Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-03-27 / 13. szám

BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK i in EGY CIM GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) Budapest számokban. Vaskos kötet fekszik előttünk: Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. A dr. Illyefalvi J. Lajos szerkesztette évkönyv pompás teljesítmény. A számoszlopok erdején keresztül pregnánsan rajzolódik elénk egy milliós világváros, a mi szép Budapestünk élete. Röntgenszemen mutatja meg a fővárost, annak minden idegrezdülését, szellemét, kultúráját, materiális életviszonyait és minden urbánus .életmegnyilvánulását. A könyv nem hálátlan ahhoz, aki időt szán rá, hogy megismerkedjék vele. A számok sivatagja érdekesebbé válik egy detektivregénynél. Nagyon sok tanulságot nyújt, ha a könyv néhány adatát — melyek 1935-re vonatkoznak — megnézzük közelebbről. Ami az állónépességet illeti, Budapest lakossága 1,060.431 lélekre rug. A női lakosok száma 87.000-rel több, mint a férfiaké, pontosan: 573.825 fő. Ez az egymilliót meghaladó lakosság 259.454 lakásban lakik. És meglepően hangzik, egyszobás lakásban 468.522 ember. Szomorú, 5578 ember lakása lakószoba nélküli. 1935-ben 11.877 házasságkötés történt Budapesten és 1943 házasságot bontottak föl. Ez bizony nem valmi örvendetes adat, mert azt jelenti, hogy ezer új házasságból 163 törvényesen föl is bomlott. A házasságok több mint negyedrésze vegyes. És pedig keresztény-kereszténnyel 3384, keresztény-zsidóval viszont 766 házasságot kötött. Még a születésekről kell megemlékeznünk. Egy év alatt 15.684 élő gyermek született, s ebből 2643 törvénytelen. A székesfőváros a közjótékonyság igen nagy apparátusával küzd a nyomor és ínség ellen. Készpénzsegélyt 170.528 esetben nyújtottak 874.122 pengő értékben. A természetbenieket illetőleg — kerek számokban — másfél millió heti ebédjegfyet adtak ki, több mint egymillió iskolás gyermeket ebédeltettek meg, a melegedőkben pedig hatodfélszázezer ebédet szolgáltattak ki. Húszezer élelmiszercsomagot osztottak ki, kenyéradomány három millió háromszázezer történt, húsutalványt pedig két millió százezeret adtak. Tíz millió tejadagot folyósítottak. Hetvenezer család kapott szenet és tűzifát és ötvenezer ember kapott felsőruhát, mindezekhez jönnek a közjótékonysági intézmények tucatjai, melyek [közül magasan emelkedik ki a budapesti katolikus karitász. így a plébániahivatalok 612.156 pengőt, a szerzetesrendek és kat. egyesületek 351.942 pengőt, a belső egyházközségek pedig 624.690 pengőt fordítottak közjótékonyságra. Hogy még néhány érdekes adatot ragadjak ki, sokkal több nő került a kórházakba, mint férfi. 89.278 nőt ápoltak, ezzel szemben csak 65.697 férfit. Az öngyilkosok nagyobb száma is nő. Az év 1965 öngyilkos(a közül 1140 nő volt. A közművelődést illetőleg a közkönyvtárakban — kerekszámban — hatodfélszázezer könyvet olvastak és több mint egymilliót kölcsönöztek ki. A múzeumokat 593.319 ember látogatta meg. Minthogy a látogatók nagyrésze külföldi és vidéki, meg<állapítható, hogy a főváros százezrei egyáltalán nem járnak múzeumokba. Végül az idegenforgalom örvendetes fejlődéséről kell megemlékeznünk. 1935-ben 220.265 ember kereste föl a fővárost, melyből 133.089 volt a külföldi. Ebből osztrák közel 25 ezer, német több mint 17 ezer, angol pedig 8 ezeren fe-t lül. Szóval naponta 22 angol vendég érkezik Pestre. A magyar-német nyelven készült, kitűnően szerkesztett, jól áttekinthető Évkönyv a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal nagyszerű munkáját dicséri. Horváth Elek. Bo

mJOZSEFFOI1ERCEG

s

z™ Budapest, VIII., Baross-tér 2. A keleti pályaudvarnál. Telefon: 130—137. Polgári szálloda a város központjában. Hideg-meleg víz. E hirdetést vágja ki és 25% engedményt kap. Maradjunk meg a régi tervnél! Évekkel ezelőtt irtunk róla, s azóta lapunk hasábjain többször fel-felújítottuk a témát, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet pápai kerületi pénztára Széchenyiutcai székházát megnagyobbíttatni akarja, mert helyiségei az ügyforgalom akadálytalan lebonyolításához immár nem elégségesek, s még kevésbbé lesznek elégségesek .akkor, ha az egyszer mégis csla<k elkövetkező gazdasági fellendülés a taglétszám felszaporodását, illetőleg a tisztviselői létszám megnövekedését vonja maga után. A pénztár vezetősége kezdetben arra gontíolt, hogy az épület emeletesre vételével segít a bajon, később azonban felvetődött az eszme, hogy a pénztár szerezze meg a csfákányra már rég megérett Keskeny-féle szomszédos telket, s ennek tekintetbe vételével vigye keresztül a székház megnagyobbítását. Azt meg aztán pláne melegen üdvözöltük és propagáltuk, hogy a tervbe kapcsolódjék bele a hivatalos város is, olyformán, hogy a telekvásárlásban vegyen részt ő is, s necsak a pénztár bővítse ki székházát, hanem egyúttal a város is valósítsa meg régi tervét és egyenes, vonalban nyissa ki a Széchenyi-utcára ja Zöldfa-utcát. No de nem azért vetődnek fel sz%p tervek, nem azért fogamzanak meg az agyakban üdvös gondolatok, hogy azok a bürokrácia tekervényes útvesztőjében el ne sikkadjanak, halálra ne fárasztassanak. így járt az OTI építkezésének a terve is, amely évek óta nem jutott előbbre csak egy lépéssel is. Ez esetben azonban a bürokratikus huzavonán kívül hozzájárult a terv elodázásához a város közismert garasoskodása is. Jelszó: Húzzuk-halasszuk az időt, a telektulajdonosok végül is beadják a derekukat és jóval olcsóbban megkapjuk tőlük a telket. Az alkalom kizsarolásának mi sem vagyunk a hivei, sőt határozottan elitéljük azt, ám amikor közérdekű probléma megoldásáról van szó, mégis •csak el kell tekintenünk »a forgalmi-érték« latolgatásától, s egv kis áldozatot is kell hozinunk a legcélszerűbbnek mutatkozó megoldás érdekében. Most aztán, hogy az eredeti terv megfeneklett, újabb terveket vetettek fel. A polgármester felajánlotta új pénztári székház céljaira a kir. adóhivatal melletti városi üres telket, amely azonban meglehetősen kiesik a forgalomból, s olyan silány az altalaja, hogy az alapozási munkálatok igen nagy összeget (emésztenének fel. Ennél a tervnél sokkal rojkonszenvesebbnek látszik az, amely a Jókai Mór utcai Woyta-féle városi bérház telkét venné számításba. Azonban ennek a tervnek megvalósítása a várostól olyan "áldozatot kívánna —I t. i. a Snágyértékü telek odaajándékozásával —, ami már igazán túl sok volna tőle. A józan ész tehát azt tanácsolja, hogy m\aradfunk meg a régi tervnél! A pénztáij bontsa föl a közösködést a fukar várossal,, szerezze meg a tán már jobb belátásra jutó Keskeny-örökösöktől a pénztár tőszomszédságában levő telekrészt, bővíttesse ki ezen a telken derékszögű építkezéssel a szűk székházat, Is minden igény kielégülést talál. Aztán ha a város utcát akar nyitni a telek Vasváry-féle (részén, azt hajtsa végre a maga erejéből úgy, ahogy tudja De ne kössük össze a pénztári lépítkezés í, sát a város utcanyitásával, mert akkor a jelek szerint soha sem lesz belőle

1 semmi sem. N. P. Dr. Lukcsics József ÚJDONSÁGOK. T. előfizetőinknek, hirdetőinknek és minden olvasónknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — Húsvéti istentiszteletek. A r. kat. templomban az ünnepi nagymisét vasárnap d. e. 10 órakor Németh József apátplébános celebrálja teljes papi segédlettel, ugyancsak ö tartja a szentbeszédet is; húsvét hétfőjén ugyancsak ő mondja a nagymisét, a szentbeszédet pedig Kara József káplán tartja. — A református templomban húsvétkor MedgyasszayVince püspök, húsvét hétfőjén Ólé Sándor lelkész végzi az istentiszteletet. — Az evangélikus templomban ünnep első napján Schöck Gyula lelkész, másnapján Rónay Zoltán s.-lelkész prédikál. Két hét előtt még itt járt közöttünk teljes szellemi és látszólag teljes testi erejében, előadást tartott a Jókai irodalmi íkörben s ma már a temetőben alussza az igazak álmát a feltámadásig, őszinte gyász üli meg szivünket arra a szomorú hírre, hogy dr. Lukcsics József prelátuskianonok 62 éves korában agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. A megboldogult a vármegyénkbeli Kerta község szülötte volt, a gimnázium alsó négy osztályát a pápai akkor még »kis«-gimnáziumban végezte. A bécsi egyetemen megszerzett theologiai doktorátusa után papi működését is Pápán kezdte meg, ahol egy évig káplánkodott 1900-ban^ Pályája azonban hamar feljebb ívelt. Rómába került, ahol négy évi tudományos búvárkodással összegyűjtötte a veszprémi egyházmegye római okiratait, ami nyomtatásban is megjelent Monumenta Romana Episcopatus Veszprémiensis címen. Ezután a budapesti egyetemi könyvtárban dolgozott, majd pedig az egyetem egyháztörténeti tanszékére nevezték ki rendes tanárnak. Ebben az állásában két izben volt a theologiai fakultás dékánja is. Történelmi búvárkodása eredményeként kiadta a Történelmi emlékek a reformáció korából c. ötkötetes művet s egy nagy önálló (kötetben foglalkozott Galilei inkvizíciós pörével. 1922-ben veszprémi kanonoknak nevezték ki s ezóta egyházmegyei tanfelügyelői minőségben igen gyakran megfordult városunkban, rendszeresen ő elnökölt a zárdai képesítő vizsgálatokon is. A vármegye közéletében is tevékenyen részt vett, többször volt a törvényhatóság ünnepi szónoka is. Mintaszerű papi életével, minden szociális ügy lelkes pártfogásával, erős hazafias érzésével nemcsak egyházmegyéje papsága körében, de a társadalom minden rétegében felekezeti különbség nélkül igen nagyszámú tisztelőre Itett szert, akik mind meghatott lélekkel gyászolják elhunytát. Áldás emlékére! — Alispáni értekezlet. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete Erdély?" Lóránt pestvármegyei alispán elnöklésével e héten tartotta ezévi második alispáni értekezletét, melyen az ország összes alispánjai résztvettek. Az értekezleten megvitatták az önkormányzati tisztviselők különböző kívánságait és a gazdakzönöség érdekében szükségesnek mondotta ki az értekezlet az adóbehajtási illetékek méltányos rendezését, továbbá az élővad befogási engedélyek szigorítását. Különböző szociális kérdéseket is tárgyaltak. Az értekezlet feliratot intézett a belügyminiszrterhez, hogy a normálstatus keretén belül megüresedett tisztviselői állások belügyminiszteri engedély nélkül is betölthetők legyenek. — Az értekezleten vármegyénk alispánja dr. Berky Miklós is jelen volt. — A városi második orvosi állás. A városunkban szervezett második hatósági orvosi állásra kiírt pályázat március 15-én járt le. Az állásra a következő pápai orvosok nyújtották be pályázatukat: dr. Gottlieb Elemér, dr. Kalapos György, dr. Kolbe Lajos, dr. Nagy Ignác, dr. Szigeti Miklós és dr. Takács Ferenc. Nem pápai pályázók a következők: dr. Farkas Elemér (Sárkeresztúr), dr. Horváth Dániel (Szeged), dr. vitéz Mezey Kálmán (Simontornya) és dr. Vágó János (Jászberény). — A kinevezés a belügyminisztérium jogkörébe tartozik és az előreláthatólag május l-ig megtörténik.