Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-02-07 / 6. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda. Ára lö fillér. Megindítjuk az olajcsatát. Óriási és kiszámíthatatlan méreteket ölt a nagy világégés. Ebben a nagy, kíméletlen és népek sorsát talán századokra eldöntő világ­égésben a legnagyobb szerepet a gépek viszik. Míg a mult háborújában az ember egyéni vállal­kozó kedve, bátorsága és hősiessége uralkodott, addig ma a gépeké a döntő szó. A gép azon­ban önmagában holt anyag ; elevenné, mozgóvá, hatékonnyá a fűtőanyag és kenőanyag teszi. — Itt kapcsolódik be a magyar gazda a most folyó háborúba, itt válik a mezőgazdasági termelés a közélelmezés ellátása mellett talán sorsdöntő tényezővé. A gépekhez olaj kell és a világré­szek közt dúló nagy háború hihetetlen tömegű nyersanyagot fogyaszt. Ha olajhiány miatt leáll a gép, helyébe embert kell állítani s így az olajhiányt a legdrágább kincsünkkel embertár­sunk, testvérünk vérével kell megfizetnünk. Meg kell tehát indítanunk és meg kell nyernünk az olaj csatát! Minden magyar gazdának elsőrendű köte­lessége tehát, hogy a földet, melyet birtokol, az olajnövények termesztésének szolgálatába állítsa. — Ezt a nagy és sorsdöntő olajcsatát maga a földmívelésügyi miniszter indította meg, emlé­kezetes decemberi rádióbeszédével. Azóta is folyik a szervezés, folyik a munka. Olajnövény­termesztési tanfolyamot tartatott a Földmívelés­ügyi Minisztérium, gondoskodás történik olajos vetőmagvakról és ami a leglényegesebb, meg­történt az 1942. évi beváltási árak megállapí­tása, a következő árakon: napraforgó 50 P, olajlen 75 P, szójabab 60 P, ricinus 100 P, repce 60 P 100 kg.-onkint a termelő vasútállo­másán vagonba rakva átvéve. Az árak az elmúlt évi árakhoz képest igen nagy és előnyös ár­emelkedést mutatnak. Nem kívánjuk, hogy a gazda ráfizessen a termelésre, amit az előnyö­sen megállapított átvételi ár biztosít is. Terme­lési szerződést a pápai Futura főbizományosság útján mindenki beszerezhet. Vidékünkön első­sorban figyelembe jön a napraforgó és olajlen, másodsorban a szójabab. Ricinust vidékünkön biztosan termelni nem lehet, de meleg fekvésű kertekben dísznövényként termelhető és ezzel is szolgáljuk a hazát, amellett, hogy kertünkben igen szép és tetszetős dísznövényünk lesz. A napraforgó, len és szójabab termeszté­sét e lap legközelebbi hasábjain ismertetem és addig is kérem gazdatársaim, biztosítsanak földjükön helyet az olajosnövényeknek, melyek­nek termesztése a megállapított árak melletti jövedelmező voltuk mellett, elsőrendű hazafias kötelesség. Koperniczky István •m. kir. mezőgazd. szakisk. igazgató Zsírjegyek kiosztása. A polgármester értesíti a város közönségét, hogy az 1942. évi február hó 8-tól érvényes heti zsírjegyeket a városházán délelőtt 9 órától 12 óráig és dél­után 2 órától 6 óráig az egyes élelmezési kör­zetekben lakók részére az alábbi időpontokban osztják ki: az I., II., III. élelmezési körzetben lakóknak február 9-én, hétfőn ; a IV., V., VI. élelmezési körzetben lakóknak február 10-én, kedden; a VII., VIII., IX. élelmezési körzetben lakóknak február 11-én, szerdán; a X., XI. élelmezési körzetben lakóknak február 12-én, csütörtökön. — Egyúttal közöljük, hogy azok, akik február és március hónapokra a testi és nehéz testi munkások lisztpótjegyeit még nem kapták meg, az egyes élelmezési körzeteknek megfelelően ugyanazokon a napokon fogják megkapni, mint a zsírjegyeket. A járásbírósági elhelyezésénél a városnak négy pontjáról van szó. Az egyik a mai is fennálló járásbírósági épület helye, a másik a Major- és Árok-utca közötti Grünwald-féle te­lek, a harmadik a volt Korona-vendéglő helye, a negyedik pedig a Major-utca folytatásában levő, a zárda mellett fekvő Korona-utcai telek­tömb. A korszerű városfejlesztési tervek egyik lényeges pontja a decentralizálás. Abban az esetben, ha a forgalmat vonzó középületek mint pl. városház, járásbíróság stb. egymástól távo­labb esnek, a két pont közötti városrész a raj­tuk keresztül vonuló forgalom folytán hamaro­san kiépül. Az utcák burkolatát a nagy személy­és kocsiforgalomra való tekintettel rentábilis jó­karban kell tartani és ebből következik az is, hogy az ittlevő épületekre nagyobb gondot for­dítanak és ez a városrész hamarosan kiépül. Hogy ez a mai elv mennyire fennáll, azt Ka­locsa példájából is látjuk. Mintegy ötven évvel ezelőtt a törvényszékét a városházzal szemben építették meg. A törvényszéki orvos bár nem volt szakember, már akkor megjegyezte, hogy Kalocsa fejlődése ezzel hosszú időre megakadt. A város főutcája az érseki palota és a városház között már akkor sűrűn be volt építve köz­épületekkel, ezen a cca 1 km.-es szakaszon* kí­vül viszont nem tudott tovább fejlődni egészen a legújabb korig azért, mert a többi utcák mind Ahogy figyelemmel kísértem a Pápai Hír­lapban megindult vitát, örömmel láttam, hogy Pápa közönsége nem megy el érzéketlenül a város kialakítása és jövője mellett. Ugy érez­tem, hogy kötelességem hozzászólni a járás­bíróság elhelyezésének vitájához, amely ebben az esetben nemcsak egy nagyobb építkezést és ezzel kapcsolatos munkaalkalmat jelent, hanem egyetlen lehetőség arra is, hogy a város fejlő­désére hatást gyakoroljunk. A járásbírósági palota elhelyezésében egyéni érdekek nem játszanak és nem is játszhatnak közre, éppen ezért objektív szemüvegen keresz­tül a korszerű városépítési és városfejlesztési elvek figyelembevételével szeretném ismertetni 1 az egész kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents