfiak és nők egyaránt — a nemzeti közösség katonái vagyunk s mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy télies odaadással hordozzuk a közös, nagy feladatokkal járó szolgálatokat! S ezek miatt nem panaszkodhat, zúgolódhat és háboroghat senki, aki a nemzeti közösség javait élvezi! Nem! Mert a kisebb kenyér mellett is megbizonyított nagyobb elszántság, keményebb helytállás valóban élő bástya a haza szá,mára; mert a ron>gyos ruha alatt is dobogó szív szent lángolása .nemzeti életünk őrtüze; mert a kevesebb kényelemmel, szűkebb szórakozással is boldog lélek emel a nemzet igazi napszámosává; mert az önzetlen és áldozatos lélek a nemzet kemény katonája! És ha ezek után mégis akadnak olyanok, akik hivalkodnak s visszaélnek a szabadsággal, akik a közösség érdekében hozott korlátozások miatt háborognak s mérget oltanak nemzetünk lelkébe, — azoknak üzenetül küldjük a múlt világháború még idegen földön nyugvó, hadifogoly, halhatatlan költőjének, Gyóni Gézának a háború tüztengerébe szólító és feddő szózatát: »Csak egy éjszakára küldjétek iel őket!« Csak tiszta lélekkel és irgalmas szívvel köszönthetjük méltóképen a keleti harctérről hazatért honvédeinket s csak így válhatik nemzeti hitvallásunkká az az igazság, hogy a magyarságot csak a maradéknélküli önmegtagadás, lemondás, kereszthordozás, elszánt kitartás közös nagy erényei avathatják a jövendő nemzetévé! Szűcs Dezső. Dr. Uzonyi h. polgármester jubileuma, Közszolgálati pályán eltöltött negyven év után nyugalomba vonult dr. Uzonyi Kálmán Pápa városi jogügyi tanácsosa, h. polgármes-i tere. Hogy mit jelentett a városnak dr. Uzonyi Kálmán, azt bizonyítja a h. polgármesteri sz'ékben végzett eseményekben és eredményekben gazdag tevékenysége. Kényes pozíciójában rábízott feladatokat, irányító szerepeket, felelősségteljes munkálatokat páratlan szaktudással kitűnő agilitással végezte el és nagy odaadás-* sal sietett előbbrevinni a város ügyeit a fejlőd dés terén. A h. polgármester négy évtizeden át megalkuvást nem ismerő akaraterővel, pontos lelkiismeretességgel dolgozott, hogy városa viruljon és fejlődjék. Hogy milyen értékes az ő egyénisége, azt látjuk most, amikor a közgyűlésen egyhangúlag visszatartották július l-ig, mert az ő szellemi frisseségére, páratlan agilitására, kiváló szaktudására ezután is nagy szükség lesz. Igazi úriember volt, aki tisztviselőtársaival szemben épúgy, mint az életben barátságos szellemben érintkezett az emberekkel. Nem volt ember, aki ne szerette volna dr. Uzonyi Kálmánt, mert puritán lelkülete, jelleme egyaránt értékessé és szimpatikussá teszik. Most, amikor megkezdi a hosszú, fáradságos út után a jól megérdemelt pihenőt, kívánjuk neki, hogy az Isten adjon neki egészséggel párosult hosszú életet, hogy szellemi frisseségét, kiváló tudását, ha a város érdeke úgy kívánja, továbbra is bocsássa rendelkezésre. Mótis József. U3DONSÁGOK. — Győry Elemér püspök — felsőházi tag. A Magyar Értesítő jelenti, hogy Győry Elemér dunántúli ref. püspök legközelebb megkapja behívólevelét az országgyűlési felsőházba, amelynek püspöki méltóságával most tagja lett. — Kitüntetés. Fazekas Mihály zászlós, kinek a bronz vitézségi éremmel való kitüntetéséről csak pár hete adtunk hírt, a partizánok elleni harcokban tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért újabban megkapta a keleti megszálló csoport dicsérő okiratát, továbbá a tűzkeresztet a kardokkal. — Magyar—finn—japán kapcsolatok. Érdekes mozgalomról számol be az Orsz. Szt. Gellért Egyesület (Osztge) esztergomi tudósítója, dr. Kamenszky Gyula, aki egyúttal az Egyesület örökös elnöke is. Az Osztge u. i. tervezetet dolgozott ki arra nézve, hogy a velünk együttérző nemzetek kultuszában a finn—japán— magyar barátságot azok nyelve és művészete tanulmányozásával mikép lehetne elmélyíteni és eredményesebbé tenni ? A szép és nemzeti célokat szolgáló tudományos vállalkozás előmozdítását célzó indítványokat a szeptemberi kultuszesten fogják bemutatni a székesfővárosi közgyűlésen. Itt kerül bemutatásra Imaoka Dzsnicsiro japán egyetemi tanár előadása is a japán virágkultuszról. Imaoka Dzsinicsiro 9 évet töltött Magyarországon. Sokan ismerik Pápán is, ahol két izben is tartott előadást. Buzdító előadásra lapunk szerkesztőjét is felkérte az Osztge elnöksége. — Széleskörű felhatalmazást kaptak a közellátási kormánybiztosok. Két rendelet jelent meg a közellátásügyi igazgatás szabályozásáról. Az első rendelet széleskörű felhatal-* mazást ad a főispánoknak, mint közellátási kormánybiztosoknak. A kormánybiztos a vármegyei, városi és községi hatóságoknak köz^ ellátási ügyben hozott határozatát, amelyet a közellátás érdekében sérelmesnek tart, hivatalból megsemmisítheti és szükség esetén saját hatáskörében intézkedhetik. A kormánybiztos a közellátási ügykörben működő alkalmazottakkal közvetlenül rendelkezhetik és azt az alkalmazottat^ aki a kiadott rendelkezését késemesen teljesíti, vagy rendelkezéseinek nem engedelmeskedik, felfüggesztheti. A kormányrendelet felhatalmazza a közellátásügyi minisztert, hogy minden törvényhatóságban és községben közellátási bizottságokat alakíthasson. A másik rendeletet a közellátási miniszter adta ki. Ez a rendelet kimondja, hogy az ellátatlan lakosság nyilvántartását és a közszükségleti cikkek szétosztását a törvényhatósági és községi. hatóságok végzik, a termények, termékek és egyéb cikkek beszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat pedig a törvényhahatósági és községi hatóságokon felül a közellátási felügyelőségek látják el. A rendelet a továbbiakéban intézkedik a közellátási bizottságok megalakításáról. A bizottságoknak, amelyeket április 15-ig mindenütt meg kell alakítani, a törvényhatóságokban 12 tagúnak, a községekben és városokban legalább 6 és legfeljebb 12 tagúnak kell lenni. — Színházi hír. Már csak pár hét és megkezdődik a pápai színházi évad. Új és friss élet költözik a Jókai-Színház falai közé. Egy évig nélkülöztük a művészi színjátszást s most végre újból alkalmunk lesz gyönyörködni a húsból-vérből való, életábrázoló színjátszás közvetlen szemléleten alapuló művészi megnyilatkozásaiban. Már megírtuk, hogy a tavaszi színi évadban Szalay Károly győri színtársulata játszik nálunk. Szalay közismerten elsőrendű direktor, hogy társulatában pedig, mely 42 tagból áll, a legjobb erők találkoznak. Hogy ez így van, arról a mult héten személyesen volt alkalmunk meggyőződni egy győri előadás alkalmából. Az igazgató eddig másnál alig tapasztalható kedvessége, művészi hitvallása és bizalma garancia arra, hogy pápai szereplése is hasonló sikert fog jelenteni neki is, a közönségnek is. Gaál Ferenc színházi titkár már Pápára érkezett, megkezdte a bérletezést. Kérjük,, hogy fogadják, őt megértéssel és szívesen városunk lelkes és műpártoló színházlátogatói. — Stosz országos közgyűlés. Országos közgyűlést tartott a Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége Budapesten, melyre az ország minden részéből nagy számban vonultak fel a kistisztviselők bajaik orvoslására. Pápáról is mentek el egynéhányan, hogy a még mindig szűkös anyagi viszonyok között tengődő kisÁra 20 fillér.