Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-02-27 / 9. szám

VÁSÁRLÓKNAK Bil EGY CIM rf GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) ezt a művészetet kapta és minden magyar háláját, mert a magyar léleknek polgárjogot adott az új, egyetemes kultúrába. Bartóknak nemcsak alkotóművészete hal-' hatatlan. Lenyűgöz, mint interpretátor is. Amint zseniális stílusérzéke az egyes művészi fajokban, ugyanolyan differenciáltság érez­hető az egyes mesterek különböző fajú mű­veinek tolmácsolásában. És ami minden mű­inél jellemzi, az férfiassága, művészi erőtel­jessége.. S amire csak nagy alkotóművész lehet képes, az interpretált művész lelkének keresése és megtalálása. Bartók ujjai alatt a zongora szinte démoni életre kel. Egész zeenekarok viharzanak föl, apró gyöngysze­mek zizegése hallszik sejtelmesen. A billen­tés ihletett kezű mestere, akitől a billentyűk szinte tündéri nyelvet nyernek. A nagy mester fiatal művésztársáról, Gertler Endréről is csak az elismerés hang­ján szólhatunk. Maga a tény, hogy Bartók tár­sának vállalta, sejteti kvalitásait. Amikor pe­dig fölcsendült a húr vonója alatt, igazoló­dott reményünk. Igaz bensőséggel és költői­séggel igyekszik a művész lelkébe mélyedni. Sikerül neki. Mindezekhez járul az, hogy O^t-í Jor f^yai-oti- m-e-stcs-o „Meg" fogó dinamizmusa technikai virtuozitással pá­rosul. Felfogása előkelő, vonókezelése me­leg, színes, pasztuózus. Hangjai kristályos, tisztasággal csengenek. Bartók Szonatinájá­nak átírasában pedig jeles komponistaként mu­tatkozik be. Műsoruk gazdag és értékes volt. Bach nyitó H-moll szonátájában tépelődő érzésr világot, szerkezeti tisztultságot tolmácsoltak, hangszereik önállóan érvényesülő kifejezés­módjával. A G-dur szonáta Mozart fenkölt lelkét, csillogó formavilágát szólaltatta meg hűséggel. Bartók I. Rapszódiája a mester lel­kének egy igaz darabja volt. Megkapóan jel­lemezte átütően új dallam- és ritmusvilágát, forradalmi harmóniakezelését. A műsor má­sodik részében kisebb zongoradarabokat mu­ftatott be Bartók. Leghíresebb kisszerzemé­ínyeit. A dallamaiban ízes Magyar parasztt­táncokat, a kerek I. Rondót, a meleg hu­morú Medvetáncot, a mély lirájú »Este a szé­kelyeknél«-t és a lapidáris erejű Allegro Baií­barot. A magyar lelkiség igéző hangulat­világa áradt belőlük, varázsos szépségük lé­lekzetállító volt. Beethoven Kreutzer-szoná'r tája fejezte be a műsort. Ennek tolmácsolás^ jellemezte leghívebben Bartók átfogó átvá­zolásra törekvő, konstruktív szemléletét. Beethoven fenkölt, ünnepélyes tónusú, »szim­fonikus szabású« nagy szonátája az élmény átütő erejével ajándékozta meg a hallgató­ságot Bartók Béla és Gertler Endre hangver­senye felejthetetlen marad a nagy mestert tüntetően ünneplő pápaiaknak. * 4. hangverseny után Bartók Béla tisztele­tére nagy társaság jött össze a Griff éttermé­ben. Itt a város nevében — a beteg polgár­mester helyett — dr. Hermann László városi főjegyző mondott fölköszöntőt a nagy mű­vészre. Horváth Elek. Milyen gyümölcsféleségeket termesszünk vidékünkön? Az a merész kívánság, hogy vidékünkön is törekedjünk a gyümölcs tömegtermeszté­sét kidomborítani és ezzel termesztésünket jövedelmezőbbé tenni, még más előzőleges teendőket is igényel: önellátásunk biztosítá­sát. Mint már előbbi közleményünkben meg­állapítottuk vidékünk gyümölcsben rendkívül szegény, annyi idénygyümölcsöt sem termesz­tünk, mellyel saját szükségletünket elláthat­nánk, eszerint feleslegről épen nem beszél­hetünk. A megoldásra váró feladat tehát kettős cél követésére irányuló, egyik: vidékünk szükségletét kielégítő mennyiségű gyümölcs­nek egymást követő időben minden gyü­mölcsnemben és több fajtában állandó ellá­tása, a másik: páf gyümölcsnem két-három fajtában nagytömegben termesztése, mely mint az önellátáson kívülálló felesleg a nagykeres­kedelemnek átadható lenne. A gyümölcsneniek és fajták kiválasztásá­nál is ennek a kettős célnak megfelelően kell eljárnunk. Az önellátásra berendezett gyümöl­csöstől követelményünk vidékünk közönségét az év minden szakában, télen is, nyers gyü­mölccsel ellátni. Ezt a célt szolgálják a csak saját háztartást ellátó u. n. házikertek, de ilyen rendeltetéssel létesülnek a kisebb szőlő­és gyümölcsöskertek, rendszerint a községhez közelfekvő területen, melyeknek kevés ter­mésfeleslegét a helyi piac veszi fel. Ezekben többféle gyümölcsöt termesztünk, egy-egy cryiimölcsnemből vpp korai, később* és késői érésű fajta. Termeszthetünk itt olyan gyü­mölcsféleségeket, melyek a csomagolást és a hosszú útra történő szállítást nem bírják, amelyekkel a nagykereskedelembe legfeljebb csak feldolgozott állapotban kapcsolódhat­nánk be. A holdszámra menő nagykiterjedésű terü­leten létesített haszongyümölcsösben tömeget termesztünk a legjobban tenyésző kereske­delmi gyümölcsfajtákból. Azokat a gyümöl­csöket termesszük, amelyeknek nálunk a leg­nagyobb a kereskedelmi értéke s amelyek megcsonkított országunk jelenlegi területén a mi vidékünkön adják a legjobb eredményt, de egyenesen rendeltetésünk is azokat ter­mesztenünk. Az Országos Pomológiai Bizottság vidé­künkön nagybani termesztésre gyümölcsne­menként az alant feltüntetett fajtákat ajánlja: Almából: Batul, Jonathán, Baumann re­net, Téli arany parmen, Londoni pepin. Kör­téből: Diel vajkörte, Császárkörte, Bosc ko­bak, Hardy, Vilmos, Hardenpont téli vaj­körte. Szilvából: Besztercei, Besztercei musko­tály és Olasz kék. Cseresznyéből: Badacsonyi óriás, Glocker óriás, Korkoványi, Májusi ko­rai és Germersdorfi óriás. Meggyből: Fekete spanyol, Pándy üveg és Ostheimi. Kajszi­barackból: Magyar legjobb és Korai piros. Őszibarackból: Amsden, Alexander korai, Győztes, Champion, Metelka díjazott, Elberta. Mandulából: Princesse, Sultán. Dióból: Sebes­helyi, Milotai és termesztésre más jól bevált helyi fajtákat. Tömeget az egyes gyümölcsnemekből ok­szerűen csak úgy termeszthetünk, ha gyü­mölcsnemenként az itt felsorolt fajtákból még ' külön kiválasztjuk a termesztésre felveendő két-három fajtát. Pl. almából: a Batul, Jona­thán, Londoni pepint. Cseresznyéből: a Májusi korai és Germersdorfit. Az önellátás fedezé­sére a Pomológiai Bizottság által a tömeg­I termesztésre itt fel nem tüntetett koraijbb érésű és egyéb fajták is termeszthetők, ezek­nek nagybani termesztése azonban nem lenne észszerű, mert ezt a célt arra alkalmasabb vidékek szolgálják. Kereskedelmi szempontból vidékünkön a téli alma a legértékesebb gyümölcsünk, ezt kell legkiterjedtebben termesztenünk. Ezt lát­juk a kimutatásból is, ahol az alma, a többi gyümölcsnem között az első helyen jáll és még azt, hogy kifejezetten téli érésű, raktározva | az új termésig eltartható valamennyi és ami ugyancsak figyelmen kívül nem hagyható előny: a legértékesebb csemegefajták. Az alma után kereskedelmi értékben a körte téli érésű fajtái, majd a dió, mandula következne, | mint azok a téli érésű vagy természetüknél fogva huzamosabb időn át — alkalmas helyi­ségben és módon — tárolható gyümölcsök, amelyekből országos viszonylatban még ma is importra vagyunk utalva. Ezekből a tényen alapuló megalapít ásókból látható, hogy o szá­gunk téli gyümölcs szükséglete nincs bizto­sítva s részben vidékünk rendeltetése ezt az állapotot megváltoztatni. Ezért lenne fontos termesztési kérdés vidékünk gyümölcster­mesztésének, a vázolt eljárások szerint, átszer­vezésére. Polgár László György. Az OTI és a MABI rokkantsági és öregségi tökéi. Sokat olvastunk és hallottunk immár ar­ról, hogy az OTI és MABI rokkantsági és öregségi tőkéi 1929 óta, amióta a törvény rendelkezése szerint a Társadalombiztosító Intézet ezen ágazatokkal bővült, nagy össze­gek torlódtak fel nevezett intézetek pénz­táraiban, mert hiszen a befolyó járulékokat négy-, illetőleg nyolc esztendeig kiadás — az adminisztrációs kiadáson kivül — nem ter­helte, amennyiben a tagok joga ez ágazatok nyújtotta segélyre csak 200, illetőleg 400 heti befizetés után nyílott meg. Nem kis meglepetéssel olvastuk aztán a | hét elején, hogy az OTI rokkantsági és öreg­ségi ágazatának tőkéje 108,500.000 pengőre szaporodott fel, s ha legalább is felére érté­keljük a MABI hasonló ágazatának tőkéjét, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a két testvér biztosító intézet rokkantsági és öregségi ága­; zatának tőkéi megközelítik a 170 millió pen­| got. Ez pedig olyan óriási összeg, hogy ko­| molyan gondolkodni kell a felett, hogy a mai j tengődő gazdasági viszonyok között mikép volna továbbszaporodása megállítható, — vagy legalább részben a gazdasági élet vér­keringésébe visszavihető, mert hiszen ennek a hatalmas összegnek tétlenségre kárhoztatása nagy bajokat okozhat nemzetgazdasági szem­pontból. » Említett intézetek vezetői — olvastuk — sokat töprengenek a probléma megoldásán. Majdnem úgy jártak a mamuthtőkével, mint az egyszeri borbély az elefánttal, amelyet az állatkert sorsjegyén nyert. Nem tudta mi't csináljon vele. Az OTI-MABI sem tudja, hogy mikép használja fel az óriási összegeket. Vá­rosoknak nyújt kölcsönöket, palotákat vesz; üdülőtelepeket épít — ami alapjában véve helyes —, csak arra nem gondol, amire pedig Pichler-kalapok 7'59-től Márkás nyúlszőr­kalapok 9-80-tóí Telefon 17-1. Sszafoott aralc mellefí kismalommal vásárolgat * Raidl Mattselyem harisnya í 48 G. F. B. harisnya 1*78 Nor-coc harisnya 176 C. utca 6. Telefon 174.

Next

/
Thumbnails
Contents