Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-28 / 22. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Családvédelem, (B. É.) A páratlan gyorsasággal lezaj­lott kormány változás után az egész magyar életet átölelő hatalmas programmot adott a képviselőházban Imrédy Béla, az új minisz­terelnök. Ez a programm egy útmutató össze­foglalás a magyar élet mai és holnapi fel­adatairól s e feladatok élén a hadseregszer­vezés mellett a szociális problémák megol­dása áll. Imrédy Béla miniszterelnök külön ki­<emelte azokat a teendőket, amelyek a kor­mányzatra várnak a család helyzetének meg­javításában. Palástolatlan őszinteséggel mu­tatott rá arra, hogy nem szabad és nem lehet szemet hunyni a család mai betegsége felett. Az egykére és az egysére utalt a miniszter­elnök, arra a szomorú és veszedelmes jelen­ségre, hogy a gyermekáldás már nemcsak az intelligencia, de a nagy néptömegek körében is aggasztóan csökken. Az egész nemzeti köz­vélemény helyesléssel fogadta a miniszter­<elnöknek azt a kijelentését, hogy e végtelen veszélyeket rejtő jelenséggel szemben esetleg drasztikus eszközökkel kell harcolni. A kor­mány éppen ezért intézményesen akar ezzel a kérdéssel foglalkozni s a megoldásban első helyen áll az örökösödésnek bizonyos vonat­kozásokban való új rendezése. Köztudomású ugyanis a magyar nép földszeretete, amire az egyke is visszavezethető. A magyar gazda ir­tózik attól a gondolattól, hogy földje sz ét­apró zódjék és kicsússzék lába alól a nagy család révén. Az örökösödés új alapokra való fektetése alkalmas lesz arra, hogy egalizálja azokat a vélt előnyöket, amelyeket a Jcis csa­láddal, az egykével akar némely vidék gazda­népe elérni. Ezzel egyidejűleg azonban szükség van arra is, hogy az állam gondoskodó szeretete segítse a nagy családú magyarokat. Intézmé­nyesen biztosítani kell a gyermeknevelés le­hetőségét, csökkenteni kell a családapák gond­jait, éppen ezért a mai magyar család beteg­ségének gyógyításánál nélkülözhetetlen felté­tel a családvédelmi gondolat erőteljes kidom­borítása az adózás terén. Az adókulcsokat a gyermekek száma szerint kell szabályozni, il­letve az eddiginél jelentősebb kedvezménye­ket kell adni a sokgyermekes családoknak. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a magyar népegészségügy fokozottabb szolgálata is. Kétségtelen, hogy a nemzet életére nézve szinte megmérhetetlen fontosság az, hogy mi­lyen egészségesek vagyunk. Az Imrédy Béla­kormány programmja távolról sem akarja az élettárs kiválasztásának szabadságát korlá­tozni, de a problémát, a tapasztalati tények határozott útmutatása szerint mégis kedvező és megnyugtató megoldás felé kell vinni s a miniszterelnök bejelentette, hogy rendszere­síteni fogja a házasság előtti orvosi tanács­adás intézményét és azt fokozatosan köte­lezővé fogják tenni. A családvédelem, amely természetszerű­leg egyben a leghatékonyabb nemzetvédelem is, csak akkor lehet valóban hatásos és ered­ményes, ha a termelés minden vonalán igaz­ságos és méltányos szociálpolitikát folytatunk. Elkerülhetetlen szükség tehát, a miniszter­elnök és minden józan magyar ember szerint is, termelésünk fokozása nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontból is és ezen túlme­nőleg a termelt javaknak megfelelő szétosz­tása. Tudomásul kell vennünk, hogy nemzeti jövedelmünk a trianoni országban csekély. Szegény ország vagyunk, azoknak tehát, akik­nek jó sorsuk gondtalan életet biztosított, elsőrendű kötelességük, hogy képességeiket a termelés fokozására fodítsák, másfelől pe- j dig, hogy áldozatkészséggel, ^életmódjuk egy- j szerűségével vagy egyszerűsítésével anyagi­lag és erkölcsileg egyaránt elősegítsék a szo­ciális feszültség enyhülését. Egyszerűséget hirdetett a kormányéinök, de egyben hang­súlyozta is, nem akarja, »hogy mindenki ha­mut szórjon a fejére és szőrcsuhában jár­jon«. A gazdasági élet a hirtelen változáso­két nem bírja ki, ezért azt a felszólítást in­tézem mindenkihez — mondotta Imrédy Béla kormányelnök —, hogy életmódjának az or­szág viszonyaihoz való alkalmazásában csak fokozatosan járjon el és amit megtakarít,, azt elsősorban arra fordítsa, hogy a nem­zeti szociális célok előmozdítását szolgálja. A kormány e tekintetben is jó példával akar előljárni és bejelentette, hogy a most küszöbön álló rendkívüli alkalmaktól elte­kintve, minden cicomától, sallangtól és ün­nepségtől tartózkodni akar. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot a miniszterelnöki programnak az a része is, amely a földbérlőszövetkezetek alakításával foglalkozott. Általában -ez a program szerves kiegé­szítője, folytatása azoknak a nagy nemzeti irányú elképzeléseknek, amelyeknek tekinté­lyes részét Darányi Kálmán kormányzata va­lósította meg. A népgondozó nemzeti politika alapja a mezőgazdaság terén a földkérdés. Éppen ezért gyorsítja meg Imrédy Béla föld­birtokpolitikánk ütemét. E célra a legalkal­masabbnak látszik a földbérlőszövetkezetek alakítása s a tények azt mutatják már eddig is, hogy ezen az úton lehet a legjobb és leg­több eredményt elérni. Nagy és hatalmas program. Bizakodó, lelkes örömmel várja és segíti valóraváltá­sát az egész nemzet. Városi közgyűlés. — 1938 május 24. — Pápa város képviselőtestülete e hó 24-én, kedden délután 3 órakor rendes-, ezt követőleg pedig rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyű­lésen Hamuth János polgármester elnökölt. A napirend tárgya a város' háztartásának, üzemeinek és különféle alapjainak 1937. évi zárószámadásainak tárgyalása volt. Schlosser Ernő számvevőségi főtanácsos felolvasta a pénz­ügyi bizottságnak e tárgyban beterjesztett, Kar­lovitz Adolf elnök és dr. Hoffner Sándor elő­adó által aláirt érdekes jelentését. A jelentést, illetve a zárószámadást nem követte vita; a képviselőtestület a beterjesztett zárószámadást úgy általánosságban, mint részleteiben módo­sítás nélkül egyhangúlag elfogadta, s a felelős számadóknak —• a szokásos óvások fenntartása mellett — a felmentvényt megadta. Áttérve a rendkívüli közgyűlésre, dr. Her­mann László városi főjegyző felolvasta a pol­gármester elnöki bejelentéseit, mely több kép­viselőtestületi határozatnak felsőbb hatóságok által történt jóváhagyását tartalmazta. A tárgy­sorozat első pontjaként a képviselőtestület egy­hangúlag megszavazta a pápai lovassági gya­korlótér bérleti szerződésének meghosszabbítá­sát, illetőleg a városnak a bérösszeghez való 405 pengős hozzájárulását folyó évi október hó 1-től 1939. évi október hó 31-ig terjedő egy esztendőre. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a lovassági laktanya parancsnok­ságának kérelmét támogató polgármesteri javas­latot, amellyel a laktanya 1937. évi viztúlfo­gyasztása után kirótt 289 pengő 20 fillér viz- j díjat törölték. Ezután dr. Tomor Dezső v. aljegyző fel- j olvasta a piaci árusítás újonnan készített mo- j dern szabályrendeletéről szóló polgármesteri ja­vaslatot. Szalay Lajos annak az aggályának adott kifejezést, hogy a szabályrendelet több magánpontja a vásári forgalom bénítója lehet. A képviselőtestület a polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadta. A polgármester javaslatot • nyújtott be vá­rosi mérnöki állás szervezésére. A képviselő­testület egyhangú határozata alapján 1939 jan. elsejével egy X fizetési osztályba sorozott városi mérnöki állást szerveznek, s az állással járó külön munkaátalányt évi 210 pengőben állapít­ják meg. Egyben felveszik az állás illetményeit az 1939. évi pótköltségvetésbe. A képviselő­testület tudomásul veszi a polgármester jelen­tését, mely szerint hat heti szabadságát tetszés szerinti időben, egyszerre vagy részletekben vehesse igénybe. A képviselőtestület dr. Ley János városi közig, gyakornoknak orvosi bizonyítványa alap­ján három havi betegszabadságot szavaz meg szanatóriumi kezelés céljaira. A gróf Esterházy Tamás-féle pápai strandfürdőüzem rt. kérelmére 100 pengő évi vizdíjátalányt állapít meg a köz­gyűlés. Beöthy Ákos és társát a néhai dr. Jerfy József pápai főszolgabíró által a várostól bérelt lakás bérletéből a polgármester javaslatára ki­engedi a képviselőtestület. Nagyobb vita volt a Gráf Samu nyugal­mazott javadalmi hivatali pénztári tiszt ügyében a közigazgatási bizottsághoz benyújtott panasz körül. A polgármester a képviselőtestület utó­lagos jóváhagyását kérte a vármegyei törvény­hatósági bizottság közgyűlésének véghatározata ellen benyújtott panaszához. (A kisgyűlés ugyanis feloldotta a képviselőtestület határozatát, amely szerint Gráf Samu csak 1928—38. évi szolgálata után kapjon nyugdíjat, míg az 1914-től 1928-ig terjedő városi szolgálata után csak kegydíjat kap­jon, s a kisgyűlés utasította a várost, hogy újabb határozatot hozzon.) Vitéz Karcsay Béla, dr. Csar­masz Ferenc és Hajnóczky Ferenc a felhatal­mazás megadása ellen szólaltak föl, azt a véle­ményt hangoztatva, hogy a városnak nemcsak jogilag, de erkölcsileg és méltányossági szem­pontból is kötelességei vannak a nyugalmazott pénztári tiszttel szemben. Dr. Csoknyay János főügyész jogi véleményadása után a képviselő­testület 21 szavazattal 3 ellenében nem adta meg a polgármesternek az utólagos felhatal­mazást a panasznak a Közig. Bírósághoz való beadásához. A képviselőtestület Gráf Samu visszatartott jutalékösszegének kiutalását a pol­gármesteri javaslatára elhatározta. Nemes Lajos városi kezelő kért beteg­szabadságát nem hosszabbítja meg a képviselő­testület. Ellenben a városi tiszti orvos véle­ménye alapján — mely munkaképtelenségét iga­pünkösdre „Ideál" cipőházból Kossuth L. utca 16. Országos hirü bonyhádi, Schiffer és Pátria cipő­újdonságok megérkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents