Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-02-27 / 9. szám
XXXIV. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1937 február 27. Tp. A Te U. Főiskolai Ko»y«t« IRLAP Helyben. ull Nj3 E N szombatoivRef. Főiskola . i>igtít-utca 6. szám. Elő..z.tíiesi ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem keressük (nem is volnánk sem hivatottak, sem képesek e téren eredményt elérni) azokat az egész bizonyosan háttérben lapuló bujtogató tényezőket, amelyek a pécskörnyéki bányászsztrájkot mozgatják, de azokat sem, amelyek az egyetemi — főkép véletlenül éppen a pécsi — ifjúság rendzavar? mozgalmát előidézték és irányítják. Azok a szervek, amelyek akár a munkásság, akár az egyetemi ifjúság irányítására elsősorban hivatva vannak, mindkét helyen elhárítják magukról a felelősséget, nem helyeslik a rendbontásokat, sőt békítőleg, közvetítőleg lépnek fel. Tudatában vannak annak, hogy minden excessus nemcsak előbbre nem viszi az érdekeltek ügyét, de ugyanakkor árt az ország hírének, becsületének, amelyre pedig ma féltőbb gonddal kell vigyáznunk, mint valaha. A titkos bujtogatóknak nyilvánvalólag csak önös céljaik lehetnek. Kikutatásukat, felelősségre vonásukat nyugodtan rábízhatjuk az arra hivatott hatóságokra. Mi e helyütt csupán, arra akarunk rámutatni, hogy a kormányzatnak erélyesen és sürgősen alapos intézkedésekkel ki kell ragadni a bujtogatok kezéből ezt a fegyvert, amely mindenkor a legkilátásosabban volt felhasználható mindennemű rendzavarás céljaira: meg kell semmisítenie a szo™ ál is elégedetlenség gyujtóanyagát. Éppen c - rn a hf.en ..'íyar k'jeleiitcspk hangzottak el c teliéiben a magyar parlament az árra Tepfil'í Tékesebb államférfiú, a pénzügymím-Ez ter s/ájábrSr s m-el vek bizt<$a|tfkn£ oyujtaaisk a kormánynak becsületes és radikális szándékairól. A be nem vallott jövedelmek megadóztatása, a terheknek a tehetősebb vállakra való áthárítása mind olyan tervek, amelyek százak és ezrek nagyobb falat kenyérhez, megélhetéshez, keresethez juttatását segíthetik elő. Ha ehhez hozzájön, aminek szintén meg kell előbb-utóbb lennie, a nagy jövedelmeknek — a százezres, sőt több százezres elnöki tiszteletdíjaknak —" tízszeres progresszivitással való megadóztatása, akkor lehetővié válhatik nemcsak a munkásság jogos igényeinek kielégítése, hanem ötszáz helyett még ötezernél több egyetemet végzett ifjú elhelyezése is. Vajha a kormány a szociális segítés mindeneknél fontosabb munkáját minél nyugodtabb atmoszférában folytathatná. így többet és hamarabb lehetne alkotni! Városi közgyűlés, — 1937 január 25. — Pápa város képviselőtestülete e hét csütörtökjén dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnkölő h. polgármester jelenti, hogy Albrecht főhercegtől apjának Frigyes főhercegnek elhunyta alkalmából hozzá intézett részvétiratra köszönő válasz érkezett. Dr. Rott Nándor megyéspüspök pedig a 40 éves lelkészi jubileuma alkalmából hozzá intézett üdvözletet köszönte meg, Kegyelettel emlékezett meg azután Koréin Vilmosnak, a képviselőtestület évtizedeken át volt érdemes tagjának elhunytáról, kinek emlékét jegyzőkönyvben megörökítették, gyászoló családjához pedig részvétiratot küldenek. Beszámolt azután a h. polgármester a felsőbb hatóságilag jóváhagyott képviselőtestületi határozatokról. Ilyenek többek között a háztartási, közüzemi és inségmunkai költségvetések és a tókerti Napközi Otthon és a Veszprémi uti aszfaltköltségek ügye. A napirend tárgyalása során tudomásul vették, hogy a repülőtér villanyvilágítási céljaira a transzformátort a város építi meg, de a vezeték kiépítését a Pannónia rt. szerződéses kötelességének tartja. Betöltötték a megüresedett bizottsági tagsági helyeket, beválasztván az állandó választmányba dr. Weltner Sándort, az iskolaszék tagjai közé Küttel Nándort, Fischer Elemért és Nagy Zoltánt, az üzemi bizottságba Fa Lászlót, a közjótékonysági bizottságba dr. Török Mihályt, az útellenőrző bizottságba dr. Pápai Lajost, az ipar, keresk. és gyári bizottságba Fa Lászlót és Günsberger Gézát. Nagyobb érdeklődést keltett az antalházai puszta bérleti ügye, amelybe a jelenlegi bérlő Kálmán Viktor old. gazdát társul akarná venni, utóbb pedig az egész bérletet neki átadná. Az előkészítő bizottság a bérleti szerződés ilyen átruházását nem javasolja, annál kevésbbé nem, mert kilátás van arra, hogy a bérletet özv. Szkicsák Jenőné veszi át annak a kártérítési összegnek (szakértők szerint évi 2 vagon búzáért, mely 9 éven át esedékes) rekompenzációjaképen, amit neki a repülőtér céljaira igénybevett 200 hold földért kellene fizetni Az ügyhöz Ruip jenő, dr. Csarmasz Ferenc, vitéz Karcsay Béla, dr. Lusztig Sáírnuel, Böröczky Lajos és dr. Csoknyay János főügyész szóltak hozzá s végül szótöbbséggel dr. Csarmasz Ferenc javaslatát fogadták el, •amely szerint a közgyűlés az ügyet leveszi a napirendről s csak ha dr. Szkicsáknéval a végleges megegyezés létrejött, engedi ki Bflt*>sí szerződési, 'zötcie?é • alól f:gyhümgul*g elfogadtak Vit£z íVa-.knc/v i sivá.u L: f*i „ W Wu' i .. iw^y OötriU bős Gyrda miniszterelnök hazafi- s erdemei és.-emlékezek megörökítji. a Ligfet-i Gömbös Gyula utcának nevezik el. Szalay Lajos kérelmére kimondták, hogy a textilipari tanfolyamot 1938-tól kezdve 200 P-vel segélyezik, ha azonban reá fedezet lesz, idén is kiutalnak bizonyos segélyt. Hamuth János polgármesternek három heti betegszabadságot engedélyeztek, ugyanakkor örömét fejezte ki a képviselőtestület a végrehajtott operáció sikeressége felett s kívánta a polgármester minél előbbi teljes felgyógyulását. Németh János volt jéggyári gépész nyugdíj iránti kérését elutasították. Bornemissza Lajos Fő-téri és Vas Gyuláné Kossuth-utcai lépítkezéséhez 3 évi pótadómentességet adtak meg. A Dunántúli Textilipari és kereskedelmi Vállalatnak azt a kérelmét, hogy 15 évre vasúti vámmentességet kapjon, olyan formában teljesítették, hogy 1938-tól számított három éven át azt számára megadják. A kaliforniai pajzstetü elleni védekezés céljából magasnyomású permetezőgép beszerzésére 800 P-t megszavaztak. Néhány interpelláció következett még. HAZAFIAS KOTELESSEG a nemzeti ünnepeken FELLOBOGÓZNI HÁZAINKAT. NEMZETI ZÁSZLÓK különféle méretben és kivitelben kaphatók és rendelhetők IFJ.STERN LIPÓT PÁPA ^í ÍVE ELISIÜH üzletében. Fischer Gyula a bánhidai vicinális elsőrangusítását és menetrendje megjavítását kívánta. Másik interpellációjában azt kifogásolta, hogy a villamos telep alkalmazottai vasárnap jelennek meg az árammérő órák leolvasására. Kovács Sándor azt panaszolta, hogy a piacon vásárolt fa után a forgalmi adót a vevőktől szedik be. Hajnóczky Ferenc az iparosságnak azt a panaszát tolmácsolta, hogy a tanonciskolában szombaton nincs tanítás. Uzonyi h. polgármester az összes panaszok kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét igérte meg. A közgyűlés már 3/ á5-re véget ért. Bartók Béla Pápán. A Közművelődési Egyesület IV. bérleti hangversenye magasan felülemelkedett a pápai hangversenyek szokásos jelentőségén. Bartók Bélának Gertler Endre hegedűssel tartott együttes hangversenye ünnepi estje volt a város kultúréletének. A Griff nagyterme szinte templomi csarnokká változott ezen az estén. Amikor a nagy mester finom aszkétaarca, prófétai tűzzel lobogó szeme a zongora fölé hajolt, s leütötte az első akkordokat, egy nyolc év előtti est ml ék-e bukkant föl bennem. Európa legnagyobb zenekultúrán5 városában, bcíi, hjrmadfé|ezer íőnvl közönség ittasait új jOi-i-'ásáei unnep-tti-:' >í a ru-? - cin sasiban s. zek az órák felejthetetlenek számomra: ekkor revelációszerűen fogtam roi bariok igazi jelentőségét. Kinyilatkoztatásról szólok, mert Bartók Béla művészetéhez nem lehet oldatlan saruval közelíteni. S nem lehet őt profán lélekkel megérteni. Aki azzal a lelki beállítottsággal hallgatja, amellyel Bachot, Beethovent vagy Wagnert — letűnt zenekultúránk e három vezéralakját —, az őt sohasem értheti meg. De mégkevésbbé érti meg az, aki lebukó kultúránk csődbejutott művészetének, a részletszinekben és -hatásokban szétfolyó, technikai mesterkedésekben magát kiélő impresszionisták — Strauss, Debussy, Ravel — rabja. Ma egy induló új kultúra gyermekkorában élünk. Bartók, Schönb-erg, Sztravinsky, Honegger és Kodály e kultúra új remekművészetének vezérei, s mindannyiuk élén Bartók áll. Az új művészet gyökere csak egy romlatlan televény talajban vethetett gyökeret. Ez a talaj a nép töretlen ősi lelke, ősi rnu-i zsikája. Bartók Béla ásója nyomán csodálatos kincseket vetett föl a magyar föld. Űj zenei formák, új zenei tartalom volt ez a kincs, s Bartók művészetében oly gazdaggá vált, hogy a zenekultúra egész birodalmát elárasztotta. De nem könnyű csemege Bartók muzsikája. Nagy mélységekből hozta a művész. Nem ismert, nern sejtett földalatti erők tombolnak, mindent megolvasztó tüzek sisteregnek benne. A magyar lélek gigászi hatalmaktól duzzadó ereje. Nem Liszt magyaros frazeológiája: velejében, minden izében magyar ez a muzsika. És több mint magyar. Szinte az ősember robusztumát érezzük belőle. Csak ilyen muzsika tudhatta új életre támasztani az impresszionizmussal életjogát vesztett európai zenekultúrát. Minden új kultúra kezdetére jellemző, hogy az etikai, művészeti tartalom túlömlik a formákon. Bartók mondanivalóinak súlyossága is szinte szétfeszíti a formákat. Mégis mélységes áhítata s a Mindenségről vallott hite, annyira tisztulttá teszi művészetét, hogy gyakran beethoveni kristályosultságot áraszt. Bensőséget sugall művészete, s vele hálát parancsol. Minden ember háláját, mert
