Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-02-27 / 9. szám
első sorban kellene gondolnia, hogy felemelje az Ínségesen alacsonyra megállapított rokkantsági és öregségi járadékokat. Mert hisz a törvény intenciója nyilván az volt, hogy a munkában megrokkantak és és a munkából kiöregedettek nyugalmi napjait elviselhetővé, gondtalanná tegye, ezt a nemes szándékot azonban szinte kigúnyolja a csekély járadék, amelyet nevezett intézetek rokkantjaiknak és 65 évet betöltött öreg tagjaiknak nyújtanak — eléggé magasan megszabott járulékaik után. Pl. 400 heti befizetés után kap öregségi járadékot (szegélyt) akinek havi 50 P fizetése volt (heti járulék 46 f), 12.94 P-t, 100 P havi fizetés után (heti járulék 90 f) 15.42 P-t, 150 P fizetés után (h. j. 1.50), 19.04 P-t, 200 P fizetés után (h. j. 2.10) 22.66 P-t, 250 P fizetés után í(h. j. 2.70) 26.28 P-t, 300 P fizetés után (H. j. 3.30) 29.90 P-t, 400 P fizetés után (h. f. 4.20) 35.33 P-t, 500 P fizetés után (h. j. 5.40) 42.56 P-t — ne méltóztassék félreérteni: nem hetenként, hanem havonként. Távol legyen tőlünk, hogy összehasonlításokat tegyünk a közalkalmazottak nyugdíjilletékével s a majdan élvezendő nyugdíjával, de az állampolgárság íedegradálásának kell mondanunk, amikor az OTI- és MABItagok összehasonlíthatatlanul magasabb illeték mellett összehasonlíthatatlanul alacsonyabb járadékot (nyugdíjat) kapnak. Ezt az űrt valamikép át kell hidalni, mert az állam szempontjából minden dolgozó fia — végezzen ez bár fizikai vagy szellemi munkját — egyformán megbecsülést érdemel. S az OTI és MABI felduzzadt tőkéi lehetővé is teszik, hogy a járadékokat felemeljék, s bizton hisszük, hogy az ellen a kormányhatalom sem emelne kifogást, s hozzájárulna ahhoz, hogy a vonatkozó törvényes rendelkezéseket módosítsák. Ha így járunki el, jórészt megszabadulnak a szóbanforgó biztosító intézetek vezetői a nyomasztó gondoktól, hogy az óriási rokkantsági és aggkori tőkéket mikép bocsássák vissza a gazdasági élet vérkeringésébe, mert bizonyos, hogy a felemelt járadék minden fillérje belejutna a gazdasági élet vérkeringésébe, amelynek piros vérsejtjei felszaporodnának, s egészségesebbé tennék magát az életet, ami végeredményben nemzetgazdasági szempontból is felérne azzal, mintha a felesleges tőkéket holt anyagba, palotákba fektetik bele. * Mikor pontot tettünk cikkünk végére, támadt a gondolatunk, hogy mennyire hozzáillő volna, ha az OTI pápai kerületének választmánya országos mozgalmat indítana a rokkantsági és öregségi járulékok felemelése tárgyában, s ez érdemben feliratot intézne a központhoz. Megmozdulását a tagok hálája kisérné. Nánik Pál. — Kaszinói közgyűlés. A pápai kaszinó f. évi március 7-én, határozatképtelenség esetén pedig f. évi március 14-én d, u. 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ez úton is meghívja az elnökség. — A Jókai-kör márciusi előadó-ülése. A Jókai-kör márciusi előadód-ülését március, hó 7-én, vasárnap tartja, amikor a körnek két neves vendége is lesz és pedig dr. Lükcsics József veszprémi kanonok, volt egyetemi tanár, a kiváló történettudós és Hunyady Sándor fővárosi iró, a neves drámaköltő és belletrista. Az előadó-ülés teljes műsorát követ T kező számunkban közöljük. — A Kossuth-utcai építkezés. Egyik előző számunkban megemlékeztünk a városunk csinosodása, de munkaalkalom szempontjából is örvendetes tényről, hogy a Kossuth- és Rákóczi-utca sarkán kétemeletes bérház épül. Mint most értesülünk, az építkezéssel kapcsolatban kérdésessé vált az utcaszabályozási vonal ügye. Ez természetesen nem lehet más, mint a Kossuthutca új részének egyenes folytatása, vagyis a postaépület vonala. Az építtető viszont abban a hitben készíttette el terveit, hogy a szemben levő, dr. Lusztig-féle ház vonaláig mehet ki, ami az utcának négy méterrel való megszükítését jelentené. A hatóság i'yen építkezésre természetesen engedélyt nem ad, nem még abban az esetben sem, ha erre nézve nyilvánvaló tévedésből ígéretet tettek volna. Reméljük, hogy a kérdést rövidesen végleg rendezik s a már folyamatban levő bontási munkálatok közvetlen folytatásaként az építkezés is azonnal megkezdhető lesz. K^ Viimos i V ég ső Iehel!eí iS munkában eltöltött hosszú élet után hunyta le e hó 21-én örök álomra szemét városunk egyik legnagyobb fűszer- és gyarmatáru-házának megalapítója és tulajdonosa: Koréin Vilmos. Halála az egész város közönségében osztatlan részvétet keltett, mert Koréin Vilmos több mint félszázados kereskedői pályája alatt a város minden társadalmi rétegének igaz megbecsülését szerezte meg. Megszerezte ezt a nagyrabecsülést tiszteletreméltó puritán egyéniségével, mely virá,gzó üzlete egész vezetéc sében érvényesült. Igazi szaktudósa volt a, maga foglalkozásának, amelyet szeretettel és szívvel űzött. Ez a szeretet érvényesült egész egyéni életében is. Gyermekei a legjobb édesapát siratják benne. Ép így édes apját veszítette el benne üzleti személyzete, melyről mindenkor szociális érzéktől áthatott jóindulattal gondoskodott. Koréin Vilmos évtizedeken át tagja volt a városi képviselőtestületnek, melynek tanácskozásain ugyanazzal a szorgalommal vett részt, mint amit üzlete vezetésében öt és fél évtizeden át 75 évesí korában bekövetkezett elhunytáig kifejtett. A pápai kereskedőkar Nesztorát méltó kegyelettel kisérte folyó hó 22-én végső útjára, a temetőbe. A Szent Imre herceg Főtéren, a Kossuth Lajos utcán, amerre a gyászmenet elhaladt, kegyeletük jeléül a kereskedők mind bezárták üzleteiket s igen nagy résztvevő sereg kísérte őt el a temetőkertig, ahol örök pihenőre helyezték az életében örökké munkálkodót. Áldás poraira! — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Zala Istvánt, állami tanítóképzőintézetünk érdemes tanárát a VI. fizetési osztályba léptette elő. Nem filé és nem csipkeszövet, hanem klopli-Juggony a legújabb ! Jápán kizárólag ifj a Steril Juipót JCossiith-utca 13. eég üzletében kapható! — Zenekari hangverseny. A Közművelődési Egyesület bérleti hangversenyeit befejezvén, f. évi márc. hó 8-án, hétfőn este nagy zenekari hangversenyt rendez a Győri Zeneegylet katonai zenészekkel megerősített 50 tagu szimfonikus zenekarának közreműködésével. Vezényel : Hermann László. Beethoven C-moll zongoraversenyét H. Szanyi Irma zongoraművésznő adja elő zenekari kísérettel. — OMKE-gyűíés. Igen nagy érdeklődés mellett foly le a Lloyd helyiségében mult vasárnap a lapunkban jelzett OMKE-gyülés. A helybeli OMKE nevében Sas József lendületes beszédben üdvözölte a központi kiküldötteket, akik közül elsőnek Vértes Emil országos alelnök mondott az összes aktuális kereskedelmi problémákat felölelő nagyszabású beszédet. Lelkes j tetszéssel találkozott fejtegetésének az a része, j hogy a magyar kereskedelemnek a külföldi kivitel terén elért eredményeit méltányolni és el- ! foglalt eredményeit biztosítani kell. Dr. Balkányi Kálmán igazgató meghatott hangon emlékezett j meg Koréin Vilmos nagykereskedő elhúnytáról, jellemezte egyéniségét és szólott azokról is, akik a most elhunyttal együtt a pápai OMKE körül érdemeket szereztek és már az örökkévalóság útján eltávoztak. Nádas Emil adózási kérdésekről tartott szakszerű előadást s az adóvallomások fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Az előadóknak dr. Kis Gábor mondott fejtegetéseikért szép szavakban köszönetet. — Az előadók tiszteletére előadás után társasvacsora volt. amelyen dr. Fehér Dezső és dr. Weltner Sándor mondottak hatásos felköszöntőket. és a többi rádióállomásoktól a télen-nyáron kitűnően vehető rövid hu! lám ű műsoradás. Ez semmibe sem kerül és a nap bármely szakában hallgathatja az Orion 44-es super rádióval Egyenáramhoz ugyanezen készülék Orion 44/u jelzéssel univerzális kivitelben is kapható minden Orion rádiókereskedőnéi — Egységes ipartestületi ügykezelés. Az ipartestületek ügykezelését és vagyonkezelését ellenőrző felügye 1 eti hatóságok régi kívánsága, hogy az ellenőrzés egyszerűsítése és eredményességének fokozása céljából egységesítsék az ipartestületek ügykezelését és vagyonkezelését. Bornemisza Géza iparügyi miniszter most felhívta az Ipartestületek Országos Központját az ipartestületek egységes ügykezelési és vagyonkezelési szabályzatának elkészítésére. A központ, miután előbb megkérdezte az egyes ipartestületek véleményét, elkészítette a szabályzatot. Az egységes ügykezelés tervezete magában foglalja mindazokat a teendőket, amelyek az ipartestületügyvitelének tárgyai. Az iktatástól kezdve a békéltetési bizottság és az ipartestületi szék munkásságán át a tanonci, segédi, mesternyilvántartások, lajstromok fölfektetése a tervezet fontosabb részletei. A tervezet egyebekben ismerteti az ipartestületeknek mindazokat a feladatait, amelyeket külön törvényes rendelkezések nem szabályoznak. A miniszter rendelkezése kétségtelenül alkalmas arra, hogy az eddig sok helyen felmerült ügykezelési viszásságokat megszüntesse. — Az OTI nem ad fürdőjegyet. A Társadalombiztosító helyi kirendeltsége meghűlésből származó reumatikus betegségek esetén tagjainak gőzfürdő jegyet szokott adni, minek ellenében azok díjtalanul igénybe vehették a helybeli gőzfürdőt. Ezt a szerény! kedvezményt az OTI az utóbbi időben megvonta tagjaitól, mert — értesülésünk szerint — a központ úgy találta, hogy a helybeli gőzfürdő nem gyógyfürdő. Igaz, hogy kimondottan nem »gyógyfürdő«, szerintünk azonban a tisztálkodási fürdő is gyógyfürdő, mert esetleg betegségeket előz meg, s azoknak a gyenge keresetű munkásoknak, akiknek a foglalkozása porral jár, s akiknek fürdőszobájuk nincs, meg kellene adni a módot ahhoz, hogy legalább egy hónapban egyszer meleg- vagy gőzfürdőt használhassanak. Az OTI nem fizetne rá, mert amit így kiadna tagjai egészségének védelmére, az a költség a betegség megelőzése folytán visszatérülne az igénybe nem vett gyógyszerek árában. Ám a helybeli gőzfürdő egy kis jóakarattal bevonható a »gyógyfürdő« fogalma alá is, amennyiben egyik nagy medencéjében naphosszat hévizi meleg iszapfürdő áll készen a reumatikus betegek használatára, sőt a betegek — szakszerű kiszolgálásban — iszappakolást is vehetnek igénybe. Ezzel az ügygyei különben az OTI mult heti választmányi üíése is foglalkozott, s felírt a központhoz hogy sérelmes álláspontját változtassa meg. Hisszük, hogy a feliratnak meg lesz a kivánt eredménye, mert igazán nagy szűkkeblűség volna az OTI-tói, ha a fürdő jegy kedvezméinyét is — mint annyi sok mást — végleg megvonná tagjaitól.
