Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-10-02 / 40. szám

XXXIV. évfolyam. iskola Te k• iskolai Kö nyvtár Előfizetési ár negyeu^... Telefonszámok: Szerkesztőség i. . h elyh e n. 40. szám. . Pápa, 1937 október 2. Laptulajdonos főszerkesztő: R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivataltan és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az aradi gyásznapnak a jövő hét folya- ; mán hétköznapok szürkeségében ránk köszöntő emlékezete fájóbb ma nekünk, mint volt a vi­lágháborút megelőző esztendőkben. Fájóbb fő­kép talán azok számára, akik felnőtt korukban élték át a boldog béke éveit. A jelen nemzedék — érthető és menthető is ez — oly mértékben van elfoglalva a megélhetésért való küzdelem gondjaival, hogy kevésbbé van érzéke a régmúlt történeti események súlyát és jelentőségét fel­fogni. Pedig ezeknek az eseményeknek, történ­tek légyen bár 79 év — tehát a mai meghosszabbí­tott életkorú számítás szerint alig két ember­öltő — előtt, akár a századok előtti vér- | zivataros múltban, ezeknek az eseményeknek j nem csupán kegyeleti szempontból, de a mesz­szebb jövő kialakítása, vagyis inkább kialakít­hatása szempontjából is meg van a maguk je­lentősége. Ellenvetheti valaki az imént mon­dottakkal szemben, hogy annak a jövőnek kialakí­tása, melynek szaiszi fátyolát szinte félünk fel­lebbentem, talán nem is tőlünk magunktól, ha­nem nálunk sokkal nagyobb hatalmi tényezők­től függ. Olyanoktól, akik együttesen 115 millió népnek nevében vannak hivatva beszélni, s akik 10 kilométeres útvonalon felállított ember­sorfal újjongása közepette köszönthetik egymást. Avagy olyanoktól, akiknek öt világrésznek kincse és gazdagsága és félelmetes csatahajók százai állanak rendelkezésükre — sok-sok nép­pel való anyagi és erkölcsi érdekközösségükről nem is szólva — amikor akaratukat érvénye­síteni akarják. Nem, gyászünnepet ülő és egyre csak gyászban élő magyarjaim í Egy élni akaró és életre elhivatott nemzetnek a maga jövője kialakítása céljából első sorban mégis csak önmagára, saját erejére kell építenie. Az aradi tizenhárom s azok a seregek, akik az ő vezényletük alatt harcoltak tízszeres túlerő ellen, bukásuk, illetve vérpadon történt dicsőséges martirhaláluk után is győzelmet arattak, mert igazságuk tudatát átadván az utánuk következő nemzedéknek, előkészítették a szabadság és a •nemzeti boldogulás újabb korszakát. És így válik az ő tragédiájuk egy újabb, még szörnyűbb tragédia bekövetkezése után is a jövőért foly­tatandó küzdelmünknek olyan erőforrásává, mely erősebb lesz a bennünket körülvevő acélgyűrü­nél is, amely — akár folytatódjanak, akár meg­akadjanak a most „kedvező szellemben" meg­kezdett tanácskozások — martírok szent emlé­kezetének szellemében — higyjünk benne ren­díthetlenül! — elvezet bennünket nemzeti létünk újabb boldogabb korszakába. A nyilt város fogalmáról — szó lévén e cimen ezúttal Nanking és Kanton kínai váro­sok nyílt város-voltáról — „vitatkoznak a tudó­sok s róla még most is folyik a per". Amit itt i idézőjelbe tettünk, egy régi bölcs latin mondás fordítása, mely a bölcseségek örök törvénye szerint tökéletesen talál a jelen esetre is. A népszövetségi árkon kívüli hegymesterek nyilt városnak mondják a két fentnevezett távol­keleti metropolist és mi a magunk részéről fel­tétlenül nekik adunk igazat- Ezt nem azért tesszük, mert mi is — ez idő szerint legalább — a békés polgári lakosság sorába tartozunk, de azért is, mert az olyan hely, ahol a lakos­ság 95%-a nem tartozik hadrakelt sereghez, az olyan város, melyet nem véd 20 kilométer szélességű erődgyürük háromszoros betonöve­zete, szerintünk sem tekinthető másnak, mint nyilt városnak. Ezzel szemben azonban a japá­nok szerint mégis csak vannak már ott bizo­nyos erődítések, ám ha ezek nem kaszárnyák, fegyverraktárak és ami az ő szempontjukból bizonyára a legsérelmesebb, légelhárító ágyuk bizonnyal mégis csak vannak, s így ők — tarthatatlannak minősítvén a népszövetségi bele­avatkozást, illetve megállapítást, kijelentik, hogy Nanking és Kanton igenis nem nyílt város. Hogy mi is gyarapítsuk a derék japánok ér­veit — ellenkező nézetünk fenntartása mellett — hozzá tesszük, hogy ama két város azért is nem nyílt, de zárt város, mert előttük még ez idő szerint el van zárva, még nem kerítet­ték őket a hatalmukba. Sajnos, azonban — ezrek elpusztított élete a tanú rá — hogy a repülő bombák tömege számára csakugyan nyitva állanak s félő, hogy ugyanily sorsra jut­nak más fenyegetett kínai városok is, ha csak jobb belátásra nem tér a japán hadvezetőség, vagy pedig — mivel ehhez nem sok a re­ményünk — meg nem hátrál a kínai kor­mány. A nyilt város problémája azonban to­vábbra is megoldatlan marad, amiként mind­azok a problémák, amellyekkel eddig a genfi önbiztosító társaság eddig csak foglalkozott. A belügyminiszter őszi programmja. (my) Széli József belügyminiszter hatal­mas munkatervvel megy a közel jövendőnek. E napokban ismertette programmját, amelynek gazdagsága, valóban, az egész magyar köz­élet részéről meleg elismeréssel találkozott. A munkaterv elsősorban a falu helyzeté­nek megjavításával foglalkozik. A magyar falu szociális és gazdasági védelmét akarja foko­zottabban szolgálni Széli József. Különös gon­doskodásának tárgya lesz a községi adminisz­tráció egyszerűsítése és ezzel a községi jegy­zők tehermentesítése, hogy a lakosságnak min­den jogos igényét gyorsabban, jobban és ol­csóbban tudják kielégíteni. Ma a minisztériu­mok külön-külön adnak munkát a községek­nek, tekintet nélkül arra, hogy nincs-e ugyan­akkor a községnek hosszabb lélekzetű, feltét­lenül elvégzendő sürgős munkája. A községre hárított statisztikai munkák, időszaki jelenté­sek egy átlagos községben 476 munkanapot vesznek igénybe. A rendszeres közigazgatási tennivalók felülvizsgálata és egyszerűsítése, illetve ezek lehetőségeinek megvizsgálása fo­lyamatban van. Igyekezni fog a már szinte feledésbe ment 1901. évi törvény rendelkezé­sének a községi adminisztráció szempontjából érvényt szerezni. Ez a törvény már harminchat évvel ezelőtt kimondotta, hogy minden olyan kormányintézkedés, amely a községi jegyzőre újabb terhet ró, csak a belügyminiszter elő­zetes hozzájárulásával legyen kiadható. Igen nagyjelentőségű tétele ennek a mimkaprogrammnak az is, mely a falu köz­egészségügyi viszonyainak javítását célozza. Orvosi elhelyezkedési lehetőségeket kutat fel, hamarjában 75 olyan községet találtak, mely­ben és amelynek környékén, nagy távolságra nincs orvos, tehát, ahol fiatal vagy általában munkanélkül levő orvosok, biztos egzisztencia reményében, letelepedhetnek, komoly haladást jelent ez, mert hiszen olyan vidékek kapnak e réven orvosokat, amely vidékek eddig fél napi vagy egész napi járóföldre estek a leg­közelebbi községi vagy körorvostól s talán épen ezért szívesen adtak menedéket a kuruzs­lóknak. De jelentős intézkedés ez szociális szempontból is, mert az alkalmaztatás után sóvárgó diplomások számát csökkenti. Gondos­kodik a belügyminiszter, hogy a községi és körorvosok számára megfelelő egészséges, mo­dern lakások épüljenek, ami meg természet­a legszebb divatszövetekből rendelheti LőriílCZ úriszabónál Pápa, Deák Ferenc ulca 1. Jeles munka, jó Ízlésért arany éremmel kitüntetve ! szerüleg a legtöbb mellékipart foglalkoztató építőiparnak szolgál erősen javára. Tíz köz­ségben már megindult az építkezés és Széli belügyminsizter vigyáz arra, hogy ez az akció meg ne álljon, hanem tovább fejlődjék s en­nek biztosítására a Magánalkalmazottak Bizto­sító Intézete útján megfelelő kölcsönhöz jut­tatja az érdekelt községeket. A kölcsön igen számottevő, mivel hogy az intézet egy-egy orvoslakás építéséhez 16—25.000 pengő köl­csönt bocsát rendelkezésre. A falu. egészségének védelmét szolgálja a munkaprogrammnak az a része is, amely a Zöld Kereszt akciót fejleszti. Kétségtelen, hogy erre a szociális és egészségügyi szem­pontból egyaránt szükséges intézményünkre nagy feladatok várnak és éppen ezért örven­detes, hogy a miniszter ezzel a kérdéssel kü­lön is foglalkozik. A Zöldkereszt-akció erőtel­jesebb fejlesztésének pillanatnyilag az az aka­dálya, hogy kevés a védőnő. Nos, a miniszter nem 1 elégedett meg ennek a ténynek a meg­állapításával, hanem rögtön gondoskodik a ba­jok orvoslásáról. Szegeden újabb védőnő­képző intézetet létesít, amelynek növendékei a három éves tanfolyam után, nyomban fize­téses állásba kerülnek. Ez az egészségügyi intézkedés tehát ezen a ponton szociális in­tézkedéssé érik, hiszen újabb munikát teremt pályát kereső nők számára. Jelezte a belügyminiszter, hogy a jövő januártól kezdve bevezeti a kötelező diftéria­oltást. 1938 január 1-től kezdve minden két éves gyermeket be keli oltani diftéria ellen és amikor a gyermek beiratkozik az elemi iskolába, újraoltás következik. Természetesen díjtalanul. Az oltóanyagot a Közegészségügyi Intézet adja, az orvosok díját pedig a bel­ügyi tárca fizeti. Az egészségügyi intézkedé­sek sorát kiegészíti az a rendelkezés, amely­lyel a miniszter megszünteti az Országos Tár­sadalombiztosító Intézetnél az orvosi rendelé­sek túlzsúfoltságát, országszerte új rendelők megnyitásáról gondoskodva. Gyakran fölmerül a panasz, hogy Galícia, Bukovina és Oroszország felől nem kívánatos elemek szivárognak az országba, s ezeknek ellenőrzése az eddigi módszerekkel majdnem lehetetlen. Az ezzel összefüggő kérdések meg­oldására és az állami érdek megóvása céljá­ból elrendelte most a belügyminiszter, hogy a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság egyelőre Miskolcon, Nyíregyházán és Sátoraljaújhelyen kirendeltséget állítson fel, >hogy a beszivárgást a legkisebb mértékre csök­kentsék, a jogosulatlanul itt tartózkodókat eré­lyesen felkutassák, s ezzel az ország gazdasági érdekeinek hatékonyabb védelméhez, valamint a közvélemény megnyugtatásához hozzájárul­janak. Említést tett még a belügyminiszter a lázító sajtótermékek ügyéről is, kijelentve, hogy a törvény teljes szigorával fog mindig fellépni a rendbontók ellen. Érdekes volt nyi­latkozatának az a része is, amely a névmagya­rosítások kérdésével foglalkozott. Ezzel kap­csolatban azt hangsúlyozta, hogy a névmagya­rosítások ügye tényleg lassú folyamatú, mert alaposan bírálják el a kérdést és érdemesség nélkül senkinek sem engedélyezik a névmagya­rosítást. Ami egyébként, nézetünk szerint, ter­mészetes és a közfelfogásnak teljes mérték­ben megfelel. Széli József belügyminiszter őszi pro­grammja hatalmas munkatervet foglal magá­ban. A szociális gondolat a vezető eleme min­den intézkedésének és minden intézkedését az a cél és gondolat hatja át, hogy minél eredményesebben szolgálja a magyar nép ér­dekeit. A Darányi-kormány és belügyminisz­tere tettekkel munkálja a nemzeti politikát.

Next

/
Thumbnails
Contents