Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-28 / 22. szám

51 év Óta s zázezrek dicsérik Kopstein bútorok 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált be­rendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek I Kopstein foutorház, Pápa zolja — június 1-i hatállyal a polgármester javaslatára a képviselőtestület nyugdíjazza. A villanytelepi alkalmazottak 1937. évre szóló jutalomdíját fél havi fizetésükben állapította meg. Egyhangúlag fogadott el a képviselőtestü­let két polgármesteri javaslatot a Boldogasszony­uti városi ház egyes lakásainak szükséglaká­sokká való átalakítása, valamint Biedermann Tóbiás építkezése tárgyában. A tárgysorozat két illetőségi ügy tárgyalása fejezte be. A tárgysorozat lezajlása után Hajnóczky Ferenc interpellált a felsővárosi temető kerítése és a Felsőhosszú-utca jókarbahelyezés ügyé­ben. Interpellált továbbá dr. Pápai Lajos vá­rosi állatorvos, közvágóhidi igazgató állatorvosi magánpraxisa, valamint a Dunántúli Hússertés­kiviteli Rt -nál betöltött tisztsége és üzleti tevé­kenysége tárgyában. A polgármester kijelen­tette, hogy a vizsgálatot el fogja rendelni. A közgyűlés fél 6 órakor ért véget. HEGEDŰ. — Birkás Laci cigányprímás emlékére. — Bármiféle hangszer muzsikája zendül Andalogva, fürgén, Hej, a magyar nóta bűvölően szebb a Cigány hegedűjén! Boldogság és bánat, remegő remények Szunnyadoznak benne; Oly különös hangszer, mintha zengő-bongó Emberi szív lenne. Szürke felhőfüggöny fátyolozta szívem: Csüggedés, a bánat, S szellőként sodorta, szórta szét varázsa Bűvös muzsikádnak; S mikor égő szívvel, égő szerelemmel Merengtem e rózsán, A hegedűd kísért egy lány ablakához Boldog éji órán. A hegedű hallgat, szótalan az ajkad És a szived néma, S csöndben, elborongva belesír egy nóta A szívembe néha; Mintha szived álma, bucsúzása szállna Muzsikában, dalban, Mikor hegedűdön négy remegő húrból Egy-egy ketté pattan. Pápai tóí§ Géza. Úri, női=divat, fürdőruhák, fürdőcipők, kesztyűk, harisnyák, férfikalapok, sapkák olcsón csak RAIDL divatcsarnokában PÁPA, Kossuth Lajos utca 6. szám. — Telefon: 174. sz. ÚJDONSÁGOK. —- Hősök emlékünnepe. Az alsóvárosi temetőben a hősök sírjánál folyó évi május hó 29-én d. u. 3 órakor a város vezetősége haza­fias emlékünnepet rendez. Részünkről is felkér­jük a város hazafias közönségét, hogy a kegye­letes ünnepélyen minél nagyobb számban ve­gyen részt. — A református főiskola emléknapja. A református főiskola mult szombaton, e hó 21-én bensőséges „ emléknap "-ot tartott. Az emléknapot istentisztelet vezette be a ref. temp­lomban, melyen Ólé Sándor főiskolai lelkész­gondnok prédikált. Ezt követte 10 órakor az iskolai ünnepély a kollégium tornatermében, melyen az ifjúságon, a főiskolai és gimnáziumi tanárikaron kívül szép számmal vett részt a város közönsége is. A Szózat hangjai nyitották meg a műsort, majd dr. Trócsányi Dezső, a főiskola igazgatója mondott gondolatokban gaz­dag megnyitót, vázolva a história történetfilozó­fiai körvonalait. Dr. Tóth Lajos theológiai aka­démiai tanár tartott ezután megemlékezést a főiskolai nyomda százéves jubileuma alkalmá­ból. Felolvasása első részében színesen vázolta föl a mai nyomda őseinek múltját, így az 1574­ben alapított Huszár Dávid-féle nyomdát, s a XVII. században működő nyomdát. Előadása második részében a jubiláló nyomda alapításá­nak előzményeit, illetőleg körülményeit ismer­tette kimerítő alapossággal, széles körültekin­téssel. Majd fölolvasása harmadik részében a nyomda kronológiáját adta, adatainak gazdag­ságával rajzolva meg azt a jelentős, és a város életében nagy szerepet játszó kulturális tevé­kenységet, melyet ez a nyomda fönnállása óta kifejtett. Dr. Tóth Lajos — aki másfél évtizede érdemes felügyelője a nyomdának — meleg el­ismeréssel emlékezett meg a nyomda jelen­legi személyzetéről, s annak vezetőjéről, Nánik Pálról. — A műsor első részének befejezése­képen a főiskolai énekkar Petőfi-dalokat adott elő nagy sikerrel, Szabó Sándor ének- és zene­tanár kitűnő vezetésével. Rövid szünet után a Főiskolai Képzőtársaság örömünnepe követke­zett. Ólé Sándor leikészgondnok mondott meg­nyitót, s költői melegséggel aposztrofálta a pápai diákot. Fejtegette, mi a pápai diák fogalma, s jellemezte, milyen nagyszerű dolog pápai diák­nak lenni. Saját diákoskodásának emlékeit ele­venítve föl, arról beszélt, minő célkitűzései vannak egy főiskolai örömünnepnek. Azt a re­ményét fejezte ki, hogy majd ismét sikerül föl­támasztani a régi örömünnepnapokat. A lelkész­gondnok nagy tetszéssel fogadott lelkes szavai után Süle Jenő teológus, ifjúsági elnök a Képző­társaság elmúlt évének munkásságáról számolt be. A hallgatóság örömmel vette tudomásul, hogy az a tüz és munkakedv, amely Petőfiéket átfűtötte Pápán, ma sem csökkent, s komoly munkát végez az ifjúság. Dr. Horváth Endre a Képzőtársaság átal kiirt pályázatok eredmé­nyét ismertette, majd a pályadíjat nyert líriku­sok: Lux Béla, Juricskay Sándor és Császár Sándor mutatkoztak be sok szépet ígérő ver­seikkel. A főiskola nagysikerű emléknapját a Himnusz fejezte be. — Ötvenéves érettségi találkozó, A református kollégiumban 1888-ban érettségizett iskolatársait kéri Nagy István szokolyai refor­mátus esperes, hogy a Pápán, június 26-án a főiskola dísztermében tartandó 50 éves találkozó előkészítése céljából címüket vele közöljék. — Templomrestauráíás Veszprémben. A veszprémi várban álló ferences templom, mely Szent István király tiszteletére épült a XVII1. sz. elején, a jubileumi esztendő alkalmából gyöke­res restauráción ment keresztül. A munkálatok most fejeződtek be, s vasárnap nagy fénnyel templomszentelési ünnepséget tartottak. A mun­kálatok pápai szempontból különös figyelemre tarthatnak számot. A nagy költségvetésű mun­kálatok elvégzése P. Apáthy Oszkár házfőnök i érdeme, akit sokéves pápai működéséről jól ismer városunk. A restaurálást pedig Závory Zoltán pápai festőművész tervei alapján végez­ték. Ő restaurálta a templom három mennyezet­képét és a főoltárképet, melyek szintén a XVIII. századból származnak. A templom újrafestését nemcsak tervezte Závory, de a figurális kom­pozíciókat teljesen maga festette. Ezek nagy­része őzbarna színben tartott grisaille festésű freskók. A szentély mennyezetszegélyén a négy evangélista képe látható. A szentély kolostor­felöli falán, az ablakokkal szemben Szent Klára és Szent Paszkál hatalmas figurája. A szentély diadaívén pedig a ferencesrend két nagy közép­kori alakja: Szent Ferenc és páduai Szent Antal. A hajó párkányzata fölött az apostolok fejalakja látható. A templomhajó kolostorfelöli falán Gi­zella királynét és fiát, Szent Imrét ábrázoló rendkívül bájos kompozíció kelt figyelmet, majd a szomszédos falmezőn „Az angyalok hódolata a Szentkorona előtt". A szemben lévő fal fest­ménye Szent Erzsébet meleg lelkiséget sugárzó tekintetével fogja meg a szemlélőt. A kórus mellvédjén a templom legköltőibb alakja, Szent Cecília finomsága állítja meg a nézőt. Závory e kompozíciói komoly művészi elmélyedést mu­tatnak, s bizonyára maradandó értékűek lesz­nek. Mindezekhez a figurális kompozíciókhoz csatlakozik a templom egész belső terének túl­áradó fantáziát mutató gazdag ornamentális festése. Végül Závorytól származik a főoltár átkomponálása, a mellékoltárok, szószék és szoborlábazatok tervezése. A templom festési munkálatait a pápai ifj. Biró József és Jenő végezték elismerést érdemlően. A templom asz­talos munkálatait az ugyancsak pápai Tuba Károly asztalos végezte kiválóan. Végül külön elismerés illeti Ruff János aranyozó mestert. Ő faragta a főoltár, a két mellékoltár, két ajtó, a szószék és a négy szoborállvány gazdag barokk ornamenseit művészi tökéllyel. Valamennyi új faragványt és általában a templom minden aranyozási munkálatát ő végezte, olyan módon, hogy a veszprémiek méltán bámulták meg. (-e-)

Next

/
Thumbnails
Contents