Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-11-12 / 46. szám

"71 Kedves vevőim érdekét minden vonatkozásban szem előtt tartva, a következő újításokat határoztam el: 1. Üzletemet exentül egész héten át nyitva tartom, miáltal főként a környékbeli közönség szombaton is eszközölhet cégemnél bevásárlásokat. 2» Amúgy is legjutányosabban számított áraim további leszállításával egyidejűleg bevezettem a szabott árak mindenütt kitűnően bevált rendszerét. Amidőn jelzem, hogy az őszi szezonra összes cikkeimben hatalmas választékot halmoztam fel, kirakataim szives megtekintését kérem. ®%ű. Steineraé Járisi ^Divatüzlet tulajdonosa. odaát. Látom magam előtt, amint a Prágai Magyar Hírlapot az utolsó betűig kiolvasta, amikor már maga olvasni nem tudott, akkor felolvastatta, a rádión csak kizárólag Budapestet hallgatta és akinek a hite olyan volt, hogy a hegyek megrendülhettek volna. És a jó Isten az ő kifürkészhetetlen akaratából úgy rendelte, hogy a nagyapa elmenjen épen négy hónappal azelőtt, amikor Komárom újr? visszatért. Vajon látja-e, tudja-e, érzi-e, hogy mi történt velünk? Vajon felér-e hozzá a lelkesedésnek ez az egekig érő lángja? És azt is be kell látnom, hogy az; egymillió magyar nem a mi érdemünkért ajándékoztaatott nekünk, hanem azért, mert ők maguk voltak hivek, és bennük tovább is magasan lobogott a láng, amely bennünk; itt a csonka országban néha bizony épen csak hogy parázslott. Ez a tanulság mindenesetre örök időkre megmarad a mai naptól, és az Isten újabb alkalmat ad arra, hogy ráébredjünk a kötelességeinkre, amelyeket iparkodjunk sokkal lelkesebben ellátni, mint ahogy azt eddig tettük. Addig, amig nem ráztuk le magunkról ezt a szörnyű tesped'ést és nem ébrednek fel bennünk a régi erények, addig az ilyen ünnepek, mint a mai is, csak ajándékok, nem pedig kiérdemelt járandóságok, és félő, hogy egyszerre csak el is maradnak majd. Az elmúlt napokban, amikor a pusztulás árnya járt közöttünk, mint a nyáj a viharban, úgy verődtünk össze, és akkor végre megszületett az az egység a nemzetben, amely egyedül képes eredmények elérésére. Már magában az az egység óriási eredmény, és remélem, hogy ez az érzés talán most a boldogjság küszöbén meg fog bennünk maradni, nem mint elkoptatott üres szólam, hanem mint

1 lelki szükségesség. Mert miért kellenek egetföldet rázó viharok ehhez, miért nemt elég a józan belátás magában, és mi lesz akkor, ha majd elkésünk ezzel a gyermlekes bűnbánattal és amikor könyörtelenül végig vág rajtunk a történelem hétágú korbácsa... De félre most ezekkel a gondolatokkal. Itt állok az ujjongó tömeg kellős közepén. Mást nem látni már órák óta, mint végeláthatatlan sorokban menetelő katonákat. Minden katona tele van virággal, tele vannak a kocsik is szórva, mintha nem is katonai felszerelést, hanem csak virágot vinnének. Jönnek a csendőrök, pénzügyőrök, egetverő a lelkesedés, jönnek újból a katonák, jönnek a tüzérek, jönnek, jönnek a huszárok, és utánuk jötn a postakocsi. Egylovas kis zöld kocsi, a tetején vadonatúj postaládák tele virággal, a kerekek küllői piros-fehér-zöld díszítéssel, a bakon a postás mellén egy óriási dália. Olyan megragadó volt ez a kép, úgy el tudtam gondolni és úgy át tudtam érezni, hogy mit fognak a túlsó oldalon érezni az emberek, amikor először dobják be a leveleket a magyar postaszekrénybe. Amikor nem kell többé attól tartani, hogy felbontják a leveleket, hanem a szabad Komáromból szabad szó indulhat útra a világ miinden tája felé. És végre jön, távol feltűnik a Kormányzó fehér lovon. Ha lehet, az éljenzés még. egetverőbb, most már nincsen egyetlen ember sem, aki ne a torkaszakadtából neki'pirulva éljenezne, a virágok repülnek az útra, ahol a Kormányzó lovagol, látható meghatódottsággal az arcán. Már elhaladt eljöttem, ha kinyújtom a kezemet, talán meg is érinthettem volna, olyan közel volt hozzám. Az éljenzés, mint a tenger hullámai a parton, úgy seper végig a tömegen, újabb és újabb lökéssel tör fel a szivek mélyéből. Most ér fel a Kormányzó a hidra és pár pillanat múlva átlépi fehér lova a hid közepé

(n a volt magyar határt. A jó Isten adjon erőt a túlsó oldalon lévőknek ennek a nagy boldogságnak az elviselésére, és a magam számára azt kérem, hasson el ez az ujjongás a komáromi temető^ csendjébe, hogy legyen öröm ott is a halottak birodalmában, érintse meg őket is a feltámadás szele. És most zengjen hálaének, mert Komárom elveszett, de megtaláltatott, zengjen hálaének, mert Komárom hazatért. Dr. Konkoly Thege Balázs. Selyemből, szövetbői, goblelnböl rendelésre is készítek retikült és zipp táskát. Győri böröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. A Falu=szövetség felhívása. Magyar Testvérek r u A BEVONULÁSI UNNEPELYEKEiN Komáromban Érsekújváron Rimaszombaton Rozsnyón és Kassán rádióerősítő autók működnek. Hallgassa STANDARD rádióval STANDARD i §ngár műszerésznél Pápa, Kossuth Lajos utca 23. Telefon : 217. A húsz éven ját keresztre feszített és megcsúfolt magyar igazság Róma, Berlin és Varsó baráti támogatásával győzött. Visszakerültek véreink! Vissza Rákóczi és Kossuth földje. Vissza a kifosztott Felvidék földmíves népe, amelynek fiai húsz íévi cseh rágalom és hazugság légkörében, iskolájában és világnézetében nevelkedtek s akik még sohasem látták közelről Szent István földjét! Ezt kell nekik bemutatni ! Mit akarunk?! Azt, hogy a felvidéki magyar és szlovák gazdaifjú testvéreink itt, nálunk •szemtőlszembe ismerjék meg a magyar nemzet igazi történelmét, a falu életét, erényeit, szokásait, hazaszeretetét, munkásságát, áldozatkészségét és testvériességét és összes szépségeit, hogy visszatérve apostolai legyenek az ezeréves szentistváni Magyarországnak. Ezt a gazdaifjúságot, a holnap és jövő embereit lélekben is vissza kell vezetnünk ősi, magyar fajtánkhoz. Magyar Testvérek! Kis- és nagybirtokosok, földmívesek, falu népe! Szivünk egész melegével hívunk mindnyájatokat, mert az ország őserőtől duzzadó többsége és tartálya Ti vagytok! Nektek kell tehát példát adnotok az ország újjáépítésében is azzal, hogy segítségünkre jöttök. Aki megélrti a Faluszövetség hívó szavát és vállal vendégként 1—2 hónapra egy gazdaifjút, aki résztvesz a család minden munkájában épp úgy, mint otthon, az azonnal jelentse be címét: Budapest, V., Báthory-utca 24. sz. alatt Szövetségünknél. Nagy felvilágosító munkát kell végeznünk! Erre az ősz és a tél a legalkalmasabb. Siessetek tehát a jelentkezéssel, hogy hamarosan készen legyünk. Most emberekre és áldozatos cselekedetekre van szsükség, mert a történelmet nem gyávák, hanem a bátrak csinálják. Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség. Felvidéki magyar városok. (I) Húsz évi cseh uralom után ismét magyar lett a Felvidék egy része. A nemzeti hadsereg diadalmas csapatait mindenütt ujjongó lelkesedéssel, virágesővel fogadta a lakosság. Sok száz ismert és ismeretlen nevű község került vissza az anyaország kebelébe, ahol eddig cseh volt a közigazgatás, cseh volt a posta, vasút és az egyéb államfí szervezet. Csak a lelkek mélyén, titokban, minden elnyomással dacolva parázslott, izzott a magyar érzés és a magyar anya, midőn kisgyermekét este ágyába fektette, a bezárt ajtó mögött ezt suttogta fülébe: Hiszek Magyarország feltámadásában! Több mint 12 ezer négyzetkilométerrel és 1,000.000 lakossal biró területtel bővült a megnagyobbodott Magyarország. Ezek között a történelmi városok egész sora. Hiába volt a Nove Zámky, Rosnava-féle elcsehesítés, ezek az ősi helységek magyarok maradtak a két évtizedes elnyomás alatt is, amit a pincékben és más helyeken elásott, megtépetten előkerült háromszínű lobogók bizonyítanak a legékesebben. A visszakerült magyar városok között kétségtelenül a legértékesebb Kassa. Legutóbb állítólag 70.000 lakosa volt, ebből mintegy 15.000 az utóbbi időben elhagyta a várost. A cseh tisztviselők számára egész utcasorokat építettek. A megszállók hatalmas új tűzoltólaktanyát emeltek, valamint egy olyan iparostanonc-iskolát, melynek a berendezésére már nem jutott idejük. A dóm előtt álló szabadságszobrot ledöntötték és helyére Stefanik Jan tábornoknak, a Pozsony mellett repülőgépével lezuhant »hadvezér«-nek emlékműve került. A hatalmas dóm kriptájában nyugvó nagy fejedelem II. Rákóczi Ferenc hamvai immár ismét hazai földben nyugszanak. Komárom. A régi monarchia egyik legnagyobb erőssége. Utóbbi időkben 22.000 lakosa volt. Jókai Mór, a nagy regényíró születéshelye. Vára 60.000 ember befogadására is alkalmas. Érsekújvár. Lakosainak száma körülbelül egyezik Komároméval. A Budapest-MarcheggWien vasútvonalnak egyik fontos állomása. Háború előtti érdekességei közé tartozott, hogy a mindenfelől befutó vonatot a pályaudvaron cigányzene fogadta. Remélhető, hogy ezt a szép szokást most újra fel fogyják! újítani Léva. Lakosainak száma meghaladta a 10.000-et. Jelentékeny iparral. l.osonc. A háború előtt 16.000 körül volt a lakosság száma, de azóta megcsjappant. Kör-