Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.
1938-07-23 / 30. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DK. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tiz év előtt, valójában formailag csak tíz év előtt — kezdődött meg az a barátság, amely azóta a tűzpróbán is keresztül menve most újabb megpecsételést nyert miniszterelnökünk római látogatása által. Azért mondottuk fentebb, hogy csak formailag tíz éves e barátság, mert hisz a messzebb mult emlékeit nem idézvén, már a világháború vége óta észrevehetők voltak a rokonszenvnek azok a jelei, melyek később formálisan megkötött baráti szövetséggé alakultak ki. A tüzpróba, amelyre céloztunk, az abesszin háború válságos ideje volt, amikor a magyar nemzet a maga súlyos helyzete és a fenyegető veszélyek ellenére olyan hűséggel állott meg Itália mellett, aminőre alig találni példát. Az azóta lejátszódott világesemények nem gyöngítették, sőt erősíteni vannak hivatva ezt a barátságot. Olaszország azóta új barátot szerzett, ámde az a barátsági szerződés, melyet az Adria túlsó felén lévő szomszédjával, Szerbiával kötött, a mi szempontunkból csak örvendetesnek mondható. Nem aggályos ez gazdasági szempontból nézve sem. Kivitelünk Olaszország felé azóta sem csökkent. De túl mindennapi anyagi érdeken, úgy érezzük, hogy ha egy jóbarátunk kibékül egy olyan szomszédunkkal, akivel nekünk is érdekünkben áll jó barátságban lenni, az számunkra az ide vezető utat lényegesen megkönnyítheti. Ezt az utat nekünk magunknak kellett volna persze megtalálunk. Közvetlenül a veszített háború után, előbb, sem mint a ma körülfogó abroncs szorosabbra kovácsolódott volna, kellett volna ezen az úton elindulnunk s keresni a megértést a volt ellenségek közül azzal, aki egyedül volt becsületes ellenségünk, aki viszonylag még a legkevesebbet kapott meg a tulajdonképeni magyar területből. Nem mintha nekünk Zenta, Zombor, Szabadka, meg a képtelen baranyai háromszög, nem éppen annyira fájna, mint bármely más magyarlakta vidék, de mert a sors változásai közepette inkább gondolhattunk volna ezeknek békés úton való visszanyerésére, mint az igazán csak konc gyanánt jutottak újból leendő visszacsatolására. Amit 1925—26-ig elmulasztottunk s amire 1926ban hiába tettünk kísérletet, az most — szemmel láthatólag meglazulván a körülöttünk lévő államokat egymáshoz fűző kapcsolatok és felgyülekezvén bizonyos érdekellentéteik is — talán sikerülhet. Ha igen, akkor ez is egy lépéssel tovább visz bennünket a magyar igazság kivívásában. A háborút ezután nem előzi meg hadüzenet, hanem felsorakoznak a repülőgépek ezernyi tömegei, a félelmetes bombavető kolosszusok, a villámgyors felderítőgépek s végeláthatatlan sorokban a napot is elhomályosító tömegben felfejlődnek az eliten az ország ellen, mely rövidesen ellenség lesz, de abban a pillanatban még mit sem sejtő, békés életet élő földdarab. S amikor a lecsapódó első gázbombák nyomán embertömegek pusztulnak el, mint az őszi dérre a legyek, s amikor a gyújtóbombák lecsapódására fellobbannak a megsemmisítő lángnyelvek s amikor kártyavárként omlanak össze gyárak, telepek, amikor tönkremennek az utak, vasutak és vízvezetékek s amikor a szükséges védekezés megvalósítása érdekében elrendelendő mozgósítás keresztülvitele már nemcsak morálisan, hanem technikailag is keresztülvihetetlenné válik, akkor beköszönt a hadüzenet. Amikor tehát az egyik fél már porbasujtottan, védekezésre képtelenül hever, akkor jelenti be a másik a háborút. így lesz ezután! Ezt mondják azok, akiknek a dolgok ilyen kialakításában döntő szerepük lesz. Ha pedig így lesz, akkor minden országnak elsőrendű kötelessége légi erejét úgy kifejleszteni, hogy a hadüzenetet megelőző légi megrohanást keresztül is vihesse, vagv védekezés esetén légi hadseregével útját állhassa az ellenséges repülőgépek beözönlésének. Ezt a fejlesztő munkát egyes országok sürgősen el is végzik. A német hadsereg Ausztriába való bevonulásakor még alig lépték át a német-osztrák határt, amikor száz és száz kilométerrel előtte már megjelentek Bécs felett a német repülőgépek százai Amikor Anglia elhatározta fegyverkezését^ elsősorban légi erejének kiépítését kezdte meg s alig pár hete, hogy az angol kormányférfiak önérzetes hangon bejelentették: Anglia légi hadereje legnagyobb az egész világon! Amikor Franco csapatai győzelmesen haladtak Barcelona és a Földközitenger felé, akkor egyszerre megsokasodtak a szembenálló vöröscsapatok repülőgépei és Franco offenzívája — távol Barcelonától — megállt- Amikor Csehszlovákia felett borússá vált az ég, egyszerre ezrével indultak el Szovjetoroszországból a repülőgépek a Felvidék felé, hogy útját 'állják a légi megrohanásnak. További részletek ismertetése nélkül is nyugodtan leszögezhetjük a közismert tényt: őrülten fegyverkező világ elsősorban repülőgépeket gyárt s ma már több repülőgép készül naponta, mint autó. Pedig az autó nemcsak egyik legfontosabb eszköze a hadseregnek, hanem a béke napjainak is. S Magyarország mintha a megelégedett béke gondtalan szigete lenne, ahol nem készülnek légitámadásra és nem gondolnak a légi megrohanás elleni védekezésre. Semmi, de semmi nyoma sincsen a nagyvonalú légi erő kiépítésének. Igaz, hogy az utóbbi időben rengeteg beszéd és előadás hangzott el a szükséges fegyverkezésről, de ebből egyetlen repülőgép sem született meg. Pedig ha minden egyes beszéd és előadás egy-egy repülőgépet termelt volna ki, akkor ma már olyan légi haderőnk lenne, hogy még ördögi ellenségeink százmilliós tömegétől sem kellene tartanunk. Nem beszéd kell tehát, hanem cselekedet. Az állam serkentésére és terheinek csökkentésére is meg kellene indulnia a társadalom komoly és nagyvonalú megmozdulásának s a csonkaország városainak legalább 100, megyéinek 250, egyesületeinek és testületeinek 150 repülőgépet kellene építtetnie, hogy ez a félezer repülőgép alapja lehessen az ország 1 megvédésének és jövő céljai megvalósításának. A Balaton dicsérete. A Magyarországon járó külföldiek ajkáról gyakran hangzik el a megállapítás, hogy mi magyarok voltaképpen nem is tudjuk, mennyi értéket, szépséget tartogat számunkra még csonka országunk is. Ha nagy altalánosságban nem is helytálló ez a megállapítás, sajnos el kell ismernünk, hogy közönségünk igen tekintélyes része nem ismeri és nem értékeli úgy hazánk természeti szépségeit, mint ahogy azok azt megérdemelnék. Itt van például a Balaton. Európa egyik legnagyobb, legszebb tava, egyik oldalán gyönyörű dombvidékkel, másik oldalán nagyszerű síksággal határolva, természeti ritkaság, idegenforgalmi kincs, páratlan gyógytényező, nagyszerű sportlehetőségek egész sorozatának helyszíne és mégis, belföldi vendégforgalma még mindig nem egészen kielégítő. Ha akármelyik más nyugati állam kincse lenne a Balaton, világhírre emelkednék s mind a külföldi, mind a hazai közönség tömegeinek leglátogatottabb fürdőhelye volna. Az utóbbi években igen örvendetes fejlődésnek indult a Balaton s ez nemcsak az ügyes propagandának köszönhető, hanem főképpen annak az igen céltudatos munkának, amellyel a balatoni fürdőhelyeket fejlesztették, modernizálták. Az eredmény nem is maradt el: Va Balaton vendégforgalma évrőlévre növekedett, ami természetes is, mert hiszen minden elfogulatlan bírálat csak azt állapíthatja meg, hogy balatoni fürdőhelyeink PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: J878-ban. Távbeszélői Igazgató 83. Üzlethelyiség: 29. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1938 július hó 1-én megnyitotta XXIII~IK ÉVTÁRSULATI GYLETET háro m és öt évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A belétek havi részletekben Is fizethetők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3°/ 0ka l meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. 8 W
