Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-01-04 / 1. szám

Étkezzen a Központi-szálló éttermében Előfizetőknek kedvezmény. — Kitűnő konyha. — Kinevezések. A pápai földmérési felügyelőségnél. A m. kir. pénzügyminiszter Nyáry Dezső műszaki főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsost, aki a pápai m. kir. 19. földmérési felügyelőségnek a főnöke, műszaki főtanácsossá a VI. fizetési osz­tályba kinevezte; Szelényi Károly műszaki ta­nácsosnak a főtanácsosi címet és jelleget, Fodor Lajos főmérnöknek pedig műszaki tanácsosi címet adományozott a pénzügyminiszter. Jáno­sovits József segédmérnököt a IX. fiz. osztályba mérnökké, Kiss Lajos, Tari András és Jurlov György mérnök-gyakornokokat a X. fizetési osz­tályba kinevezte. A pápai kir. adóhivatalnál a hivatal veze­tőjét, Bogyay János állampénztári főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott tanácsost főtaná­csossá a VII. fizetési osztályba kinevezte. E hivatalnál még a következő előléptetések, illetve kinevezések történtek: Dr. Lengyel Rezső és dr. Tóth Géza a X. fizetési osztályban ideiglenes fogalmazók, dr. Szente Géza és dr. Kéthelyi László ideigl. fogalmazó-gyakornokok lettek. Gyenese Sándort a IX. fiz. osztályba főtisztté, Sárecz Erzsébetet kezelővé nevezte ki a pénz­ügyminiszter. A pápai postahivatalnál a kormányzó Varga József postafőnök, főfelügyelőt, a VI. fizetési osztályba igazgatóvá-, a kereskedelemügyi miniszter Pasérb Ferenc felügyelőt a VII. fiz. o.-ba főfelügyelővé kinevezte; a postavezérigaz­gatóság özv. Köttbaum Sándorné ellenőrt a VIII. fiz. o.-ba főellenőrré-, Néhay Rózsit a X. fiz. o.-ba segédellenőrré-, dr. Nyáry Béla és Piros Vilmos ideigl. díjnokokat véglegesített díjnokokká-, Tihanyi Ferencet I. o. altisztté-, Fehérvári Györgyöt II. o. vonalfelvigyázóvá lép­tette elő. A dohánygyárnál Szabó Ferenc II. oszt. altisztet a m. kir. dohányjövedéki központi igaz­gató I. osztályú altisztté kinevezte. A forgalmi adóhivatalnál Horváth István forg. adóellenőrt pénzügyi gyakornokká, Virág Pál pápai városi kezelőt a székesfőváros pol­gármestere a fővároshoz kezelővé nevezte ki. Turul=bál január hó 4=én — A mentőegylet jubilál. Áldásos tevé­kenységet kifejtő mentőegyesületünk jubilál. El­érkezett 10 éves fennállásához. Az egyesület ez alatt a tiz esztendő alatt felbecsülhetetlen munkát végzett, s ha valahova hívták, gyors tempóban sietett bajbajutott embertársaink se­gítségére. Hány esetben sikerült emberi életet megmenteni, amikor a száguldó autóval lehe­tővé tette a gyors orvosi beavatkozást. Hatha­tós segedelmet nyújtott általában az egyesület az emberi társadalomnak, amely a tiz éves év­fordulón hálával gondol reá és derék vezetőjére, Süle Zsigmond városi számtisztre, aki az egye­sület működését hozzáértéssel és nagy buzga­lommal irányítja. Különösen a Bakonyere és a Tapolca kiöntésekor tette magát az egyesület a tókertiek hálájára érdemessé, amikor a vesze­delmes helyzetben levő lakosság élete és va­gyona megmentésénél napokon át olyan haté­konyan működött közre. — Az egyesület érdemei előtt meghajolva, hirlapirói kötelességünknek tartottuk, hogy a jubiláló egyesület iránti tisz­teletünket e pár sorral nyilvánosan is lerójjuk. — Népszámlálás. Már előzetesen jelen­tettük, hogy 1941 január 31-én országos nép­számlálási összeírás lesz. Az erre vonatkozó­lag kibocsátott hivatalos rendelet — mely a közön­séget közelebbről érinti — többek között a következőket tartalmazza: Az összeírás az 1941 január 31. és február első napjai közötti éjféli állapot alapulvételével történik. Össze kell írni egyénenként minden személyt, a lakás céljaira szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyi­ségeket, külön adatgyűjtést kell végezni az önálló iparosokról, kereskedőkről, ipari és ke­reskedelmi üzemekről, illetve üzletekről, továbbá külön is számba kell venni az 1880. évi január 1. és az 1929 és december 31. napja között született (11—70 éves) férfiakat, (16—60 éves) nőket, valamint az 1880 január 1. és 1922 december 31. között született (16—60 éves) katonaviselt polgári személyeket és az 1892 január 1. és 1919 december 31. között született (21—48 éves) nem katonaviselt férfiakat. Azon­kívül a népességből mindazokat, akik az 1941. év január 31-én éjjel 12 órakor életben voltak, még akkor is számba kell venni, ha az adatok helyi összegyűjtéséig meghaltak, azokat ellenben, akik a fent jelzett időn túl, vagyis 1941 január 31-én éjfél után születtek, a számításból ki kell hagyni. A népszámlálás 1941 február 1-én kez­dődik és február 15-én fejeződik be. A nép­számlálást Veszprémben a város polgármestere által, a megyében a járási főszolgabírók által kinevezett számlálóbizottság végzi kellő díjazás ellenében. — Eljegyzés. Ujszászy György m. kir. repülő főhadnagy' eljegyezte Karczagi Évát, helyben. — Házasság. Krémer Valéria zeneiskolai tanár és Szervánszky Jenő fővárosi rajztanár házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Modernizálják Hévizfiirdőt. Arról értesültünk, hogy a pápaiak kedvelt gyógyfür­dőjén, Hévizén a fürdőt házikezelésbe vett Festetich hercegi uradalom korszerű újításokat, illetőleg átalakításokat végeztet. Megnagyobbít­ják a fürdőházat, modern fedett fürdőt létesí­tenek, fúrásokkal új forrásokat nyitnak meg, a telep szállodáit átépítik és újra berendezik, a tó környékét rendezik, stb. Az előmunkálatokat már megkezdték s a tavasszal nagy erővel hozzá fognak az újjáépítéshez. — Örvendünk, hogy az ősz elején lapunkban közzétett fürdőlevél kívánalmai teljesedésbe mennek s Héviz az lesz, aminek lennie kell, a gyógyulást keresők min­den igényt kielégítő fürdője. Egy tekercs Agfa^Isochrom ff lm és a Karczagi Laboratórium szakemberei biztosítják felvételeinek sikerét. — Veszedelmes időjárás. A kemény időjárás után, amikor nem ritkán 18—20 fok alá süllyedt a hőmérő, a hét elején egyszeriben tavasziasan langyos idő köszöntött reánk, amely esőnek segítségével csakhamar elfogyasztotta a havat, amely a mezőt, utakat, házak tetejét vas­tagon befedte. Csütörtök reggelre aztán megint hideget, minusz öt fokot mutatott a hőmérő; már-már azt hittük, hogy ismét visszatér a hideg, s e helyett bosszúságunkra dél felé ól­mos eső esett, amely délután hatványozottabb mértékben rémítgette az embereket, akiket rossz sorsa az utcára kényszerített. A jégpálya kér­dését kéretlenül megoldotta az időjárás, amely estére kelve jégpályává változtatta az egész várost. Különösen az idősebb emberek százai csúsztak el, vágódtak hanyatt a tükör sima jégpáncélon, amely az utakon hirtelenében kép­ződött, s bizony több esetben a mentők is sze­rephez jutottak. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a szeszélyes időjáráshoz éppen nem vol­tunk felkészülve. Még a magánházak elejét fel­hintették valahogy; de a közutak sima jege félelmetes természetességben csillogott a járó­kelők előtt, azok bizony nem voltak felhintve. Emlékszünk rá, hogy volt idő, amikor ilyen veszedelmes időjáráskor a város összes kocsijai homokkal, szénsalakkal járták be a várost, s melléjük adott két ember szórta az utakra a homokot, salakot, hogy hiba ne essék az em­berek testi épségében. Miért nem cselekedtek most is így? — Jön a kukoricás kenyér. Teleki Pál gróf miniszterelnök a parlamentben tartott be­szédében bejelentette, hogy rövidesen rendelet jelenik meg, mely szerint a kenyérlisztet 15 százalék kukorica liszttel és 25 százalék bur­gonyával kell keverni. A rendelet kimondja még azt is, hogy a frissen sütött kenyeret a sütés­től számított huszonnégy óra után szabad csak forgalomba hozni. Korlátozni fogják a makaróni és a tésztafélék forgalmát és további rendelke­zésekig megtiltják a péksüteményeknek és a pék­kalácsoknak készítését, illetve forgalomba hoza­talát. Ezt a rendeletet földmivelésügyi miniszter fogja kiadni és ez az egész ország területére lesz érvényes. Minden napja ünnep lesz, ha fényképezőgépet, filmet, lemezt, szem­üveget, hő- és lázmérőt olcsón nálam vesz! KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIKA szaküzletében Pápa, Kossuth Lajos utca 21. — A magyar Városok Országos Szö­vetségének 1940. évi tevékenységéről rendkívül érdekes Jelentés számol be. A Jelentés külön foglalkozik a Szövetség nemzetközi munkájával, a kárpátaljai testvérközség-mozgalommal, a meg­üresedett polgármesteri tisztségek betöltésével, kulturális ügyekkel, mozgóképszínházak engedé­lyeivel, közellátási, közgazdasági, szociális, ide­genforgalmi ügyekkel; pénzügyi és építkezési kérdésekkel, a városok terheivel, az ipardíjak ; rendezésével, tisztviselői problémákkal és a Szö­vetség háztartásával. A Jelentést Szendy Károly fővárosi polgármester adta ki az 1939 december ' 1 11-én tartott évi rendes közgyűlése határozatából. A Műegyetemen „Városépítés" tanszéket fognak közeljövőben fölállítani! Vidéki városok rövidesen / megfelelő és méltó képviselethez fognak jutni Budapesten idegenforgalmi érdekeik szolgálatá­ban ! (Remélhetőleg Pápa is!!) A Jelentéshez ; csatolt Melléklet tanulságos képet nyújt a magya- ' c városok költségvetésének főbb adatairól.' Innei 3 tudjuk meg, hogy Pápa a megyei városok között a mult évben 136.748 pengő hiánnyal zárta < költségvetését. (Szükséglete: 927.002 P, fedezete B 790.254 P volt.) Állami adóalapja: 263.000 P pótadója 52°/ 0; kereseti adója 5% volt. A lej: g magasabb pótadóval dolgozott Kiskunfélegyhá, j (947%), a legkisebb pedig Salgótarján (35°;. Budapest évi szükséglete: 175,895.710 P VGÍS a itó­— Halálos autószerencsétlenség. Ha - \ lálos autószerencsétlenség áldozata lett a mult héten Kiss Gyula 31 éves téti autóvezető, aki Meixner József pápai autófuvarozó szolgálatában állott. Kiss Gyula Budapestről indult el halálos útjára. Dorog és Tokod között vezette áruval megrakott Opel-Blitz autóját, amikor az esti ködben nekihajtott egy útszéli szederfának. A hatalmas teherautó az árokba borult, maga alá temette Kiss Gyulát, akit eszméletlen állapotban húztak ki az autó alól. Egy magánautó Eszter­gomba vitte a szerencsétlenül járt autóvezetőt, aki az ottani kórházban meghalt. Turul=bál január hó 4=én — Adatok az ország gyarapodásáról. A Statisztikai Hivatal most tette közzé a máso­dik bécsi döntés következtében megnagyob­bodott ország területére és a lakosság számára vonatkozó véglegesen megállapított adatokat. Ezek szerint Magyarország területe 160.553 négyzetkilométer, a lakosság száma 13,490.000. A trianoni Magyarország területe két évvel ezelőtt 93.073 négyzetkilométer volt, 9 millió 129.000 lakossal. 1938-ban az első bécsi dön­tés következtében hazánk területe 11.927 négyzetkilométerrel és 1 millió 58.000 lakos­sal gyarapodott. 1939 tavaszán Kárpátalja^ visszatérésével 12.061 négyzetkilométerrel és 670.000 lakossal gyarapodott hazánk. A máso­dik bécsi döntés alkalmával hazánk területe 43.492 négyzetkilométerrel és 2,633.000 lakos­sal növekedett. — Szurkálás lakodalomban. Véres ki­menetelű verekedés történt Ujmalomsokon. Hor­váth Sándor 20 éves gazdasági cseléd mult hó 28-án lakodalomban találkozott régi haragosá­val. Este 10 óra tájban verekedés támadt kö­zöttük, miközben a „haragos" elővette bicskáját és Horváthot hasba szúrta. Szerencsére, a kés pengéje súlyos sérülést nem okozott. Kezelés végett beszállították az irgalmasok kórházába. — Magára rántotta a forró vizet. Rábaszentandráson történt két héttel ezelőtt, hogy Modács Zsuzsánna 2 és fél éves kis leány a lakásban a földre helyezett forró vizes edény körül játszott a macskával, s a macska helyett a forró vizes edényt fogta meg és azt magára rántotta. Bal lábán súlyos égési sebe­ket szenvedett. Kezelésre behozták az irgalma­sok kórházába.

Next

/
Thumbnails
Contents