Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-07 / 19. szám

RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Jövendőnk és a statisztika. Jrta: Dr. Antal István államtitkár, orszgy. képviselő. A mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló, nem sokára törvényerőre emelkedő törvényjavaslat indokolása, egyebek iközt a nemzet férfikorosztályainak várható számbeli alakulását is kimutatja az elkövetkező hetven esztendőben. E szerint Magyarország férfinépességének a 34. életévig való megoszlása az 1930tól 2000-ig terjedő esztendőkben a következőiképen fog alakulni: 1930-ban ez a 34. élet^ évig terjedő társadalmi réteg 2,751.363 főre, 30 év múlva, 1960-ban 2,350.923 főre, 1980ban 2,086.730 főre és a 2000-ik esztendőben 1,912.334 főre fog csökkenni, azaz a törvényjavaslathoz mellékelt e statisztikai adatok bizonysága szerint 70 esztendő alatt az 1—34. évig terjedő férfikorosztályban 839.029 főnyi, tehát 300/o-os kiesés lesz, ami reális számítás szerint — hogy honvédelmi sikra fektessem ezt a kérdést — minimálisan hat hadosztálynak a hiányát fogja jelenteni, esetleg a nemzetélet legkritikusabb pillanataiban. S hogy •ezt a meglehetősen kedvezőtlen és hátrányos képet még plasztikusabbá tegyem, ide iktatom a statisztikának a 65. évi korosztályon felüli férfinépességre vonatkozó adatait: 1930-ban 265.588, 1960-ban 388.382, 1980ban 557.400 és 2000-ben 518.931. Vagyis 70 iév alatt a növekedés 275.543, azaz 90o/o, tehát amig a 34 évig terjedő korosztályok száma az elkövetkező 70 év alatt 30o/o-kal csökkenni fog, addig a 65. éven felüli korosztályoknak a száma QOo/

0-kal növekedik, amely körülmény a statisztikai adatok szerint a nemzet fokozatos elöregedésére, a nemzet produktív életerejének fokozatos elporlására vezet. Ha ezeket a statisztikai .adatokat összehasonlítom a népszaporodás statisztikai adataival, amelyek a magyar nép propagativ erejét (a körülöttünk levő kisantant propagativ erejével állítják szembe, azokéval a kisantant álamokéval, amelyekkel a történelem várható alakulása szerint a nemzetnek a maga nagy történelmi perét békés vagy nem békés úton valószínűleg meg kell majd vivnia, akkor a háború óta eltelt esztendők átlagát 'tekintve alapnak, a következőképen alakul a népszaporodás: amig Csehszlovákiában ezer lélekre 9.07 volt az évi szaporodás átlaga, Romániában 13.9, Jugoszláviában 14.3, addig Magyarországon 8.7, ami Kenéz Béla tudós profeszszorunk adatai szerint azt jelenti, hogy 1930ban és 1935-ben a 9 milliós Csonka-Magyarország állt egy 47 milliós kisantajnt-kornplexussal szemben, 30 év múlva egy 11 milliós Magyarország fog szemben állani egy 66 milliós kisantant-komplexummal. Ilyen nagy lesz az aránytalanság akkor, amikor az egyes korosztályok belső kialakulása tekintetében, sajnos, az előbb említett kedvezőtlen megoszlási lehetőségek fognak beállani. íme itt van a probléma lényegié, itt van a magyar faj jövőjének, propagativ kiépítésének problémája, amelynek megoldásához haladéktalan sietséggel és elhatározottsággal hozzá kell fognunk, ha csak azt nem akarjuk, hogy itt a Duna—Tisza közén, a népek felvonulásának e történelmi országútján, a germán és szláv fajok összeütközésének e geográfiai gócpontjában ez a nemzet fokozatosan elpusztuljon és igaza legyen a nagy germán költőnek és esztétikusnak, Herdernek, aki már 150 esztendővel ezelőtt jövendölte, hogy Magyarországnak a jövőben nem lesz helye a nap alatt, hogy a magyar faj belső vitalitásának és propagativ erejének hiányában el fog pusztulni a germán és szláv nyomás ölelő karjai között. Ember tervez, Isten végez, de mégse szeretném a mi emberi jóakaratunkat az egész kérdésből kikapcsolni: igyekezzünk a probléma megoldását reálpolitikai alapon, a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvénycikk kapcsán kialakult koncepció keretében is a megvalósításhoz közelíteni. Minden állami, közületi és társadalmi igyekezetnek — ölelje fel ez a gazdaságpolitika, a jogpolitika, a kultúrpolitika és szociálpolitika bármely terrénumát — oda kell törekednie, hogy a magyar faj és a nemzeti faji és biológiai ellenálló ereje az elkövetkező évtizedekben hatalmas arányokban növekedjék. Minden akadályt, származzék ez akár előítéletből, akár tudatlanságból, akár kevesek kiváltságából vagy önzésből, akár a tömegek rövidlátásából, vagy szenvedélyéből, el kell távolítani a malgyar faj egészséges élerői kibontakozásának és megerősödésének útjábójl és minden állami, közületi és társadalmi erőt és eszközt koncentrálni e nagy problémamegoldására. Mesterházy Ferenc főispán beiktatása. Veszprém, április 30. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága fényes és lelkes ünnepség keretében iktatta be méltóságába dr. Mesterházy Ferencet, a vármegye új főispánját. A főispáni installáción a kormányt Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter képviselte, aki Szép László, Hász Aladár, Terbócz Miklós és Kultsár Miklós miniszteri tanácsosok társaságában jelent meg. Megjelentek Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Werner Adolf zirci apát, Strommer Viktorin tihanyi apát, Medgyasszay Vince ref. püspök, |Simon György prelátuskanonok, felsőházi tag, Káuzli Dezső nagyprépost, h. püspök, gróf Széchenyi Vifctor fejérmegyei, vitéz Szüts István vasmegyei és vitéz Jékey Ferenc szabolcsmegyei főispánok, több volt főispán és több országgyűlési képviselő. Zala vármegyét gróf Teleki Béla főispán vezetésével népes küldöttség képviselte és jelen volt a beiktatáson a balatonfüredi járás — melynek az új főispán kinevezéséig főszolgabirája volt — nagy küldöttsége. Városunkból — Medgyasszay püspökön kivül — vitéz Draskóczy István, vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adoíf, dr. Konkoly Thege Sándor, Hamuth János, dr. Domonkos Géza, dr. Tóth István, Varga Jézsef, Kende Béla, Pátkai Lajos, Wittmann Ignác, dr. Hoffner Sándor, dr. Rédei Tibor, Hajnóczky Ferenc és Böröczky Lajos voltak jelen. A díszközgyűlés. A vármegyeház nagytermében dr. Berky Miklós alispán nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a kormány képviseletében megjelent dr. Hóman Bálint kultuszminisztert és a megjelent előkelőségeket. Ezután küldöttséget nevezett ki, amely Szabadhegy Elemér vezetésével meghívta dr. Mesterházy Ferenc főispánt, kivel együtt a közgyűlés tagjai a székesegyházba vonultak. Itt Káuzli Dezső nagyprépost, helyettes püspök pontifikált ünnepi nagymisét. A szentmise után a közgyűlés tagjai visszavonultak a vármegyeházára, ahol dr. Berky alispán a díszgyűlést újra megnyitotta. Dr. Kenessey Zoltán vármegyei főjegyző fölolvasta ekkor az új főispán kinevezéséről szóló belügyminiszteri leiratot. Az alispán erre küldöttséget nevezett ki, amely Werner Adolf zirci apát vezetésével meghívta dr. Mesterházy Ferencet a közgyűlésre. A belépő főispánt a közgyűlés lelkes ünnepléssel fogadta. A közgyűlés előtt dr. Mesterj házy Ferenc főispán letette a hivatali esküt. ; Ezután Kenessey Zoltán főjegyző fölolvasta Darányi Kálmán miniszterelnök, Széli József belügyminiszter és Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter üdvözlő táviratait. A székfoglaló beszéd. Ezután Mesterházy Ferenc főispán tartotta meg székfoglaló beszédét. Meghatott szavakkal fejezte ki hódolatát és háláját Magyarország kormányzója iránt, aki őt — a kormány előterjesztésére — erre a felelősségteljes és díszes posztra állította. — A miniszterelnök úr politikáját — folytatta — szívvel-lélekkel kívánom szolgálni és e díszes, rendkívül felelősségteljes állásban mindenkor az ő nemes intencióinak megfelelően fogom a reám háruló feladatokat teljesíteni. Győrbein elmondott beszéde nem pártprogramm, mert annak kereteit messze túlszárnyalja. Nagy jelentőségét kell, hogy minden jószándéku magyar ember elismerje és értékelje. Nem kívánok azzal részleteiben foglalkozni, mégis méltóztassanak megengedni, hogy annak egy-két sorsdöntő nagy magyar kérdéseket tárgyaló pontjára rámutassak. — Egyike ezeknek honvédelmünk minél teljesebb kiépítése, amely nemzeti öntudatunk és biztonságunk fokozására olyannyira szükséges és elodázhatatlan. Az ezzel összefüggő sok munkaalkalom pedig a munkanélküliség enyhítését, népünk nagyobb kereseti lehetőségét és ezzel szociális és gazdasági viszonyaink gyökeres megjavulását is magával hozza. — A programnak egy másik nagyjelentőségű pontja pedig az, amely a magyar földmivelö nép életszínvonalának emelését reális, pénzügyileg jól megalapozott, okos birtokpolitikával, a szakismeretek terjesztésével és a falusi nép kultúrájának fejlesztésével kívánja elérni, bölcsen felismerve azt az igazságot, hogy népességünk e hatalmas rétegének nyugodt, megelégedett sorsa egyik legfőbb biztosítéka a nemzet rázkódásmentes fejlődésének. 28 fillérért „Szeresd a gyümölcsfát" című 48 oldalas, 20 színes képpel és sok egyszínű ábrával magyarázott növényvédelmi könyvecskét lapunkra való hivatkozással fenti összeg bélyegben való beküldése ellenében bérmentve küldi ALFA SEPARATOR Rt. Budapest, XI., Csurgói-út 15/c.