Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.
1942-06-27 / 26. szám
A. T P' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. LAP Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a Szoboravatás. Üj szobor áll, új művészi alkotás a budai Dunapart egyik árnyas terén, a Gellért-hegy lábánál. Az új szobrot ünnepélyesen Magyarország kormányzójának jelenlétében avatták fel és az avató beszéd úgy mutatta be méltóan a kőbe vésett férfiú alakját, mint akinek egész élete a legszorosabb kapcsolatban áll nemzetének életével. Gömbös Gyulát, a/tragikusan korán elhunyt volt miniszterelnököt, a vitéz katonát ábrázolja ez a szobor, azt a magyar iállamférfiut, aki az 1918-as összeomlás után talán az első naptól kezdve halála napjáig* egyik legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb alakja volt a magyar közéletnek. , Méltán idézhette a szoborleleplező ünnep előkelő szónoka, Tasnádi-Nagy András, a képviselőház elnöke a klasszikus költőt és méltán mondhatta, hogy küzdelmekről, harcokról emlékezik, férfiúról szól, akinek élete küzdelmekben, harcokban merült ki, s laki ezeket a harcokat szent meggyőződéssel, egyedül és kizárólag nemzetének jóléte érdekében vívta meg. És ha elmondhatta magáról a klasszikus költő, hogy alkotásával ércnél maradandóbb emléket állított nevének, ezt bizonyára el fogja mondani az utókor Gömbös Gyuláról is. Mert alkotásaival, politikai ténykedéseivel, az öncélú nemzetet szolgáló munkatervévél valóban ércnél is maradandóbb emléket állított magának. Hiszen ő az az férfiú, akit ma a közéletben mindig úgy idéznek, mint úttörőt, legy új világszemléletnek megalapozóját, egy új politikai horizontnak kiépítőjét, azoknak az eszméknek magvetőjét, amelyeknek gondos ápolása révén kell kiterebélyesednie a réginél hatalmasabb és boldogabb új Magyarországnak. Elmondotta az ünnepi szónok, hogy Gömbös Gyula volt azoknak a külpolitikai kapcsolatoknak egyik megteremtője és legfőbb ápolója, amely kapcsolatok a trianoni békeparancs által halálra ítélt Magyarországot feltámasztani segítették. Valami csodálatos lelki erő és tisztánlátási adottság élt Gömbös Gyulában. Előre meg tudta látni a kaotikus helyzetünkből kivezető egyenes utat. Lelki ereje pedig nem hiányzott ahhoz, hogy azonnal nekifogjon az útépítő munkának. Igazi államférfiú volt, áthatva hivatás és küldetés tudattal és átérezve nemzete sorsát minden szépségével és minden ttragikumával. í Arra oktatott egy magyar klasszikusunk, hogy nagy és nemes cselekedetek fénye önmagától is messze körbe veti világát, mégis tartozunk önmagunknak, nemzetünknek és talán csak harmadsorban egy-egy kiemelkedő férfiúnak azzal, hogy emléküket kegyelettel őrizzük és kegyeletünknek látható jelét is adjuk, amikor nemes alakjukat ércbe öntjük. így vagyunk mi Gömbös Gyulával is. Az a szobor, amelyet a napokban lepleztünk le, csak látható jele a nemzeti kegyeletnek, csak egy szimbólum, amely előtt kalapot leemelve áll millió magyar. És amikor megállunk kegyelettel az emlékmű előtt, nemcsak azt a férfiút becsüljük meg', akit ábrázol, hanem megbecsülünk mindenkit, aki erős hittel és akarattal fűtötten mindenét, egész munkarejét odaadja nemzetének, hogy azt boldoggá, megelégedetté, minél erősebbé, minél hatalmasabbá tegye. Gömbös Gyulában egyesült a katona, az államférfiúval, tudta azt, hogy minden nemzeti nagyság és erő alapja az ütőképes hadsereg, de tudta azt is, hogy a hadsereg csak akkor lehet ütőképes, ha mögötte egy egységes nemzet áll. Ezért akarta ő megteremteni azt az egységes politikai plattformot, amelyen helye van minden jóindulatú és jószándékú magyar embernek. És ma is ez a mi nemzeti célkitűzésűnk. Ma is ezt a nemzeti egységet munkáljuk^ mert tudjuk, hogy ez a fundamentum, amelyre egy ország felépülhet. Aratási és ellátási problémák. A szerdai lapokban hivatalos helyről jött felhívás jelent még, amely arra inti a gazdákat, hogy idején arassanak és csépeljenek, nehogy a késői aratás, vagy megkésett cséplés következtében szemveszteség áiljon elő, mert a mai háborús viszonyok között minden magra szükség van. Ez a felhívás utal arra is, hogy az aratás az idén a rendkívüli időjárás miatt megkésett, s így kétszeresen szükség van arra, hogy a terméssel jól gazdálkodjunk. Az aratás késedelme azonban más fontos kérdéseket is felvetett. A tavalyi termés •— mint ismeretes — nagyon rossz volt, s a szűkösen rendelkezésre álló gabonamennyiség csak a legnagyobb beosztás mellett és a legszigorúbban végrehajtott készletgazdálkodási rendszer segítségével volt a gazdasági év végéig elegendő. Időközben háborús intézkedések váltak szükségessé, amelyek mindig növelik a fogyasztást és előre nem látható árvízkárok is súlyosbították a helyzetet. Különös sen sok gondot okoz végül az a körülmény, hogy az időjárási viszonyok miatt az aratás megkésett, s ezzel a gazdasági év hetekkel meghosszabbodott. Értesülésünk szerint az illetékes körök! most foglalkoznak azzal a kérdéssel, 'hogy milyen intézkedésekkel biztosítsák a fogyasztók szükségletét az átmeneti időre. Valószínűleg az eddigieken túlmenő rendszabályokra és \a fogyasztás néhány hétre szóló csökkentésére is sor kerülhet, azonban a testi munkát végző egyének jelemelt fejadagja előreláthat tóan nem változik. A várható intézkedések minden valószínűség szerint biztosítani fogják az átmeneti időkben a városi lakosság kenyérellátását is. MAGYAR ARATÁS 1942-BEN. A magyar kalász búsan érik, A kaszását most kicserélik. A magyar búzatenger tábla Az asszonyt hívja aratásba. Most nem pattog a pajzán nóta, A nagy Kaszás is aratóba. Csűrbe hordja az arany Kévét, Az igaz, dicső magyar Békét. Zsilinszky Margit. Hol vannak a mentők? Tudom, hogy furcsán hangzik ez a kérdés. Talán helyesebb lett volna úgy kérdeznem, hogy: egyáltalán, vannak-e még mentők? Vagy talán úgy, hogy a dunántúli Athénben: Pápán vannak-e? Alig. Ügyeletet ugyan még tartanak. De úgy látszik, most már ebben merül ki min J den tevékenységük. Ha a kétségbeesett hozzá-t tartozó verejtékes homlokkal hívja őket, még jelentkeznek a drót másik végénél. De már nem azért, mint máskor, hogy másodperceken belül robogjanak, perceken belül a helyszínen legyenek — s hihetetlen gyorsasággal szál-i lítsák a beteget, vagy szerencsétlenül jártat a műtő, a gyógyulás, az élet felé. Erről már szó sincs] Az ügyelet — tálán régi megszokásból — még megvan, de csak azért, hogy a drót másik végénél levő ügyeletes tudtul adhassa a türelmetlen hozzátartozónak, hogy mentés pedig nincs, mert nincs mentőautó — illetve nincs az autóhoz üzemanyag: — benzin, főképen pedig kerék, gumi-i abroncs, pneumatik nincsen! Az atyafi azután — különösen a falusi! — törheti a fejét, hogy mit csináljon a betegével: hagyja-e otthon Kamatozó Erdélyi 1942 iűlius hó 1-én legközelebb ük s Minden sorsjegy ára visszatérül, közben 4°/o-kal kamatozik. 24.791 drb. nyeremény 45,105.000 P értékben. Egész sorsjegy ára 200 P, fél sorsjegy ára IDD P, negyed sorsjegy ára 50 P. Kapható, míg a készlet tart a Pápai Takarékpénztárban. V,** YVVkR * *
