Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-11-12 / 46. szám

w MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: D

R. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ha volt, aki kételkedett, aminthogy a történelmet és a tényleges helyzetet ismerő magyar ember alig volt ilyen, ha volt, aki a tájékozatlan külföldiek között talán kétségbevonta azt, hogy a Kárpátalja népe hova akar tartozni, hogyan érez, hogyan gondolkodik, az, végighallgatván azt, ami csütörtök délután Munkácson és Ungvárott lefolyt, alaposan megváltoztathatta eddigi vélekedését. Nem távollevő, csak érzelmében odatartozó magyarok lelkes tömegei, de a közvetlenül érdekeltek hatalmasan, mennydörgve zengő kórusa kiáltotta itt világgá és nemcsak magyar, de ruszin nyelven is a gátolhatatlanul, ellenállhatatlanul beteljesítendő kiáltást : Közös magyar-lengyel határt! Közös magyar-lengyel határt. Aki hallotta a magyar és ruszin nyelven szónokló görög-katolikus papot, majd pedig az előtt ruszin, utóbb magyar nyelven beszélő ruszin nemzeti tanácstagot, aki hallotta a magyarbarát érzelmek elemi erővel történő kirobbanását tíz meg húszezer ruszin-magyar kebeléből, annak át kellett érezni két egymásra utalt nép szívedobbanását és az óra komolyságát, mely sürgetve követeli e két nép kívánságainak beteljesedését. Vér és könny jelezte a csehek kárpátaljai garázdálkodásának útját, vér és könny patakzik még ma is a csehek prédájául maradt kárpátaljai falvakban, de vér- és könnyáztatta talajból szokott magasba szökkenni a szabadság fája! A magyar honvédek munkácsi és ungvári fogadtatása, a magyarok és ruszinok együttérző, magasba törő lelkesedése és elszánt tettrekészsége biztosítéka annak, hogy Kárpátalja szabadsága városainak, Ungvárnak és Munkácsnak szabadságát követőleg minél hamarabb ismét megszületik. Történelmi napok. (y.) A húsz év óta megszállt Csallóközt a magyar honvédség foglalta el, Rozsnyó, Érsekújvár újra a miénk és Révkomárom városába vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a legendás fehér lovon vonult be a felvirágozott honvédsereg élén. Úgy tűnik ez fel, mint egy álom, vagy mint egy látomás, amelyet túlfűtött képzeletünk festett ki húsz esztendő keserves reménytelensége, kilátástalansága és nyomorúsága idején. De ime az álomból valóság lett, a látomás megelevenedett: a történelmi igazságszolgáltatás mindent elsöprő ereje végre nekünk juttatta a Felvidék legmagyarabb részét. A magyar igazság megindult a feltámadás útján... Ma még talán fel sem tudjuk mérni ennek a váratlanul bekövetkezett történelmi fordulatnak nagy jelentőségét és várható kihatásait. Hiszen természetes, hogy kimondhatatlan örömet jelent számunkra több mint egy millió magyar testvérünk visszatérése az anyaországhoz s ugyancsak nagy nyereséget jelent az is, hogy több mint 12.000 négyzetkilométerrel, mégpedig igen értékes területtel gyarapodott a csonkaország területe. De ezen túlmenőleg még sokkal többet jelent számunkra a Felvidék magyarlakta részeinek felszabadítása. Jelenti a Trianonban reánk rakott bilincsek megsemmisülését és azt is, hogy a bécsi döntőbírósági ítélettel a nemzetközi politikai közvélemény végre hivatalosan is elismerte azt, hogy Magyarországgal súlyos igazságtalanság történt, amelynek jóvátétele nemcsak ennek az országnak, de egész Európának fontos érdeke. Kétségtelen, hogy a Felvidék felszabadításával jelentősen emelkedni fog Magyarország külpolitikai súlya és tekintélye is, annyival is inkább, mivel Csehszlovákia megkisebbedésével szétszakadt az a vasgyürü, amely kisantant néven fogta össze a csonkaország trianoni határait. Talán nem is véletlen, hogy épen ebben az évben, Szent István esztendejében érhettük meg a nagy csoda beteljesülését. Amiként vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a képviselőház első őszi ülésnapján az új területek visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat benyújtásánál oly szépen kifejtette: Szent István áldott jobbja ismét csodát müveit: amit né. hány hónappal ezelőtt még senki sem mert volna remélni, az bekövetkezett. A magyar diplomácia békés eszközeivel, minden véráldozat nélkül kaptuk vissza a tőlünk Trianonban elszakított területek egy jelentős részét. Ezekben a történelmi napokban a magyar nemzet nagy hálával fordul azon európai nagyhatalmak felé, amelyeknek baráti támogatása és Magyarország iránt tanúsított rokonszenve tette lehetővé az eseményeknek reánk nézve kedvező alakulását. Elsősorban Olaszország és Németország adták tanújelét ezekben a hetekben annak, hogy valóban őszinte barátai a magyar nemzetnek és minden eszközzel igyekeznek a magyarság megerősödését előmozdítani. De hálára kötelezte nemzetünket a húsz év előtt újjászületett Lengyelország is, amely régi évszázados történelmi hagyományaihoz híven, bátor határozottsággal állott ki a magyar igazság mellé és még! ma is^ amikor már elhangzott a döntőbíróság ítélete, még mindig követeli a közös magyar— lengyel határ megvalósítását. De soha el nem muló hála illeti meg a nemzet részéről vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt és a vezetése alatt álló kormány minden tagját is, elsősorban természetesen Kánya Kálmán külügyminisztert és gróf Teleki Pál kultuszminisztert, akik tudvalevőleg a Felvidék érdekében folyó nemzetközi tárgyalásokat vezették magyar részről. A mögöttünk levő idegtépő hetekben, amikor percről-percre változott a világpolitikai helyzet és amikor nem lehetett tudni biztosan, hogy mit hoz az elkövetkező óra, felmérhetetlenül súlyos felelősség nehezedett a miniszterelnökre és a kormányra s hálával és elismeréssel kell megállapítanunk, hogy — amint az eredmények mutatják — a kormány határozott, de céltudatos, mindig a helyzet magaslatán álló külpolitikai vonalvezetése meghozta a nemzet számára a legnagyobb eredményt. De megkülönböztetett hódolat, rajongó szeretet és mélységes hála veszi körül ezekben a napokban az ország első emberét: vitéz nagybányai Horthy Miklóst, aki egykor a forradalmak után a trianoni romokból újjáépítette az országot és most országgyarapító lett, hiszen az ő páratlan bölcsesége és atyai gondoskodása irányította a magyar történelemnek talán legnehezebb két évtizedén keresztül ezt a sokat szenvedett nemzetet a mostani örömünnepig és az ő bölcs kormányzása mellett fogja a csonkaország népe immár a felszabadított területek magyarságával együtt a nemzet új és boldogabb korszakát előkészíteni. Az országzászló előtt Vitéz Karcsay Béla ünnepi beszéde. Mult vasárnap, folyó hó 6-án impozáns méretű és felemelő hatású ünnep foly le a pápai Országzászló előtt. A Felvidék visszacsatolásának örömünnepe volt ez, amelyen az árboccsúcsra felhúzott országzászló jelképezte Nagy-Magyarország feltámadásának első életnyilvánulását. Az ünnep, amelyen nemcsak az Erzsébetliget bejáratát, de a betorkoló Győri-utat és Török Bálint utcát is ellepő, legalább 5000 főnyi közönség vett részt, a Frontharcos Szövetség zenekarának Himnuszával vette kezdetét. Ezután dr. Uzonyi Kálmán v. tanácsos, a komáromi bevonuláson távollevő polgármester helyetteseként üdvözölte a megjelenteket és felolvasta az Országzászló Nagybizottság parancsát, mely elrendelte, hogy a magyarlakta Felvidék visszacsatolásának ünnepi hetében az országzászló felhuzassék, utána pedig ismét félárbocra bocsáttassék. Vitéz Karcsay Béla ny. ezredes, az ünnep vezérszónokáank poétikus bevezető szavai jután árboccsúcsra futott fel a zászló, amit a közönség lelkes éljenzéssel köszöntött. Karcsay Béla ezután történelmileg megalapozott és a jelen külpolitikai viszonyokat is biztos szemmel látó és magyar szívvel átérző beszédben rajzolta meg azokat az eseményeket, amelyjek a ma ünnepelt eredményekhez vezettek. Majd a jövő távlatába betekintve, így folytatta: Nem tekinthetjük azonban a bécsi döntést egy pillanatig sem másnak, mint a magyarlakta területek kérdése ideiglenes megoldásának, de tiltakozunk még annak a gondolatnak a felvetése ellen is, hogy ez a magyar kérdés elintézése és a magyar igények végleges kielégítése Csehszlovákiával szemben és hogy a most folyamatban levő határmegállapítás más legyen, mint a kezdés sima megoldásához szükséges ideiglenes demarkációs vonal, amely azonban soha nem lehet végleges határ. Ezt a müncheni egyezménybe belema.asgi émmumm ilQSIII JllflBBIB irmon •••••••• • •••••n •••••••• •••••••• •••••••• •••••••a •••••••• •••••••• S

I19IIDH ••••••a •••••••• IDIUaiRR •••••••• •IIII1I1 •••••••• ••••••ni •••••••• ••••••ifi •••••••• •••••••• •••••••• •••••••a •••••••• •••••••• IIBR1BKD •••••••• • ••••UH •••••••• {••••••• •••••••• E helyen közöltük már, hogy november 1-től kezdve ^zabolt áron árusítunk. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nb. vásárló közönség felismerte szabott áraink azon előnyét, hogy ezután gyorsabban és olcsóbban tudja vásárlásait lebonyolítani. Kérjük a nagyközönséget, kisérje tovább is figyelemmel a szabott árakat népszerűsítő törekvéseinket és tiszteljen meg továbbra is gyakori látogatásával. Iff. Stern Lipót 55 éve elismert kézimunka és divatáru üzlete. Telefon: 17-03.