Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-06-27 / 26. szám

Minőségben és ízlésben Mihályháza. Horváth Lajos. Fényképezzen... Felvételeit szakszerűen kidolgozza KOVÁCSIMR£ vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIK A am a*?aboratoriuma Pápa, Kossuth Lajos utca 21. Ügyeljen a ciaire Príma márkás fényképezőgépek, filmek,, lemezek, papírok állandóan raktáron. Kopstein-butor vezet. Kedvező fizetési feltótelek 1 Fő-tér 14. meghalni, vagy tengelyre rakja, hogy esetleg az órákig tartó út alatt haljon meg?! Más vá­lasztás nem igen van, mert ^harmadik eset ritkán adódik. így kell menthetetlenül elpusz­tulni a szülőasszonyok, a bimbózó életek, a baleseti áldozatok százainak, akik gyors be­avatkozással még megmenthetők Leninének az élet és a magyar jövendő számára. Mi falun, a végtelenségig csodálkozunk lezen. Még jobban azon, hogy iez ellen a lehe­tetlen állapot ellen nincs appelláta! Csak' azért, mert nincs benzin és nincs gumi! Nos, hát igen is van benzin és gumi! Csak az a csodálatos, hogy épen azoknak nincs, akiknek — a katonaság után! — minden más foglalkozási ágat megelőzően lenni kel­lene! A mentőknek! Ezért pedig valakit igen súlyos felelősség és mulasztájs terhel! Én ózonban nem bűnbakot keesek: — a hiba meg­szüntetését kérem és várom az illetékesektől. Mert amíg a magánautóknak, taxiknak 1, sőt luxuskocsiknak van benzinjük, addig a toentőknek nem szabad olyan választ adni, hogy. sajnos, nem lehet, mert tnincs üzem­ianyag. Amíg — az országutakon még mindig elég sűrűn futkározó gépkocsikon kívül ,— a modernebb bútorszállítók, szódások, tojás­lés baromfiszállítmányok zajtalan gumiballo­non járnak, addig a mentők sem mondhatják azt, hogy: csak két gumikerekünk van, dehát sajnos, négy kellene. Amíg bármi néven neve­zendő autónak lehetősége van arra, hogy köz­lekedjék, addig a mentőknek eo ipso kötelessé­gük, hogy nemes hivatásukat minden nehézség ellienére is teljesítsék!* Magyarországon egyetlenegy polgári gép­kocsinak nincs jogosultsága futni, ha már a mentők is leálltak, vagy vice versa: — amíg egyetlen polgári gépkocsi fut, addig a men-f tőknek sincs joguk leállni! Első a Honvédség s utána azonnal a má­sodik helyen állnak a mentők. Itt aztán egy hatalmas űr következik. És csak azután lehet szó a polgári kocsikról, ha ugyan a mai körül­mények között ezek egyáltalán szóba jöhetnék. Ügy hallom, hogy a furgon még közleke­dik. Csodálatos! A halottakat, akiken már nem lehet segíteni, szállítják. Az élőket — akiken nemcsak lehetne, hanem mindennél előbbre való kötelesség lenne minden módon segíteni r— nem szállítják. Dehát minek akkor milliókat költeni nép-, család-, anya-, csecsemő- és nemzetvédelmi célokra?! Meg a tuberkulózis elleni harcra?! Vagy ha már költ rá a kormányzat, akkor bo­1 gozza ki azt is: hogyan lehet, hogy egy — sőt száz, meg ezer! — magánautó tulajdonos tud gumit szerezni, a mentők meg nem tudnak! És az elpusztuló magyar életekért: anyák­ért, magzatokért, szerencsétlenül járt munká­sokért feleljenek és lakoljanak azok, akik a magánautókat — bűnös könnyelműséggel! — j előnyben részesítik a mentőautók előtt! Az új forgalmi adó. A nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminisz­térium 500/1942. sz. P. M. rendeletével egyes áruszállítások és munkateljesítések általános forgalmi, illetve forgalmi adóváltság kötele­zettségét újból szabályozta. A hivatkozott rendelet szerint 1942. évi július hó 1-től kezdve általános forgalmi adót kötelesek leróni többek között azok is, akik! albérlők, kosztosok, nyaralók, üdülők és fi­zető vendégek tartásával nem iparengedély alapján, azonban üzletszerűen foglalkoznak, továbbá a bírósági végrehajtók, becsüsök, szakértők (ide értve a bírósági szakértőket is), (kárbecslők, a mérnökök és építkezési vállalko­zók, a magánórák adásával foglalkozó tanárok és tanítók, a fényképészek, a szépségápoló in­tézetek vállalkozói, a városi, községi, egye­sületi, vagy magántemetkezési vállalkozók, a szőrme és könyv kölcsönzők, a szőrme meg­óvok, a házgondnokok, a papir bizományosok, ügynökök és képviselők. Általános forgalmi adó alá esik továbbá: a magánosok, egyesüle­tek, vagy közületek által fenntartott, kaszinók, klubbok, játéktermek, belépő díjai, ideértve a bálok, táncestélyek, teadélutánok belépődíjait, valamint a kártya és egyéb játékpénzekből és ruhatári díjakból eredő bevételeket is: a jég, tenisz, golf, póló, lovagló, stb. pályák haszná­latáért szedett díjak: labdarugó mérkőzések, ökölvívó és birkózó versenyek, valamint hivatá­sos vesenyző részvételével tartott bármilyen verseny, vagy bemutató belépődíjai, stb. Albérlők, vagy kosztosok tartása esetén sem tartozik ált. forg. adót fizetni az, aki leg­feljebb csak három albérlőt, vagy három, hely­ben fogyasztó kosztost tart, valamint az sem, aki csak ágyrajárókat tart. Nem terheli álta­lános forgalmi adófizetési kötelezettség azt sem, aki nyaraló, vagy üdülő helyeken az idény Utatásnál a változó életmód zavarja az emésztést. Ez émelygést és fejfájást okoz. Teh át ne felejtse, hogy * TA*VIAA\ a kedvelt hashajtó, VI ^ 1^^ tartamára — rendszerint két és fél hónapi időnél nem hosszabb időszakra —, saját laká­sából ad bérbe egy-két helyiséget, legfeljebb kiszolgálással, de ellátás nélkül, vagy ha el­látást az egész idény alatt legfeljebb két, nála lakó családnak ad. Nem minősíthetők adó­köteles kereseti tevékenység körében elért bevé­teleknek az egyesületek, kaszinók tagsági díjai, állami, községi múzeumok, képtárak és hasonló intézmények belépő és ruhatári díjai. A fent hivatkozott rendelet a forgalmi adóváltság alanyok körét is kibővítette. Eh­hez képest 1942. évi július hó 1-től kezdve forgalmi adóváltság alá esik: a mesterséges halastavak halállományának értékesítése, vala­mint nyilt-, vagy zártvizeken keresetszerűen folytatott halászat. Forgalmi adó váltság fize­tési kötelezettség terheli továbbá többek kö­zött: a bor- és gyümölcsecet előállításával és forgalomba hozatalával foglalkozókat, faszén égetőket, a gyógy- és ásványvíz források, ku­tak, valamint a magánkézben levő vízművek' vi­zének forgalombahozóit, a mesterséges szén­savas, vagy egyéb üdítő italokat előállító vál­lalatot, a villanyáramot előállító vállalatokat, a bontási anyagok forgalomba hozóit, a faggyú­olvasztókat, stb. Mindazok, akik a fentiek szerint általános forgalmi adó, vagy forgalmi adóváltságköte­les kereseti tevékenységet fejtenek ki, adókö­teles foglalkozásukat legkésőbb f. évi július hó 30-ig a veszprémi forgalmi adóhivatalnál írásban jelentsék be, mert a bejelentés elmu­lasztása 20.000 P-ig terjedhető pénzbírsággal büntethető. S omlón a dobai részén 2488 Q-öl nagyobbrészt új ültetésű íermőszőilő szoba-konyha, présház és teljes pince­felszereléssel szabadkézből eladó. Cím: a kiadóhivatalban. „Nehéz sors a magyar élet." Néhai Gömbös Gyula miniszterelnök be­szédeiben többször kifejtette és röviden né* hány szóban megmondta: » Nehéz sors a ma­gyar élek. A legtöbben, kik nem ismerik a külföldi lakosság életviszonyait, továbbá nem teszik megfontolás tárgyává, mit is fejez ki, Göm­bösnek ez a mondása: »Nehéz sors a magyar élek, hamar elsiklanak fölötte, legfeljebb azt gondolják magukban: Tényleg ez megfelel a valóságnak, mert sehol máshol, annyi adót nem kell egy országban sem fizetni, mint nálunk, édes hazáinkban. 'Pedig néhai Gömbös Gyula miniszter­elnök," nem arra értette, hogy nehéz sors a magyar élet, mert, nagy és sok az adó, hanem! arra, hogy talán egy nemzetnek sincs annyi ellensége, mint a magyarnak, s a mi a leg^ szomorúbb a dologban az, hogy nem annyira a külellenség száma oly nagy, hanem az ország területén belül is akad elég. Nemcsak akik! más fajhoz tartoznak, hanem saját fajunkból, húsúnkból és vérünkből valók, kik mindenre kaphatók. Ezek a destruktív alakok. Pedig konstruk­tivoknak, jó hazafinak tartják magukat. Ö számukra nagyobb boldogság nincsen, mint oly egyéneket, kik önzetlenül dolgoznak', úgy egyesek, községük, vármegyéjük, vagy a haza javára, meg akarják akadályozni, hogy munkájukat ne sikerüljön megvalósítani. Ha pedig még sem tudják meggátolni, akkor utó­lag oly disszonáns szólamokat kürtülmek széj­jel a nagy világban, hogy még a legjobb szán-^ dékú hazafi is elkezd kételkedni, hogy hol az igazság? Kinek van igaza? Nem-e tévelyedett-te meg az, akit teddig jó hazafinak tartott? A magyar közmondások legtöbbször arany igazságokat szoktak tartalmazni és megfelel­1 nek a valóságnak. Az egyik például azt mondja: »Mondj igazat, betörik a fejedek; a másik! pedig: » Ments meg Uram barátaimtól, ellen­ségeimtől magam is megvédem magam«. Ezeket az aranyigazságokat mind igen jól tudta vitéz jákfalvi Gömbös Gyula. Azért mondta: »Nehéz sors a magyar élek. Ez így van, csak dolgozzál egy kicsit, a magyar igazságért és felebarátod érdekében, lelkiismereted ugyan nyugodt lesz, de szived és lelked lázadozik, hogy vannak még mindig az u. n. »disz-gójok« közül is nagyon sokan, akik önzetlen munkádat el akarják gáncsolni, Téged pedig mániákus bolondnak tartanak. »Nehéz sors a magyar élet.« Csengeri Háczky Egon. BARACKV1 RÁG. Felleg sincs az égen, fénylik a nap szépen, kezd az eső mégis esni, kalapomra permetezni, a tavaszi szélben. Hajlik a fa ága, hull a fa virága kalapomra, kabátomra, sűrűn szakad az utamra, lábaim nyomába. Szürke kabátomra, épp a balvállamra perdült egy szép halványpiros barackvirág. Oly takaros 1 nem veszem le róla. Erdélyi József. Süldő-eladás. Különböző korú és súlyú szimultánozott, orbánc ellen oltott, herélt és miskárolt süldők darabonként is kaphatók maximális áron a Pápa-Pálházai gazdaságban. Venni szándékozók a gazdaság irodájában hét­köznapokon d. u. 3—4 óra között kaphatnak felvilágosítást.!

Next

/
Thumbnails
Contents