Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-06-20 / 25. szám

¥ Tp. n* V\e\yt>

e

r a. RLAP Ref- Főisk^ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22. szám Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a A kormányzó. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, hazánk kormányzója június 18-án töltötte be születésének 74. esztendejét. Szép kor, nagy idő ! S ezt a kormányzó szép és nagy tettekkel töltötte meg. Pályája állandóan fölfelé ívelt, mert Istentől kegyelemből Neki juttatott tehetségeit, talentumait mindig úgy érvényesítette, nígy gyümölcsöztette, hogy abból mindig a köznek, a nemzetnek és hazának legyen haszna. Neki köszönhetjük tengeri diadalainkat az eiső világháborúban, neki köszönhetjük a forradalmak letörését, neki nyugalmunkat, neki csonkaországunk háromszoros megnagyobbodását, neki a magyarság tekintélyének visszaállítását s neki a magyar fegyverek diadalmas teljesítményeit e mostani világháborúban is . .. Születése napján az egész országban, így Pápán is hálaadó istentiszteletek voltak, melyeken mindenütt egy szívvellélekkel kérte a katonaság, polgárság és az ifjúság a jó Istent, hogy tartsa meg Öt nekünk még igen sok éven keresztül mindnyájunk javára és hazánk boldogságára. A magyar föld sorsa. Irta: dr. Ónody Dezső. Ujabban a magyar föld problémája évek! óta a politikai kérdések központjában áll. A kérdés taglalása magára vonta nemcsak a hivatásos és szakkörök, de a szélesebb néprétegek figyelmét is. Az utóbbi időben több törvény foglalkozott a telepítéssel, kishaszonbérletek alakításával, házhelyek kijelölésével és a földbirtok megváltásával. 'A probléma gyakorlati oldalát az 1939: IV. tc. 16. §-a domborította ki erősebben és ennek alapján már a törvény megjelenése óta sok földbirtok cserélt gazdát. A kérdésnek ezt az ágát nagyon kiművelték, az adatokat,' az előzményeket és következményeket számtalan formában feltárták, csak arra nem igen kapunk választ, hogy mi volt az oka annak, hogy 1848 után majdnem egy évszázadra a magyar föld tekintélyes része kicsúszott a Tajmagyarok talpa alól és akár keletről, akár a nyugatról bevándoroltak kezébe került. Hogy a magyar föld a magyar nemesség tulajdonából kikerült, annak mélyreható okai voltak és nem csupán az, amit a ma divatos népi írók egyedül szoktak felhozni, vagyis: a birtokos osztály életképtelensége, úrhatnámsága, könnyelműsége és a liberális gazdasági rendszer. Éppen ezért talán nem lesz érdektelen, ha néhány olyan jelenségre felhívjuk a figyelmet, ami közvetlenül, vagy közvetve oka volt annak, hogy a magyar föld és a fajmagyarság kapcsolata erősen meglazult. A napoleoni háborúk után, a reformkorszak idejében a modern kapitalizmus szele a feudális Magyarországot is megérintette. Pénzre, hitelre van szükség. A nemzet sorsával törődő Széchenyi István gróf megrázó könyve, a Hitel kérelhetetlen őszinteséggel tárja fel a nemzet válságát és mutatja meg az alkalmazandó gyógyszereket. A búzának nincs ára, a magas vámok a kivitelt lehetetlenné tetszik!. A földbirtokosok tele vannak adóssággal. Az ország megművelhető területeinek egy része parlagon hever. Nincs megfelelő közlekedés, úthálózat, vasút. A magyar nemzet minden tekintetben el van maradva. Százharmincezer köznemesi családot számlálunk, de a nemzet nem sok hasznukat veszi. Kevés a polgár, ami van, az is német. Kilencmillió jobbágy .visel minden terhet. A robot, a tized, az ősiség áll a fejlődés útjában. Választani kell, mi maradjon meg? A Werbőczy-könyvén alapuló alkotmány, vagy a magyar nemzet? Széchenyi- és Kossuth eszméi a magyar gazdasági életnek e két tartópillérét: az ősiségét és a jobbágyrendszert támadták meg. A népi tömegek megnyerésé céljából átveszik a reformkorszak szociálpolitikai programmját, a rendiséget felszámolják, a jobbágyságot felszabadítják és új, a népképviseleten alapuló alkotmányt adnak a nemzetnek. Azonban az európai gazdasági versenyből kizárt és korszerű eszméktől eddig gondosan elzárt magyarság a sokféle szabadsággal és felszabadítással szemben tanácstalanul áll. A 48-as törvények olyan sok mélyreható változást jelentettek, amelyeknek káros következményeit csak igen gondos kormányzati intézkedésekkel lehetett volna elkerülni. A jobbágy a felszabadítás után nemcsak telkeit vitte el, hanem elvitte a földbirtokostól a~munkaszolgáltató dolgos kezet is. A földesurak kártalanítása a »nemzeti becsület« kérdése lett; de a nemzet a szabadságharcban, az új magyar világ felépítéséért folytatott küzdelemben alul maradt és a győztes császári hatalom büntetni kívánt. Csak 1853-ban jelent meg a kártalanításra vonatkozó császári pátens. Ennek értelmében Magyarország földbirtokos társadalma 310 millió f orintot kapott, — de kötvényekben. Az osztrák kataszter alapján pedig a tiszta hozadék 16 százalékát kitevő földadót vezettek! be. A kötvények sorsolás útján kerültek beváltásra 1857-től számított 40 év alatt. Nem kell külön magyarázni, hogy az így eltelt majdnem 50 év alatt milyen értékeltolódás állott elő a kötvényesek kárára. A magyar földbirtokos osztály ezen az úton indult meg az eladósodás lejtőjén. Az ipar és kereskedelem a városlakó és idegenből bevándorolt polgárság kezébe került és ezért vált a magyarság előtt lenézetté minden foglalkozás, ami nem volt mezőgazdaság, vagy köztisztség. De ezzel a felfogással a szabad verseny korában megállni tnem lehetett és nem lehetett a még megmaradt száz vagy ezer holdakat sem megtartani. A majdnem fajmagyarnak mondható nemesi társadalom földje így indult meg — a pénz felé. Az ipar és kereskedelem folytán meggazdagodott polgárság nagy mohósággal vetette rá magát a földre, még ott is, ahol a parasztságnak lett volna módja azt megszerezni. Ma újból nagy szociális problémák előtt állunk; sok magyar kérdés vár megoldásra, új honfoglalásra készülünk. Csak arra kell vigyázni, hogy a XX. század koreszméit felkészültebb magyar társadalom eméssze meg, mint a XIX. századét. A magyar föld a helyes földbirtokpolitikai rendelkezések folytán csak a fajmagyarság kezébe kerüljön át és ne esetleg olyan nemzetiségek kezébe, amelyek máris jelentős földtulajdonnal rendelkeznek az államfenntartó faj kárára. Ha csak az 1939:IV. tc. 16. §-a alapján és a most benyújtandó új földbirtoktörvény rendelkezései értelmében végrehajtandó földreform meg fog felelni minden tekintetben a magyar faj védelmének, úgy máris óriási lépéssel haladtunk előre a magyar föld problémáinak kérdésében. Mert ma is áll a régi mondás^ hogy akié a föld, azé az ország és a hatalom. A Bajtársi Szolgálat megszervezése. A belügyminiszter körlevelet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a városok polgármestereihez, így városunk polgármesteréhez is. A leirat liangsúlyozza, hogy a miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben szükségesnek látja különleges, állandó jellegű szociális szolgálat sürgős megszervezését, amely a polgári és katonai hatóságokkal, valamint az-erre vállalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az Oncsa helyi szerveivel szerves együttműköfdésben a háborús viszonyok következtében szükségessé váló feladatokat ellátni. A szervezet neve egységesen Bajtársi Szolgálat s feladatkörét a következőkben körvonalazza a leirat: 1. A hadbavonulatk családtagjainak fokozottabb erkölcsi és a szükséghez képest, kivételesen anyagi támogatásáról való gondos^ kodás; 2. a harctéren küzdő honvédek és itthonmaradt családtagjaik között az állandó kapcsolat megteremtése és fenntartása; 3. a katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói kérelmeinek és esetleges panaszaiKamatozó Erdélyi sorsjegyek legközelebb 1942 július hó 1-én lesznek sorsolva. Minden sorsjegy ára visszatérül, közben 4°/

0-kal kamatozik. 24.791 drb. nyeremény 45,105.000 P értékben. Egész sorsjegy ára 200 P, fél sorsjegy ára 100 P, negyed sorsjegy ára 50 P. Kapható, míg a készlet tart ja Pápai Takarékpénztárban. t p Á p 4*> i föFOfi&lTííi rttali