Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.
1938-11-12 / 46. szám
#i «f LOWY JENŐ BÚTORÜZLETE rr G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. 1QM IVUfc ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. nyéke elragadóan szép, így idegenforgalmi szempontból is nagy jövő előtt áll. Munkács. Közel 25.000 ember lakja ezt a Latorca melletti érdekes várost. A magyar történelemben örökké emlékezetessé tette Zrínyi Ilona, aki 3 évig védelmezte várát. Munkács a központja a felvidéki marha- és fakereskedelemnek. A csehek russzin-tannyelvü kereskedelmi iskolát emeltek, ami most természetesen a magyar állam tulajdona lesz. Itt született Munkácsi Mihály, a legkiválóbb magyar festőművész. Ungvár. Ez lett volna a »kárpátalji« főváros, de a bécsi döntőbíróság az igazság jogán nekünk Ítélte. Akkora város, mint Pápa. Környékén sok a rutén. Hatalmas erdőségek veszik körül. Hajlított fabutor-gyára igen nevezetes. Rozsnyó. Egyike a Felvidék legkedvesebb helyeinek. Ősrégi német városokra emlékeztető fekvése, pompás levegője, kedves kirándulóhelyei bizonyára az alföldi és dunántúli magyarságnak a százait fogja nyaranta odavonzani. Beregszász. Ennek még a nevét sem tudták a csehek megváltoztatni, annyira magyar volt. Mintegy 13.000 ember lakta. Borkereskedelme igen jelentékeny volt. Végül Rimaszombat. Tompa Mihály jeles költőnk szülővárosa, kinek szobra a Fő-teret díszíti. (Ha ugyan a csehek le nem! döntötték.) Kicsike, de nagyon intelligens város. ÉLEM A MÁSOK BOLDOGSÁGÁT. Élem a mások boldogságát, A sugarakat elnyelem. Madár dalát, a fák virágát Magamnak megvesztegetem. Nekem nyílik a galagonya, A tücsök nekem muzsikál Tipegő apró topánkában Felém gügyög a gyerekszáj. Élem a gyermek boldogságát, Élem az álmok álmait, A tavasznak az ébredését S az ősznek lombhullásait. Az érett nyárnak lomha titkát, A télnek szüzfehér havát. Miből jóság és szépség árad Felszívja lelkembe magát. Élem a mások boldogságát: Ha csők, ha dal, ha szerelem. A boldogság molekuláját A fűszálban is keresem. Ujjong a lelkem, hogyha látja Pompájában a rózsafát, A sziveknek az ébredését, A legszebb isteni csodát. Élem az ifjúság szent álmát, Élem az álmok álmait, Hogy szent szorongó vágyban égve Valaki vár még, Valakit. Hogy ragyog még csillag az égen Igaz, már nagyon sok lehullt. Elem a mások boldogságát, Az enyém régen megfakult Zsilinszky Margit. Tiz magyar városnak kezdődik most új élete. Amit eddig, két évtizeden keresztül csak titokban tehettek, azt most nyíltan vallhatják. Magyar kultúra, magyar újság és könyv és magyar szellemi élet minden megnyilatkozása immár szabadon, gátlás nélkül indulhat feléjük. Nem kell többé az ablakot becsukniok, ha a magyar rádióban felhangzik a Himnusz fenséges dallama és nekünk sem kell többé útlevél és vizűm, ha meg akarjuk őket látogatni. Üdvözlünk benneteket, felszabadult magyar városok! ÚJDONSÁGOK. — A vármegye díszközgyűlése. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én rendkívüli díszközgyűlésen ünnepelte meg a magyarlakta Felvidék visszacsatolásának örvendetes tényét. A közgyűlést dr. Mesterházy Ferenc főispán nyitotta meg, aki megnyitó szavaiban tömören vázolván a lefolyt eseményeket, a visszacsatolás tényét, mint egy megindult folyamat 'első lépését köszöntötte. Az ünnepi beszédet dr. Tóth Tihamér püspök mondotta. Beszéde elején indítványt terjesztett be Horthy Miklós kormányzónk, valamint Imrédy miniszterelnökünk és a kormány üdvözlésére. Ismert nagy szónoki kvalitásait csillogtatta, fejtette ki ezután beszédében, hogy két eszmény volt, amely hazánk ezeréves fennállását biztosította: a szentistváni világnézet és az áldozatkész hazaszeretet. E két eszmény szolgálata hozta meg a mostani eredményt és egyedül ezek biztosíthatják a dicsőséges magyar jövendőt. — A nagy nap városunkban. A nagy nap, mely történelmi dátummá fog válni, felvidéki véreink felszabadulásának nagy napja: november 5-ike boldog öröm érzését lopta városunk minden lakójának szivébe is. Mindenki várta a harangok megszólalását, amelyek ércnyelve aztán délelőtt 10 órától kezdve minden toronyból hirdette a föltámadás hajnalhasadását s vitte fel égbe milliók hálafohászát a magasságok Istenéhez. A harangok ércszavába pedig elvegyült a templomok felett keringő repülőgépek motorjainak zúgása, hirdetve az erőt, amelyre ama áhítva várt magy és teljes felszabadulás a jövőben táímaszkodhatik. — Az iskolákban a délelőtt folyamán lelkes megemlékezések voltak a nagy nap jelentőségéről. — Csütörtökön, amikor a Felvidék felszabadításának munkája befejeződött, az ország összes iskoláiban a tanítás szünetelt. — A Jókai-kör szezonja. A Jókai-kör igazgató-választmánya mult péntekien Medgyasszay Vince püspök, a kör elnökének vezetésével idei szezonjának előkészítése céljából ülést tartott. Az elnök megnyitójában, melyet a jelenlevők állva hallgattak végig, a sziv mélyéből fakadó költői szép szavakban emlékezett meg felvidéki véreink közeli felszabadulásáról, nemzeti álmaink és törekvéseink megvalósulásának sugaras hajnalhasadásáról. Dr. Horváth Endre főtitkár terjesztette elő ezuítán a most következő szezonra vonatkozó javaslatait, melyekejt az igazgatóválasztmány teljes egészében magáévá tett. E szerint az első előadó-ülést november 20-án, a közgyűléssel kapcsolatban Kölcsey emlékének szentelve tartják meg, ezt követi decemberben egy felvidéki est, januárban Thaly Kálmánnak, a volt pápai diáknak emlékét ülik meg születése 100 éves évfordulója alkalmából. Az előadó-üléseken helyi erőkön kivül számos országos nevii író is közre fog működni. Végül megbízták a főtitkárt az évkönyv kiadásának előkészítésével. — Városunk új rendőrkapitánya. A m. kir. belügyminiszter a pápai rendőrkapitányság vezetőjévé vitéz dr. Simon István rendőrkapitányt nevezte ki. Vitéz Simon rendőrkapitány eddig a kisújszállási rendőrkapitányság vezetője volt. — A magyar zászló. Ismét, szégyeljük Ugyan, de ismét szólanunk kell a magyar zászlóról, a Pápa város annyi házáról hiányzó magyar zászlóról. Nem ám mellékutcákban lakó szegényes kis házakról, jómódú embereknek a város közepén emelkedő bérházairól is hiányzik a nemzeti lobogó, a hazafias érzés e kötelező jelvénye. »Nincs anyag a zászlókészítéshez«, hallottuk ezt a védekezést és gondoltunk azokra a felvidéki szegény falvakra, amelyek a bevonulás ünnepére mindmind elő tudták teremteni a zászlóanyagot é? a zászlót magát is. Meddő beszéd, hogy e nélkül is lehet örülni, lehet hazafiasan érezni. Jön egy idegen, végignéz majd túlnyomólag csupasz épületeinken és megformálja a maga ítéletét erről az örömről és erről a hazafias érzésről! — Az országzászló előtt. A pápai országzászló előtt már pénteken délután is meghatóan szép ünnep folyt le. A főiskola és nőnevelő-intézet növendékei és a kollégiumi „öregdiákok" Medgyasszay Vince püspök vezetésével vonultak fel zászlóik alatt az országzászló elé. A csoportok élén magasra emelt piros-fehér-zöld keretbe foglalt táblák hirdették a visszanyert magyar városoknak nevét Az országzászló előtt nemzeti imánk eléneklése után egy kollégiumi s egy nőnevelő-intézeti növendék koszorút helyezett az emlékműre, amelyre a felette magasban keringő repülőgépről is csokrok hullottak alá. — A város díszközgyűlése. Pápa város képviselőtestülete a magyar Felvidék visszacsatolása alkalmából folyó hó 13-án, vasárnap d. e. 3/ 212 órakor ünnepi közgyűlést tart. — Ünnep a Ranolder-intézetben. A helybeli irgalmasnővérek zárdája belsőséges ünnep keretében ünnepelte f. hó 7-én 25 éves működése és nyugalomba vonulása alkalmából igazgatóját, Wimmer Károly pápai kamarást. Katona Mária Ezüst koszorú címmel költeményt szavalt. A növendékek Hegyi Adéllal a főszerepben nagy sikerrel adták elő Az Isten áldott tenyerén c. alkalmi színdarabot. Volt több igen szép ének- és táncszám, valamint élőkép is. A műsor befejeztével dr. Engelhardt Ferenc egyházmegyei főtanfelügyelő tolmácsolta az ünnepeltnek a megyéspüspök üdvözlését és elismerését hosszú, eredményes, egyedül az intézetnek szentelt munkásságáért. — Járásbíróságunk hazafias megemlékezése. A pápai kir. járásbíróság bírái, tisztviselői és egész személyzete bensőséges érzéssel emlékeztek meg f. hó 8-án a jtörténelmi eseményekről. Dr. Hegedűs László, a kir. jájárásbiróság elnöke mindnyájuk nevében hálát adott a Mindenható Istennek azért, hogy végre megkezdődött a trianoni határok széttörése, de egyben arra is kérte a magyarok Istenét, hogy ne kelljen a most kijelölt határokkal megelégedni, hanem minél előbb kapja vissza az ország nemcsak a még idegenben maradt magyar területeket, hanem a régi ezeréves határokat is. Mély hálával és szeretettel emlékezett meg Horthy Miklós kormányzóról, Imrédy, Kánya és gróf Teleky miniszterekről, akiknek egyénisége és hatalmas munkája tette lehetővé a mai eredményeket, végül a baráti nemzetek nagy vezetőiről is. Befejezésül figyelmeztetett arra, hogy ezután minden magyarnak kettőzött munkával kell dolgoznia a haza érdekében és felvirágoztatásán. Ezt megfogadva közösen imádkozzák el a Magyar Hiszekegyet. Végül a Magyar a Magyarért akcióra akcióra felajánlották december havi fizetésüknek a birák a 2o/ 0-át, a többi tisztviselők és alkalmazottak pedig 1 o/o-át. — Zászló-staféta Komáromba. Derék pápai sportifjaink stafétafutással fogják elvinni Pápa város zászlóját a felszabadított Komárom városának. A 87 kilométeres úton 87 futó viszi — egy kilométer után egymásnak átadva — a nemzeti zászlót. A lelkes szellemű hazafias staféta-futásra a komáromi katonai parancsnokság engedélyének megérkezése után fog sor kerülni. — A kassai bevonulás. A kassai bevonulás nemzeti történelmünkben korszakalkotó jelentőségű nagy tényét ma, pénteken 11 órától kezdve az összes harangok zengése köszöntötte Pápán is. Az üzletek 11 órától 12-ig zárva voltak, hivatalokban, iskolákban, gyárakban, műhelyekben szünetelt a munka és minden pápai is ott volt gondolatban Kassán, ahova a magyar honvédcsapatok húsz évi távollét után újra bevonultak.