Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-01-08 / 2. szám

1938 január 8. PÁPAI HÍRLAP 3 \ ő javaslatain keresztül a kenyeret is biztosí­tani akarja a népnek. A kormány át van hatva a tudattól, hogy a szociális kérdésekkel is szembe kell néznie, megadja a titkos választói jogot, még pedig azért, hogy inagyobb erő­höz és támogatáshoz jusson abban a parla­mentben, amely majd az új törvény alapján ül Össze s amelyről senkisem mondhatja többé, hogy nem a népakarat tiszta megnyil­vánulásából született. Minderre szüksége is lesz a kormánynak, hogy szociálpolitikája megfelelő támaszt kap­hasson abban a parlamentben, amely mást már a titkos választói jog alapján ül majd össze.' A^indezt jó is, szükséges is hangoztatni, azon téves és talán célzatos állítással szemben, mintha a kormány csak kényszerből terjesz­tené be a titkos választói jogot, mert valójá­ban fél a hatásától s ennek a megkötésére rakta tele a javaslatot mindenféle úgyneve­zett »elíensLilyozó« intézkedésekel. Ez az ál­lítás azonban nem állja meg a helyét s leg­feljebb gáncsoskodásnak számíthat a tárgyi­lagosan ítélkező előtt. Megmondta erről a miniszterelnök a maga véleményét, mikor a pártértekezleten ki­jelentette: — Magam is s a párt is — úgymond mindig arra az álláspontra fogunk helyez­kedni, amelyet a magyar nemzet egyetemes szempontjából hasznosnak és üdvösnek fo­gunk találni. Széli József belügyminiszter ugyanilyen irányban tett nyilatkozatot, kije­lentve: — A szavazati jogosultság az 'egyénnek nem személyéből folyó vagy abból szükség­képpen következő joga, hanem igenis a nem­zetnek olyan sajátja, melyet ő az ily joggal felruházott polgárai útján önmaga — szó­val a nemzet javára kiván gyakoroltatni. Mindez kifejezi a kormány álláspontját, melyet minden törvényjavaslatában, így a tit­kos választói javaslatában is képvisel s amely mindenekelőtt a nemzet javát és boldogulását tartja szem előtt, amely szempontnak minden alá van rendelve s amely természetszerűleg feltételül szabja, hogy a kiterjesztett jog ki­terjesztett kötelességvállalást is jelent. Népművelés a vármegyében. A Népművelési Bizottság december hó *|£3-án a vármegyeház kistermében tartotta szo­kásos évi közgyűlését. Dr. Berky Miklós alis­pán, elnök megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bizottság halot­tairól : dr. Lukcsics József prelátus-kanonok, gróf Jankovics Bésán Endre nagybirtokos, Rheé Gyula múzeumigazgató és Fekete Gyula kereskedőről. Emléküket és munkásságukat a Bizottság jegyzőkönyvében örökítette meg, Rhosóczy Rezső népművelési titkár be­számolt a Bizottság 1936—37. évi tevékeny­ségéről. amely szerint a vármegye területén 2279 népművelési előadást, 439 műsoros es­tet és alkalmi ünnepséget, 154 műkedvelői előadást, 17 népművelési hangversenyt, 295 mesedélutánt, 58 tanulmányi kirándulást, 334 rádióelőadást, 7 analfabéta tanfolyamot, 3 alap­ismeretterjesztő, 4 népművelési és közművelt­ségi, 33 művészeti és kedélyképző, 30 férfi jellemképző, 58 nőnevelési, 1 gazdasági, 20 háziipari, 2 idegennyelvű és 10 ügyességi tan­folyamot tartottak. A tevékenységet 581 előadó végezte, akik közül: 61 kat. lelkész, 35 prot. lelkész, 213 tanító, 85 tanítónő, 22 tanár, 5 tanárnő, 26 jegyző, 31 emberorvos, 8 állatorvos, 1 ügy­véd, 6 mérnök. 5 közigazgatási tisztviselő, 1 földbirtokos, 6 gazdatiszt, 1 iparos és 75 egyéb foglalkozású. A Bizottság örömmel vette tudomásul a különösen tartalmilag fejlődő tevékenységet s ezért úgy dr. Berky Miklós alispán, elnök­nek és Rhosóczy Rezső népművelési titkárnak, mint pedig a munkában résztvevő összes elő­adóknak, akik önzetlen és áldozatos munkával járultak hozzá a szép eredményhez, elismeré­sét és köszönetét nyilvánította. Ezután a népművelési titkár előterjesz­tette a Bizottság 1937—38. tanévi munkater­vét. A munkaterv nagy vonalakban ugyanazo­kat a tevékenységeket öleli fel, mint a mult tanévi. Ezeken kivül meg kell említeni a Bizott­ság tevékenységének bekapcsolódását a »Zöld­mező« mozgalomba. A faluünnepek szervezé­sét — amelyek közül egyiket a Bizottság a Szent István ünnepségekkel kapcsolatban Veszprémben óhajtja megrendezni — és a Bizottságnak a Törvényhatósági Dalosbizott­sággal karöltve, szervezés alatt álló gráci ta­nulmányi utat és a gráci hangversenyt. — A munkatervhez elsőnek Szentiványi Károly gyulafirátóti prépost szólt hozzá, aki a tőle megszokott alapossággal vázolta a »Zoklmező« mozgalom rendkívüli gazdasági fontosságát. Előterjesztésének hatása alatt a közgyű­lés elhatározta, hogy a falusi tanítók, jegyzők és lelkészek részére a közeljövőben egy ily irányú tanfolyamot szervez Veszprémben. Nacsády József ig.-tanító felszólalásában az iskolánkivüli népművelési bizottsági tör­vény sürgős megalkotását, a műsoros esték és műkedvelői előadások után fizetendő díjak leszállítását és falusi népházak gyarapítását tette szóvá. A Bizottság úgy határozott, hogy a fenti ügyekben az illetékes minisztériumot fogja felkérni. VÁSÁRLÓKNAK EGY CIM a M SÓBÁLVÁNY. Nem hitte senki, én se hittem, Hogy így fordulhat a sorunk, Hogy abból is lehet valóság, Mit lázálomnak gondolunk, Hogy kettényílt, boszus egekből Ránk törhet poklok iszonya, S mi itt állunk sóvá meredten, Mint Lótnak balga asszonya. Nem hitte senki, én se hittem, Hogy így lesz változatlanul, Hogy zug-hazában kelljen élnünk, Hol nap se süt, csillag se gyul. Hogy máglya lesz a földkerekség És minden, ami szent, elég, És nem harsan fel égi szózat: Elég a borzadály, elégi Elég e szörnyű, hosszú próba, Elég a börtön, a bakó, Elég a titkos aknafúrás — Hogy tűri a Mennybenlakó ?! Elég ez irtó ősvadonból, Hol csattog farkasok foga, S ahol birói széket ülni A gyilkosoknak lett joga! . . . Ki a lét és nemlét határán Magányos árván kiizködöl, Kit testvér-szenvedések árnya Kisértő rémként öldököl, Eszmélj magadra, ó magyar nép, Emeld magasra homlokod, Bár csuful megtiport a balsors, Kétségbeesni nincs okod. Ha minden elveszett a földön, Egy kincsed mégis megmaradt, Mely bonthatatlan, ronthatatlan, Mint volt egy ezredév alatt, Hiába áiság és gonoszság, Ezt elrabolni nem lehet, Mert a történet lelke őrzi E kincset: a becsületet! Légy hát örökre hü magadhoz, Tanuld meg, multad mit jelent! Csak itt keress te mintaképet Nem kell követned idegent! Csak most kell mindnek összefogni, Ki szíve mélyéig magyar, Ki dicstelen jelen helyébe Dicsőséges jövőt akar. S ha minden percben, mit megérünk, Az ősök lelke jár velünk, Ha újra forrni kezd a vérünk, Akkor csodákra ébredünk: A sóbálványból Herkules lesz, Mocsár hidráit szétverő És máglyatüzbő! az igazság Phömx-madárként száll elő! Kóros Endre. GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) U3DONSÁGOK. — Szilveszter és újév. Az óév utolsó estéje, a bánatok feledésének, a reménységek ébredésének ünnepi estéje derűsen és harmo­nikusan telt el az idén. Legtöbben persze csa­ládi körben ünnepeltek, de nagyon sokan ke­resték fel a nyilvános szórakozó helyeket, ahol pezsgő jókedv köszöntötte az óramutatónak éj­féli új — hisszük: — jobb évbe történő át­szökkenését. Társasköreink szintén vidám hangu­lattal köszöntötte az új esztendőt. Adja a magya­rok Istene, hogy az 1938-as év mindenkinek egyenként és mindnyájunknak összesen hozza meg mindazt az üdvöset, szépet és jót, amit elődje, sok más megelőző társával együtt immár majd egy negyedszázad óta számunkra, küzdő vérző és szenvedő magyarok számára meg­hozni, megvalósítani elmulasztott. — Tisztelgés a püspök előtt. Újév napján több tisztelgő küldöttség kereste fel Medgyasszay Vince dunántúli ref. püspököt, aki a küldöttségeket a püspöki székház dísz­termében fogadta. Az evangélikus egyház élén Mihály Sándor egyházmegyei felügyelő, a Pápai Hitelbank nevében dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő, a főiskola és pedig annak mind a a négy tagozata nevében dr. Trócsányi Dezső főiskolai igazgató, s végül a helybeli reformá­tus egyház presbitériuma Ólé Sándor lelki­pásztor'fejezték ki tiszteletüket és ragaszkodá­sukat és jókívánságaikat. Medgyasszay püspök szives és közvetlen szavakkal válaszolt az üd­| vözlésekre, hangsúlyozva a magyar egység gon­dolatának minden máson felülálló fontosságát. — Új törvényszéki tanácselnök. A kor­mányzó az igazságügyminiszter előterjeszté­!• sére Zimay Ödön dr. az itélőbírák és ügyészek I részére megállapított III. fizetési csoport jel­legével felruházott zirci járásbirósági elnököt a veszprémi törvényszékhez tanácselnökké ne­vezte ki. — A tókerti iskola. Veszprémmegye fő­ispánja a tókerti állami elemi iskola gondnok­sági elnökévé Kraft József ny. áll. kép. igazga­tót nevezte ki. — A minisztérium kinevezte az iskola végleges tanszemélyzetét is, áthelyezvén az Örkényi áll. elemi iskolától Grátzer Gyula tanítót, akit az igazgatói teendőkkel is meg­bízott, továbbá Nagy Dezső tanítót a herendi áll. elemi népiskolától. A kinevezettek mind­egyike nős, családos ember, akiknek gyerme­keik lakóhelyen való középiskolai taníttatását kívánta az áthelyezéssel lehetővé tenni a minisz­térium. Remélhető, hogy a tókerti iskolai taní­tást eddig kifogástalanul ellátó Somogyi tanító­nőnek és Somfai tanítónak is módot fog adni a minisztérium, hogy működésüket folytathassák és megszolgált kenyerük lehessen. — A Jókai-kör előadó-ülése. A Jókai-kör januári előadó-ülését január 16-án, vasárnap tartja, amelynek műsorán Trócsányi Zoltán fővárosi író és Krémer Valéria zongoramű­vésznő szerepelnek. — 60 éves szaklap. A Községi Közlöny, mely a falu lakosságának anyagi és szellemi fejlesztéséért küzd, s mely a falu ügyeit vivő jegyzői rendnek hivatalos közlönye, a mostani évvel érte meg fennállásának 60-ik évforduló­ját. Az érdemes lap, melynek jelentős része van a régi rendi közigazgatás átformálásában, s melynek élén ma mint főszerkesztő Koncz Já­nos dr., mint szerkesztők Molnár Béla és Po­gány József dr. állanak, 64 oldalas tartalmas számmal ünnepelte meg a 60 esztendős jubi­leumot.

Next

/
Thumbnails
Contents