Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-01-08 / 2. szám

Nézze meg és csodálkozni fog! Modern, dió, hét darabos s LOSZOBA berendezésünket 3SO P. Kopstein Butorház, Pápa. Garantált minőség! Propaganda ár! tőleg más ipartestületekkel való egybeolvadása által igyekezzünk erősíteni — mondja a törvény indokolása. Ennek a törvénynek a rendelkezései három irányúak: 1. a képesítéshez kötött mesterségeket iiző valamennyi iparosnak ipartestületekbe tömörítése; 2. olyan ipartestületek alkotása, amelyek taglétszámuknál és anyagi megalapozottságuknál fogva eredményes működésre képesek; 3. az ipartestületek munkájának egységes irányítására egy központi intézmény életrehivása. Az itt említett ipartestületi szervezet kiépítésére a törvény 1937 november 20-áig terjedő öt évet adott: kimondván, hogy ott, ahol annak feltételei megvannak. új ipartestületeket kell alakítani, s hogy a szükséghez képest a meglévő ipartestületek működési területét is meg lehet változtatni. Üj ipartestületeknél a minimális taglétszám Budapesten 100-ban, vidéken 200-ban állapíttatott meg. Az ipartestületi hálózat kiépítése során váratlan akdályt támasztott a törvény 3. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatban az ipartestületek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe olvasztani csak az ipartestület beleegyezésével lehet. Ugyanis a legkisebb ipartestület is makacsul ragaszkodott önállóságának fenntartásához. Ezt a rendelkezést meg kellett változtatni, s a hálózat kiépítése csak akkor indulhatott meg eredményesen, amikor az 1936. évi VII. tc. 25. §-a az 1932. évi VIII. tc. 3. §-ának 2. bekezdését megváltoztatta, eképpen: »Az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az érdekelt ipartestületek meghallgatása után bármely ipartestület területét, akár új területek csatolásával, akár meglévő területek elvételével meg lehet változtatni, bármely ipartestületet meg lehet szüntetni, illetőleg más ipartestületbe lehet olvasztani, ha ez az ipartestületi szervezet célszerű kiépítése érdekében szükséges«. E felhatalmazás alapján az ipartestületi szervezet kiépítése a megszabott határidőre befejezést is nyert. A vidéken volt 347 ipartestület közül meg kellett szüntetni 93 ipartestületet: maradt az újonnan alakított 11 ipartestülettel összesen 265; ehhez jön az állagban változatlan 44 budapesti ipartestület. A megszüntetésnél a legnagyobb gondossággal mérlegelték azokat a szempontokat, amelyek egyPÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: Igazgató 83. Üzlethelyiség: 29. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1938 január hó 1-én megnyitotta XXÍMK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és öl évi időtartammal részletenként és hetenként egiy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A belelek havi részleíekben Is fizeihelők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. felől a reformmal kapcsolatos célokat szolgálják, másfelől az érdekelt iparosság' erkölcsi, gazdasági, kulturális és szociális javait segítik elő. A geográfiái helyzet, a távolság, a közlekedés lehetősége, az iparosság életviszonyai, gazdasági körülményei mind figyelembe jöttek és hiszem, hogyha az iparosság az átszervezés előnyeit fogja tapasztalni, akkor megnyugosznak még azok is, akik ma — érthetően — ipartestületük elvesztését sajnálják. Gondoskodni fogok különben arról, hogy a megszüntetett ipartestületek helyét jól működő iparoskörök töltsék be, amelyeknek keretében az iparosság tovább élheti társadalmi és kulturális életét s közreműködhetik ama nagy gondolat érdekében, mely a magyar kormány minden tagját áthatja, amely gondolat szorosan összefügg egy boldogabb magyar jövendővel és számos erős kisexisztenciát számláló magyar kézművesrenddel. Az új ipartestületi hálózatot megteremteni nem volt egyszerű feladat, mert számos, egymást keresztező érdek tömkelegében kellett megtalálni a kivezető utat. Tudatában voltam annak, hogy ha nem sikerült volna az új ipartestületi hálózat megteremtésével kellő megoldást találni, akkor a kisiparosság érdekében végzett igen sok fáradozásom veszendőbe ment volna. Ezért örvendetes, hogy végre sikerült számos ellentétes érdeket összeegyeztetni és iparosságunk részére életképes ipartestületi hálózatot teremteni. A titkos választójog. fyj J°gg

al lehet történelmi pillanatról beszélni, mikor a csütörtöki parlamenti eseményről számol be a krónikás, jelezve, hogy ekkor terjesztette a törvényhozás elé Darányi Kálmán miniszterelnök a titkos választói jogról szóló javaslatot. Pusztán a tény, hogy a sokat vitatott kérdés végre parlament elé kerülhetett, mégpedig pontosan és igéret szerint »még ebben a naptári évben«, az maga két kötelességvállalásnak a teljesítése. Még pedig először a nemzettel szemben tett igéret beváltása, amit a miniszterelnök mindjárt kormányra jutásakor határozott igényképpen vállalt, másodszor kegyeleti tényképpen az elhunyt Gömbös Gyulával szemben, aki röviddel halála előtt intézkedett a javaslat elkészítésére nézve, megbizván a Ház elnökét, Sztranyavszky Sándort az előkészítő bizottság megalakításával, amire vonatkozólag csak annyit jelentett ki Darányi Kálmán: nemcsak hogy vállalom, de mint utód magamra nézve minden tekintetben erkölcsi kötelességnek érzem a becsületes végrehajtást. Az igéret ezúttal sem maradt igéret. Az év utolsó ülésén került a törvényhozás elé, hogy a bizottsági tárgyalások köszörükövén megtisztítva, olyan formában kerüljön a parlament elé, hogy azt magáénak fogadhassa és érezhesse minden törvényhozó, aki törvényhozói cselekvését egy szempont szerint irányítja, még pedig amaz erkölcsi törvény parancsa szerint, hogy azzal az ország javát és boldogulását kell szolgálnia. A benyújtás előtt természetesen a pártban is ismertették a javaslatot, de csak nagy általánosságban, vázolva a szempontokat, melyek a 'javaslat készítőit munkájukban irányították és vezették. Felszólalt a belügyminiszteren kivül maga a kormányelnök is, akinek első kérdése volt, amit pártjához intézett: — Van-e a párt tagjai közt olyan, aki nem hive a titkos választójognak, ha van, kérem álljon fel. Senki sem állott fel, jelezve, hogy a "kormány pártjának minden tagja át van hatva a tudattól, hogy Darányi Kálmán a javaslat benyújtásával szinte történelmi feladatot old meg, amikor a magyar politikai életből végre kikapcsolja ezt a kérdést, ami évtizedeken át az örökös viszálykodás és pártoskodás magvát hintette el, a néppel elhitetve, hogy a hatalom gyakorlói félnek a néptől s azért nem merik neki megadni a választói jog titkosságát, mert, ha ezt megadnák, mindjárt megváltozna a nép élete is. Nos, Darányi Kálmán megadta a népnek a jogot, kijelentve, hogy noha maga a titkos választójog egyetlen országban sem oldotta meg a kenyér kérdését, most ez egymagában nem elégséges a nagy és nehéz szociális kérdések megoldásához, de L