Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-11-27 / 48. szám

XXXIV. évfolyam. Ili •——48. szám. Pápa, 1937 november 27. o a n. /v i Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. HIRLAP LNDEN SZOMBATON. 'un "tcs;? Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171'. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Méltóságosak és férfiasak, tehát magyarok voltak mindazok a szavak, amelyek a Német birodalom fővárosában időző magyar miniszterelnök ajakáról bárhol is elhangzottak. Méltóságosan és férfiasan nyilatkozott meg bennük az az önérzet, mely ezeréves multunk és az európai kultúrának tett szolgálatunk alapján az egész magyar nemzetet reprezentáló kormányelnököt a hatalmas Német birodalom vezető államférfiai előtt is méltán eltöltheti. Hadd ragadjak ki csupán egyet e méltóságos és férfias megnyilatkozások közül. »Annak a barátságnak lehet csak örök értéke, melynek gyökere a kölcsönös megértésben van.« Minden magyar lelkéből áradt flq s minden magyar lelkéhez szólottak ezek a mondhatni klasszikus igék. Kölcsönös megértés! Erre az egymás megismerésén, egymás életjogait elismerő, kölcsönösen elismerő megértésre van valóban szükség, hogy két nemzet őszinte barátságban élhessen egymással. Ez természetesen gyakorlati következményekkel is jár és nem maradhat meg tisztán elméleti téren. Gyakorlatilag pedig például jelenti azt, hogy mi magyarok értsük meg a Német birodalom gyarmati igényeit, lássuk be — aminthogy igazságosan gondolkodva be is kell látnunk —, hogy ezek kielégítése nélkül egy nem kevesebb, mint 70 millió lelket számláló sűrű lakosságú, ipari államnak élete csak látszat élet, amely sokáig nem tartható fenn. Es ugyanígy — itt következik most a kölcsönös megértés másik oldala —, ugyanígy csak ideig-óráig fenntartható látszat élet annak az országnak élete is, melynek őslakosságának annyi millióit idegen uralom alá kényszerítették, melynek erővel teljes fejlődését képtelen határmegállapításokkal lehetetlenné tették. Hisszük, biztosak vagyunk, biztosaknak kell abban lennünk, hogy amint mi megértjük a németek nagy szívfájdalmát, úgy ők is a legteljesebb megértéssel viseltetnek ezzel a mi legsajgóbb sebünkkel szemben s úgy, amint mi, bár kicsiny voltunkban, de mindig teljes elszántsággal állunk az ő igazuk mellett, úgy a mi igazunk is mindig megértő támogatókra fog találni a németekben. Hadd idézzek most Neurath báró pohárköszöntőjéből egy mondatot: »Tekintetünk mindig országaink elidegentthetlen életjogaira s ezzel együtt az igazi európai békére irányuk. Ezt a szintén nagyértékű mondatot tekintsük válasznak azokra a reflexiókra, melyek megtételére Darányi miniszterelnököt méltóságos és férfias szavai indították. Legyen tehát a jelszó: Kölcsönös megértés az elidegeníthetetlen életjogok érvényesítése érdekében! 3 drb. igazolványkép 96 fillér a „Karczaghy" műteremben, Kossuth utca 32. Harc Isten ellen. A bolsevizmus szemben áll vallással, hazával, mindenkivel és mindennel. A rombolás és halál eszméje élteti. Nyilt ellensége az emberi nemnek, ellensége a világnak, mert vérre szomjazik és mert a pusztulás magvát hinti szét mindenüvé. A bolsevizmust nem lehet felfogni, megmagyarázni, igazolni, mert egy bestiális erő, mely rászabadult az emberiségre. Nem rajongás, nem elmélet és nincsenek elvei. Zavaros gondolathalmaz, mely ellenkezik a szellem szabadságával és minden értékével. »A vallás a nép ópiuma« jelentette ki Marx Károly. A marxizmus szemében a vallás, az egyházak és mindenféle vallásos szervezet a kapitalista reakció megnyilvánulása, melynek egyedüli célja, hogy a munkásosztályt elbutítsa és kiuzsorázza. A gyermekeket eltávolítják az egyháztól és a családtól. Ezzel szemben az erőszak és halál ideológiáját vésik beléjük. Még a dalaik sem olyanok, hogy azokból az ifjúság bátorságot meríthetne az élettel való küzdelemhez. Az új generáció lelkéből minden optimizmus, minden hit ki van irtva. Isten léte még csak nem is érintheti lelküket. Húszéves történelmükből megdöbbentő kép tárul elénk. Az első napoktól kezdve harcot hirdettek az egyház ellen^JQ17 december 1-én minden földet nacionalizáltak és ennek következtében az egyház elveszíti birtokait és létalapját. 1918 augusztus 24-én megtiltják a hitoktatást az iskolákban. 1918 január 23-án kihirdetik az egyház és iskola teljes szétválasztását. 1921-ben alapítják meg az első vallásellenes propaganda- és agitációs egyesületet. 1922-beri a templomokat megfosztják minden kincsüktől és értéktárgyuktól. Ugyanebben az évben megalapítják a Hitetlenek Lapját. 1923ban kezdődik Péterváron egy óriási per a katolikus papság ellen, amely nagyszámú halálos ítélettel végződik. 1925-ben a harcos atheisták egyesülete hivatalos szervvé válik. 1926-ban letartóztatják a katholikusokat. 1928ban intenzivebbé válik a vallásellenes propaganda és börtönbüntetés vagy halál vár azokra, kiket vallásos kötelességeik teljesítésén értek. Egy egyszerű ima elmondása már halálos veszedelem!. 1929-ben folyik le a »Harcos Atheisták« második kongresszusa. 956 delegált találkozik, akik körülbelül egymillió tagot képviselnek. Ez a kongresszus elhatározza, hogy megszervezi az istentelen fiatalságot is. Az utolsó, eddig nyitva maradt templomokat is erőszakkal zárják be és egész Oroszországban összerombolják a harangokat. 1930-ban a vallásellenes propaganda elérte tetőpontját és a vallásellenes újságok többszázezer pélA legszebb öltöny, felöltő és télikabát-újdonságok Dús választékú szövetraktár, pápa, Deák Ferenc ulca 1. Arany éremmel kitüntetve. dányban jelennek meg. Ugyanebben az évben a »Harcos Atheisták« száma eléri a kétmilliót és folyton növekszik. A propaganda a következő években fokozódik, de már oda jut, hogy a lakosság kezd elfordulni tőlük. Kezdi megérteni, hogy hit nélkül nem lehet élni és újból leborul a kereszt előtt, mely most a szivekben fénylik úgy, mint valaha az oltáron. Az utóbbi időben sokat beszélnek arról, hogy az üldözés csökkent és azt is írták, hogy a Sztálin-kormány meg akarja engedni az istentisztelet szabadságát. Ez nem igaz. Sztálin és a bolsevista vezetők most éppúgy, mint ezelőtt, Isten ellen fordulnak. Utalunk arra a hírre, mely a Le Temps-ban látott napvilágot. Megtudjuk belőle, hogy Krupszkája aszszony, Lenin özvegye, az Izvesztiában a vallásellenes propagandáról nyilatkozott. Ügy találja, hogy az nem elég aktív és nem eléggé felvilágosodott. A legutóbbi összeirás bebizonyította, hogy a tömeg, de különösen az asszonyok, zavarba jöttek ennél a kérdésnél: Hiszel Istenben? Igen sokan felelték, hogy: »Én hiszekcc. Krupszkája azon a véleményen van, hogy nagyon alábecsülték a vallás művészi szépségeinek és a templomok légkörének vonzóerejét. Már e sorok elején állítottuk, hogy a bolsevizmus az emberiségre nézve valóságos Isten ostora. Látjuk ezt, ha összevetjük a szovjet vallásellenes politikáját a vörös Spanyolországban elkövetett atrocitásokkal. Papok és meggyalázott apácák sírjait látjuk ott is, a holttesteket diadalmenetben hordja körül a tömeg a városok utcáin és terein; papokat arra kényszerítenek, hogy maguk ásta sirjuk szélén szolgáljanak céltáblául vadállatok hordájának; szentképeket mocskolnak be olymódon, hogy a toll képtelen leírni a jelenetek borzalmait. Ezekből a vonásokból tisztán felismerhetjük a bolsevizmus lényegét, mely vért iszik és kéjeleg a rombolásban... A felsőház jogkörének újabb megállapítása A közelmúltban hozott első alkotmányjogi reformtörvény után, mely a kormányzói jogkört kiterjesztette, jelenleg országgyűlésünket a felsőház jogkörének újabb megállapítása, illetve megreformálása foglalkoztatja. Mert az 1926. XXII. tc., a felsőházi törvény, bár egyik szakaszában kimondja, hogy a felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt, mégis ezzel ellentétben a felsőház jogkörét korlátozó és törvényhozási egyenrangúságát megszüntető rendelkezéseket tartalmaz. A felsőház jogkörét megszorító rendelkezések értelmében pl: az állam költségvetését a képviselőház állapítja meg és azon a felsőház nem módosíthat, hanem a költségvetési törvényjavaslatot vagy egészben elfogadja, vagy egészben visszautasítja. Továbbá a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat, — bizonyos esetekben, — a felsőház hozzájárulása nélkül is az államfőhöz terjeszthető és ha kihirdetési záradékkal látja el, törvénnyé lesz. A felsőházi törvénynek ezek a rendelkezései ellenkeznek ősi alkotmányunk szelleméáflÉl ^r^^ MT^-m^ Ok 1 ^ ii^ w l^fr THii TTte. it f Öszi- és téli árukészletemet: nőid J fJPJO JLPCmi X és leányka-kabátok, férfi- és női szövetek, bársonyok, flanellek, düvetineket rendkívül olcsó árban árusítom. Vásárlás előtt keresse fel bizalommal Balog Jenő divatházat, Kossuth Lajos utca 17. szám. ( »EfMM>TOS FftUOU I