Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-03-27 / 13. szám

XXXIV. évfolyam. 13. s^ám. Pápa, 1937 március 27. Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Rel Föiskol a- Helyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szam ára áu .Mvn, Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Isten angyala ült a sziklás üreg mel­lett, melyben a Megváltó megkínzott és kiszen­vedett teste két napon át pihent, Isten angyala adta tudtára a tanítványoknak, s a tanítványok révén az egész emberiségnek, hogy akit siratni és gyászolni jöttek, az nincs többé földiek nyugvóhelyén, az él, az az örök életre feltáma­dott. Isten angyala volt a feltámadás első hir­detője, tőle tudta meg az egész világ, hogy minden földi hatalomnál, minden emberi erő­feszitésnél és minden keresztrefeszítésnél na­gyobb, összemérhetetlenebbül és felfoghatatla­nabbul nagyobb az isteni hatalom és bölcse­ség felséges kiteljesedése. És az emberiség — haj! — még sem tanult eléggé az Isten angyala által neki először tudtára adott égi igazságból. Hányszor akarta, próbálta azóta is újra meg. újra keresztre feszíteni az isteni igazságot, hány­szor pártolt el tévelygő őrülete pillanataiban magától az Istentől. Ezért akarta elérni az Elér­hetetlent letaszítani a Megmozdíthatlant, újfajta, sokszor régi pogány múltból előásott bálványo­kat akart helyére ültetni, az általa e világba lehozott szeretet helyett a gyűlöletnek akart oltárt állítani, hányszor fordult el azóta az egy örök, igaz Istentől, hányszor feledkezett meg Istennek angyaláról, hogy akit megöltek, az él, akinek sírjára kő borult, annak sírjáról égi hatalom elhengerítette a sziklabércet, akit em­berként elpusztítottak, az Isten fia lévén, Isten­ként feltámadott! Fölséges példája örök bizta­tása minden szenvedőnek, minden elnyomott­nak. Nem, nem szabad nekünk sem kétségbe­esni, nem magunkat tétlen és meddő könnyek­nek átadni, nem hitünket elveszteni, csúffátett, keresztrefeszített magyaroknak! A mi igazsá­gunk felől is szól a ma is tisztán hallható an­gyali szózat, a feltámadásnak égi himnusza. Csak hitünket ne veszítsük el, csak meg ne tándorodjunk a krisztusi úton, csak ne enged­jünk sem keletről, sem nyugatról jövő csábí­tásoknak, csak maradjunk meg rendületlenül magyaroknak, Krisztus feltámadását mélységes odaadással, őszintén hivő keresztényeknek. Ez a feltámadásunk biztos útja, ezt mutassa meg számunkra is káprázatos üdvözítő fényes láto­mányként 1937 szomorú húsvétján Istennek szelid pillantású, szelid hangú égi angyala. Építésügy és városrendezés. Irta: Bornemisza Géza, ipar-, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A városrendezésről és építésügyről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés mindkét háza elfogadta s ezzel előreláthatólag rövid idő múlva törvénytárunkba iktathatjuk, mint új törvénycikket. A javaslat törvényerőre emel­kedésével egyfelől a városrendezést, másfe­lől az építésügyet szabályozza. E két téma­kör ügye egymástól elválaszthatatlan, hiszen a városrendezés csak akkor válhatik teljessé, ha a biztonság, egészség, célszerűség, mű­vészet stb. követelményei az építkezés terén érvényesülnek. A reform lényege az, hogy minden vá­rost, határidőn belül, általános és részletes rendezési terv megállapítására kötelezzünk. Az általános rendezési terv keretén belül kell megoldani a városias kialakításra szánt terü­let megállapítását, e terület egyes részein az építkezés módozatait, ki kell jelölni a közle­kedési berendezkedés jövő fejlődésének irá­nyait, az övezeti beosztást és így tovább. A részletes rendezési tervben meg kell oldani a közlekedési hálózat pontos tagozódását, a közműhálózat elhelyezését és az építési tel­kekre vonatkozó alaki és méreti szabályokat, az épületek kivitelére vonatkozó általános elő­írásokat, mint építési vonal, épületmagas­ság stb. A városrendezés céljaira szolgálnak azok a különleges rendelkezések, amelyeket a tör­vényjavslat a telekfelosztásra, a telek határ­rendezésre, a telekátalakításra és a kisajátításra tartalmaz és amelyek, véleményem szerint, a vá­rosrendezésnek legfontosabb eszközei. Az épí­tésügynek legfontosabb rendelkezéseit fnaga a törvényjavaslat állapítja meg, az egyéb, az egész ország területén egységesen érvénye­sítendő rendelkezéseket ellenben, a miniszte­riális rendeletre, a helyi jelentőségű szabá­lyokat pedig a helyhatóságok által kiadandó szabályrendeletekre bizza. Végül gondoskodás történik az új tör­vény végrehajtásához szükséges költségek fe­dezéséről is és ez túlnyomó részben a város­rendezés által érintett telkek értéke vagy ér­tékemelkedése után kivetendő adókon ala­pulna. Ami a törvényjavaslat területi hatályát illeti, a telekhatárrendezésre, a telekfelosz­tásra — tehát a parcellázásra — vonatkozó rendelkezések, valamint az építésrendészet az ország összes helységére, városokra, közsé­gekre egyaránt kiterjednek, a telekátalakí­tásra és a városrendezésre vonatkozó rendel­kezések pedig, természetszerűleg, csak a tör­vényhatósági jogú és a megyei városokra terjednek ki, de a törvényjavaslat megadja a felhatalmazást a kormánynak arra, hogy akár az illető községek kívánságára, sőt gyógyhelyekre, üdülőhelyekre is kiterjeszt­hesse. Az itt vázolt keretek kétségtelenné te­szik a javaslat jelentőségét és a parlamenti vita során is úgyszólván általános volt az a vélemény, hogy a városrendezés és építkezés ügyének szabályozása valóban fontos és sür­gős feladataink közé tartozik. Mindannyian tudjuk, hogy eltekintve egy-két részletmeg­oldástól, a legtöbb városban a városias ki­fejlődést a véletlen, vagy legfeljebb a telek­spekuláció irányította. Fontos és sürgős volt ez a reform, mert előzetes városrendezési terv nélkül minden új építkezés, az utakkal, közmüvekkel való ellátás terén minden további lépés és a vá­roskép kialakítására irányuló minden intéz­kedés végzetes hibát jelenthetne, amelyet ké­sőbb egyáltalán nem, vagy csak igen nagy költséggel lehetne helyrehozni. A közművekkel, különösen a vízvezeték­kel, csatornázással való ellátás terén elodáz­hatatlan feladataink vannak. Hiszen Magyar­ország 55 törvényhatósági jogú és megyei városa közül csak 27-ben, 3340 községből pedig csak 14-ben van vízvezeték, csatorná­zás és ez sem a helység egész területén, mert ilyen csak 22 városban és 1 községben talál­ható. Hazánkban 3400 város és község kö­zül csak 1100 van villamosítva. De fontos és sürgős ez a reform azért is, hogy a városok fejlesztésében most már minden vonalon tervszerűség érvényesüljön, hogy a parcellázásoknál felburjánzott vissza­éléseknek gátat vessünk, hogy az idegenfor­galom növelésére a városrendezés eszközeit is igénybe vehessük, hogy az építésrendészet mai zűrzavarában végre rendet teremtsünk és nem utolsó sorban azért, hogy olyan munka­alkalmakat teremtsünk, amelyeknél a befek­tetett költségeknek haszna szemmel látható­lag megtérül. Igaz, hogy az újítás most a közületeket nem a legjobb anyagi viszonyok között ta­lálja. Ez a körülmény azonban mit sem ront a kérdés időszerűségén. Ez a reformjavaslat nem egyedül a súlyos gazdasági helyzetre, hanem remélhetőleg boldogabb életviszo­nyokra is készült és nincs akadálya annak, hogy mindegyik közület csupán gazdasági helyzetével arányban álló mértékben való­sítsa meg a városrendezéssel kapcsolatos fel­adatait és ha igaz is az, hogy a mult hibájá­nak kiküszöbölése legtöbbször pénzkérdés, hogy pro futuro mit fog a városrendezés je­lenteni, az elsősorban a jó szándék, jó aka­rat és a tudás érvényesülésétől függ. Az épí­tésrendészetre vonatkozó rendelkezések végre­hajtásához pedig különösebb pénzáldozatokra nincs szükség. rr • • •• a. • ma Győri borondos Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Olcsó árai és jó árui Budapesttel is versenyképesek. Ha jó kerékpárt olcsón akar venni tidár-hoz ifi kell menni • I I Pápa, Kossuth Lajos utca 16. Nagy választék ! Kedvező részletfizetések ! Nyúlszőr kalapok egyes Matt selyemharisnya . . 1'20 számokban 9-so G. F. B. „ 1 >75. •tői Pichler-kalap 7 50 Nor-coc „ I' 7 6 n Divat gyapjukalap . . . 5­Bőrkesztyűk .... . 2-60 n Nyakkendő, tiszta selyem . 3.80 Divaternyők .... 5-60 V Sport ing 3.50 Bőr retikül .... . 2-20 » Telefon: 174. Szabóit árak! divatcsarnok Pápa Kossuth L. u. 6. p REfPRtm mi v. \ >)

Next

/
Thumbnails
Contents