Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-07-24 / 30. szám

BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK wm

r« H|

M „ CSAK !!! EGY CIM LŐWY GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) lem. Kétfélekép érthetem, válaszolok. Amikor Amerikát fölfedezték — így mondom, mintha bizony nekem is lett volna benne részem — — Pápa már több mint egy évszázada városi rangot viselt. New York helyén ekkor még mocsaras őserdők voltak. De mint lakott hely, a bronzkorig megy vissza, szóval legalább is 3000 éves. Ügy látom, ez imponál legjobban az amerikai történelem tanárának. Bizonyítsam be, kér, ez nagyon érdekli. Igyekszem meggyőzni, hogy ez nem olyan nagy dicsőség számunkra, hiszen egészen kicsi falu helyén is voltak őskori telepek. Mi arra vagyunk büszkék, hogy kollégiumunk majdnem olyan öreg, mint a fölfedezett Amerika, hogy Pápa a dunántúli főkapitányság székhelye volt a XVI. században. Hogy a XVI. században már franciskánus és református főiskolánk van, hogy Kant és Hegel filozófiáját Pápa város tanítja először magyar földön. De hát ez csak szemelvény multunk dicsőségéből, mondom miss Hardynak, amit úgy is érthet, hogy ezek talán nem is a legjellemzőbbek. A történelmi hangulathoz kellő illusztrációt is kapunk. A városi öntöző kocsi bandukol el mellettünk. Fölkacag. Azt hitte, ilyen már csak múzeumokban van. Igyekszem menteni a helyzetet. Ó, igen, nagyon mulatságos, mondom. Mi is úgy szedtük elő a lomtárból, | mert olcsóbb, mint az öntöző autó. Spórolni kell, szegények vagyunk. Az nem lehet, hogy olcsóbb legyen, mondja. Egy kis l^jtoskocsi olcsóbb egy nagy öntözőautónál. De annak a munkateljesítménye tízszeres. Engedem magamat meggyőzni, annál is inkább, mert magam is ugyanígy mulattam Berlinben, mikor a »Stralauer Fischzug« föl vonulásában a száz év előtti Berlint mutatták be, s a tömeg széles derültsége mellett vonultak föl mienkéhez hasonló lajtoskocsik. Nagyon élvezi miss Hardy az utcáink görbeségét. Hogy ezeket még nem tudtuk kiegyenesíteni! Persze hogy nem, mondom, mert nem is akartuk. így érdekesebb, patinásabb. És előszedem a város 1700-as térképét és mutatom, hogy a mai Belvárosunk alaprajza tökéletesen megegyezik a harmadfélszázévessel. Ezt aztán minden utcasarkon ellenőrzi, s örül, hogy valóban igaz. Nagy sikerem van a közlékkel, s a »pápai Tabán«-,nal. Egymás után kukkantatok be vele az öreg udvarokra. Mindez olyan számára, mintha Dickenst olvasna, képeskönyvet forgatna, vagy történeti filmet nézegetne. Csak azok a városukat leszóló pápaiak látnák az ő áhitatát! Bizony a Columbia Egyetem ilyent nem tudott semmiféle szemináriumban produkálni. Mikor a Corvin-ház elé érünk, s beszélni kezdek róla, kétszer kell megmondanom, hogy mikor épült. Igen, még Amerikát nem fedez- i tük föl. És vadászkastély volt. És azóta áll a ház? Hogyne, ugyanazon a helyen. Csupán az erdő ment beljebb a Bakonyba. — Csodálkozik, hogy az Esterházy-kastély kapuja Párisból került Pápára. Viszont bosszankodik, hogy a kastélyt, ami a főértékünk, nem nézheti meg belülről. Pedig szivesen megfizetné. Dehát erről le kell mondania. Mikor sétánk végére értünk, azt mondja miss Hardy: — Nagy festői, érdekes város. Hasonlít Nápolyhoz. A régi részében. — Igen, igen! (Halljátok pápaiak?) S nyelek egyet. Pedig igaza van. Az olasz barokk stílusnak hatását lépten-nyomon érezhetjük. A franciskánusok, a lábasház, s egyáltalán a belváros öreg utcáinak hangulatos részletei határozottan rokonságot mutatnak a régi olasz városokkal, városkákkal. (Főképpen, ha Nápoly és New York között kell választani. Nápoly inkább rokon!) Emlékül megvetetem miss Hardyval pápai könyvemet. Hadd mutassa misseknek és mistereknek, mint Európa egyik érdekes városát. Horváth Elek. A legújabb divatú női és férfi bőröv-különlegességek nagy választékban kaphatók a Győri böröndösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Rendelésre is készítünk! Új rendelet a védett kisbirtokokról. Üj rendeletet adott ki a kormány a védett birtokok terheinek rendezéséről. A most kiadott 5000/1937. M. E. sz. rendelet, amely címe szerint a védett birtok egyes terheinek átalakítással, illetőleg könyvadósságvállalással történő rendezéséről intézkedik, természetes folyománya annak ja még 1935-ben kiadott rendeletnek (10.000/1935. M. E.), amely úgy intézkedett, hogy az ezer kat. holdnál nem nagyobb védett birtokoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán túl eső terhei általában könyvadósságvállalással ilyennek rendezést, a védett tiz kataszteri holdnál nem nagyobb, illetve 100 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelmű birtoknál a negyvenszeres szorzaton felüleső terhek pedig olyan hosszúlejáratú kölcsönökké alakíttatnak át, amelyeket az adós évi 4.5o/

0 annuitással 50 éven át törleszthet. A kormánynak most kiadott rendelete csak az előbbi intézkedésnek lebonyolítását szabályozza. Pontosan meghatározza, melyeJr azok a tartozások, amelyek rendezés alá esnek, szabályozza a kezesek (mellékkötelezettek) jogviszonyait, intézkedik a teherrendezési adatok bejelentésének formalitásairól, megszabja a helyi bizottságok teendőit, előirja, miként kell elkészíteni a teherrendezési tervezetet és hogyan kell fnagát a teherrendezést telekkönyvileg végrehajtani. Általában kimondja, hogy az ezer kataszteri holdon aluli ingatlanok védettsége 1938 október 31-ig meghosszabbodik, módot ad a törölt védettségnek méltányos esetekben leendő visszaállítására, végül intézkedik a megújítási váltókról és a perköltségekről. Alapvető intézkedések a rendeletben a következők: Ügy az adósoknak, mint a hitelezőknek f. évi november hó 15-ig be kell jelenteniök az illetékes helyi bizottságnál a védett birtokok tehertételeit. A tiz holdon aluli védett gazdák ezt akkor is kötelesek bejelenteni, ha adósságterhük nem éri el a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatát, mert a hosszúlejáratú kölcsönné való átalakítás kedvezményében csak így részesülhetnek. A bejelentésekre a helyi bizottságoknál megfelelő nyomtatványok állanak rendelkezésre, amelyek rövid időn belül elkészülnek. Általában kívánatos, hogy a védett gazdák kikérjék a helyi bizottságok előzetes tanácsát és aszerint járjanak el. Ha a bejelentések elkészülnek, ezek a helyi bizottságoknál megtekinthetők és az érdekeltek 1938 január 31-ig tehetik meg reájuk észrevételeiket. A teherrendezési tervezetnek, valamiint az adósságlevéltervezeteket a Pénzintézeti Központ készíti el. A tervezetet minden érdekeltnek kézbesítik és minden érdekelt 30 nap alatt teheti meg észrevételeit. A Pénzintézeti Központnak az észrevételek tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye a védettséget elrendelő járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz. Fontos intézkedése még a rendeletnek a kezesekre vonatkozólag az, hogy a főadósnál végrehajtott teherrendezés kedvezményei az 50 holdon aluli birtokos-kezesre is kiterjednek, akár védett, akár nem védett gazda. Vagyis a kezes (mellékkötelezett) ilyen esetben a kötelezettség alól teljesen mentes. Ugyancsak fontos intézkedés, hogy a védettségből töröltek 1937 október 15-ig ismét Megbízható, aktív társaságbeli ^ HÖLGYET KERESÜNK I párisi cég képviseletére Pápa és környékére. H Ajánlatok: „Kevés könnyű munka" jeligére Blockner, kérhetik az illetékes járásbíróságnál a védettség visszaállítását abban az esetben, ha pótlólag teljesítik a védettség tartama alatt elmulasztott szolgáltatásokat. Végül méltányos részletfizetési kedvezményt ad a rendelet a védetteket terhelő, de védettségi korlátozás alá nem eső, perköltségek megfizetésére. A rendelet erőteljes lépés a védettség rendszerének végleges likvidálása és a korábbi rendeletek szociális szellemében oldja meg a lebonyolítás munkáját. Minthogy ez a munk? nem egyszerű és lebonyolítási módja különböző részletkérdésektől függ, ismételjük, hogy a védett gazdák akkor járnak el helyesen, ha minden tekintetben alkalmazkodnak a helyi bizottságok utasításaihoz. Feliratok. A szülői háztól már 18 éves ikoromban elszakadva s családot nem alapítva, szabad időmet magános sétákkal töltöttem, vagy az u. n. szórakozási üzemekben (kávéház, vendéglő) kerestem némi üdülésit, az élet egyhangúságának enyhítését. A társtalan embernek bőven van ideje arra, hogy megismerje az utcát, elolvassa az összes felírásokat és cégtáblákat, megnézze a kirakatokat, s szállodákban és vendéglőkben bámészkodás közben betűzgesse a kifüggesztett utasításokat, tilalmakat és felhívásokat. Az, aki életének jórészét könyvek között tölti, az utcán, utazás közben és mindenütt olvasni valót keres és talál. A modern kor emberének betüvágya képezi alapját a reklámok nagy elterjedésének és nagy jelentőségének. Már diákkoromban nagy figyelemmel olvasgattam a cégtáblákat, amelyekből tulajdonképen egy város lakossága a legkönnyebben s mégis a legalaposabban megismerhető. Ezek közül a táblák közül csak azok maradtak meg a mai napig is emlékezeteimben, amelyek a sablontól eltérve valami különcséget, vagy rendkívüliséget mutattak. Például Egerben láttam diákkoromban egy cégtáblát: Varga Be csizmadia me A címfestő úgy látszik nem jól számította ki, hány betű fér a táblára, jó kövér betűkkel s elég nagy közökkel kezdte, de már a név és a foglalkozás vége nem fért rá. így hát Varga Benő csizmadia mester cégtáblája ilyen különös rövidítéssel függött a falon. Ma már ritkábban fordul elő — talán mert a legtöbb iparos középiskolát is végez —, de régebben igen gyakorta volt látható olyan cégtábla, ahol bizonyos betűk következetesen és konokul kifordíttattak eredeti formájukból, így: KI 2 2 2ÁNDOR 2ZATÓC2 ÜZjETE Megfigyeltem, hogy a szobafestők legtöbbször az S betűt fordítják meg, de előfordul az L és az E betűkkel is. Naponta el kellett mennem egy ilyen cégtábla előtt és minden alkalommal fizikai fájdalmat okozott nekem a szegény S betűk kitekertsége. Budapesten a villamosutazás alatt szokta az ember nézegetni különösebb figyelemmel a cégtáblákat. Meg kell adni, Budapesten meglehetősen kevés a magyartalan, vagy értelmetlen felirat — ha a rengeteg idegen hangzású névtől eltekintünk. De ez a tábla rejtelmességénéi fogva mindig- emlékezetemben marad: Lohr Mária KRONFUSZ Ez valami tisztító intézet volt sok fióküzlettel, tulajdonosa valószínűleg Lohr Mária. De hogy a titokzatos KRONFUSZ szó mit keresett ezen a cégtáblán, azt sohasem tudtam